Dominik nagyon cukin végig az ölembe aludt. De nem csak ö volt egyedül, aki aludt. A csapat összes tagja a példáját követte. A nagy buli annyira beütött a srácoknál, hogy végig aludták az utat. Amikor elfáradtam én is elaludtam, de amikor felkeltem a csapat még mindig aludt. Még volt kb négy óra mire hazaérünk. Nagyon vártam a hazaérést. Dominik az ölembe kezdett ébredezni. Nagyon ki üthették magukat, ha egy egész napot képesek voltak átaludni.
- Jó reggelt álomszuszék. - Simítottam ki egy tincset a szeméből. Dominik nagyon komásan kinyitotta a szemét és rám nézve megszólalt.
- Reggel? Ez már nem reggel, hanem nap. - Monda rekedt mély cuki hangon.
- Neked ez már se nem reggel se nem nap. Mi volt a buliba, hogy képesek vagytok egy napot átaludni? - Kérdeztem kíváncsian a fejét simogatva.
- Mit a tegnap? Egy egész napot aludtam? - Értetlenkedett.
- Igen azt hittem meghaltál, de rájöttem, hogy nem mert akkor a buszon az egész hokis halott. Még csak négy óra és otthon vagyunk. - Magyaráztam el neki.
- Annyira emlékszem, hogy miután elmentünk a buliba tegnap reggel nyolc órára értünk vissza a szállodába. És utána feljött az edző, hogy tíz óra és kell, induljunk. És elindultunk. De, hogy mit ittuk a buliba vagy mit csináltunk az kimaradt. - Ült fel Dominik.
- Hű az nem semmi. -Döbbentem meg. - De legalább most kipihented magad?- Kérdeztem meg az arcát simogatva.
- Igen mert egy nagyon puha párnám volt. - Nézett rám mosolyogva. Ekkor már a többi hokis is éledezni kezdett. Mire mindenki tökéletesen felébredt már majdnem otthon voltunk. Dominikkal megbeszéltük, hogy ma már sok időnk pakolni nem lesz így holnap is csak pakolunk. És az utolsó nap elbúcsúzunk a barátainktól. Miután megérkeztünk a pálya elé Dominikkal elbúcsúztunk. Rögtön siettem haza és pakolni kezdtem. A pakolás közben felhívtam Lizt és elmeséltem minden, ami azóta történt, hogy nem beszéltünk.
- Mi és két nap múlva indultok?- Kérdezte Liz.
- Igen ma és holnap pakolunk és az utolsó nap búcsúzkodunk. - Válaszoltam.
- Én örülök nagyon ennek, de nagyon szomorú vagyok, hogy az is lehet évekig nem foglak látni. - Szomorodott el Liz.
- Hát az első két évben vagy háromba lehet, hogy nem. Most az a legfontosabb, hogy Dominik ott is a legjobb legyen. De a kapcsolatot telefonon keresztül tartani fogjuk.
- Igen, de az nem olyan. Nagyon fogtok hiányozni. - Hallottam Lizen, hogy már majdnem sír.
- Te is nekem Liz. - Mondtam én is most már szomorúan.
- El sem hiszem, hogy Dominik előtt milyen voltál és most mi lettél. Nagyon jó felé változtál Dominiknak hála. Nagyon remélem, hogy vele fogod megélni az álmaidat, amire vágytál az életbe. - Monda Liz.
- Már most azokat élem. És ez a jó döntés, hogy vele megyek. Fontos nekem. - Válaszoltam neki boldogan.
- Holnap hagylak pakolni, de holnap után várlak elbúcsúzni. - Monda Liz a hangját elfojtva.
- Rendben. Szeretlek Liz. - Raktam le a telefont. Visszatértem a pakolásra és rájöttem, hogy rengeteg cuccom van, ami nem fog elférni egy helyre. Így megkérdeztem Dominikot mi tévő legyek.
Míra üzenet: Segíts! Mit csináljak, rengeteg cuccom van, és ezt nem fogják a repülőre felengedni.
Írtam a kétségbeesett üzenetet Dominiknak. Szerencsére rögtön válaszolt.
