10.Fejezet Míra

419 11 0
                                    


Nagyon meglepett Dominik tette. Tudtam, hogy erre később úgysem fog emlékezni, de így is meglepetten, zavartan álltam előtte minden egyes gesztusakor. A szája érzése a fülemnél hideg-zuhanyként ért. De a legjobban a csókja lepett meg hirtelen. A kérdésével meg úgy voltam, hogy bármit mondhattam így szint vallhatok az érzéseim terén, mert nem fog emlékezni rá. Az ajtón kiérve megcsapott a hideg levegő. Nagyon jó érzés volt a rengeteg forró pillanat után. Megláttam egy közeli padot. Oda sétáltam és leültem. A történteket fel kellett, dolgozzam. Bár biztos voltam, hogy itt most mindent bevallhatok, mert Dominik magán kívül van, de nagyon furán éreztem magam. Dominik szenvedélyes csókja a mai nap legvarázslatosabb dolga volt. De miért tette? Lehet, hogy csak a pia miatt? Más magyarázat nem lehet. Nem tudtam kiverni a fejemből. Minden érintése egy forró bizsergést keltett bennem. Soha nem felejtem el egyik szavát és tettét sem. Beleégette magát az agyamba. A srác egy nagy meglepetés lett a mai után. Az első alkalom azt bizonyította be nekem, hogy nagyképű és egoista. De a mai bocsánatkérése és érdeklődése irántam nem ezt mutatta be. Nem tudtam mennyi lehet az időt, de már fáztam így feltételezem, hogy percek óta töprengek így felálltam a padról és elindultam hazafelé. A buli helyszíne elég messze volt a házamtól. Rápillantok a telefonomra és már este tizenegy óra volt. Ilyenkor már nincs semmi közlekedési lehetőség. Így a sétálás mellet döntöttem. Nem jutottam, messze amikor valaki kiabált a hátamnál. Nem vettem figyelembe, de gyorsítottam a tempómon. Az úton nem járt senki egy árva lélek sem így egyedül nem volt a legbarátságosabb. Az előző hang már közvetlen a hátamnál volt és így szólt.

- Hé! Csajszi állj meg. - Mormogta egy kába