Dominik üzenete: Szia, édes. Nyugodj meg most küldték el a lakcímet. Holnap egy adag cuccot elküldünk a címre. Ha lehet, akkor ma minél több dolgot pakolj össze.
Míra üzenete: Rendben akkor éjjel is pakolok. - Dobtam le a telefonom az ágyra és nekiláttam a pakolásnak.
Nagy szerencsém volt, hogy amikor idejöttünk rengeteg dobozt megtartottam a pincébe. Így most az egésznek hasznát tudom venni. Az idő csak telt és azon kaptam magam, hogy már éjjel van és még sok mindent össze kell, pakoljak. A fáradság kezdett eluralkodni rajtam így már csak kávéval tudtam ébren maradni. Rengeteg doboz és pakolás után kész lettem. Mindent összepakoltam. Már csak azok a cuccok maradtak, amit a repülőre is felvihetek egy bőröndbe. Hulla fáradtan dőltem az ágyra és aludtam el.
Reggel a telefonom keltett fel. Kinyitom a szemem és a képernyőn Dominik neve szerepelt. Gyorsan felvettem neki.
- Jó reggelt édes. Ki tudod nyitni az ajtót, mert itt vagyunk a cuccaidért.
- Igen. - Feleltem kómásan és keltem fel. Lementem és kinyitottam az ajtót. Dominik és három kemény költöztető állt előttem. A fiúk Dominikkal együtt az összes dobozt egy hatalmas kocsira rakták.
- Holnap este indulunk oké? Mivel én is megvagyok így minél hamarabb el kell, induljunk. - Lépett oda hozzám és simogatta meg az arcom.
- Rendben. - Mosolyogtam, de nagyon fáradt voltam.
- Nem vagy ma nagyon beszédes. - Nevettet Dominik.
- Nem mert szerintem egész éjjel pakoltam. - Mondtam ásítva.
- Akkor hagyom, hogy pihenj. Holnap hat órakor érted jövök és megyünk a repülő térre. - Nyomott egy puszit a homlokomra.
- Rendben. Szia. - Köszöntem el. És Visszamentem piheni.
Másnap rögtön első dolgom volt elbúcsúzni Liztől. A búcsúzás sírosra sikerült. Minden régi közös szép emlék visszajött. Még ha nagyon messze is vagyok Liztől mindig ő lesz a legjobb barátom. De itt volt az idő elindulni. Dominik utánam jött és elindultunk a repülőtérre. Elkezdődött a közös kis életünk. A repülő út hosszú volt. De a fenti kilátás meseszép volt. Pár helyen át kellet, szálljunk, de megérte. Egy gyönyörű hely fogadott minket az érkezésnél.
- Üdvözöllek az új otthonunkba. - Ölelt meg Dominik leszállva a repülőről. - Itt fog elkezdődni a közös kis életünk. Benne vagy ebbe a kalandba?- Kérdezte mosolyogva mélyen a szemembe nézve.
- Veled bármilyen kaland jöhet. - Válaszoltam hatalmas mosollyal az arcomon. Dominik hozzám hajolt és csókolt meg engem nagyon érzékien.
Itt kezdődött meg a mi kis életünk. Az álmom, ami azt hittem soha nem valósulhat, meg most itt van. Életem szerelme egy hokista. Egy olyan srác, aki jó értelembe felborította az életemet. Ezzel a sráccal minden pillanat egy kaland lesz. És már nagyon várom ezeket az új kalandokat Dominikkal.
Instagram:writer00barbara-itt a könyvel kapcsolatos fejleményeket osztom meg és egy kis közösséget próbálok kiépíteni veletek a legjobb olvasóimmal .😊Kövess be ha nem akarsz lemaradni semmiről.🥰
!!!!!Utolsó rész Augusztus 20-án érkezik!!!!!
YOU ARE READING
Szerelem a jégpálya szélén.
RomanceA 18 éves Kovács Míra várja az igaz szerelmet. Azt az érzést, ami a szerelemmel jár. De tudja, soha nem találhatja meg. Nem ismerheti meg azt a csodás érzést. A lány introvertált. Nem úgy él, mint a vele egykorúak. Nem bulizik, iszik vagy drogozik...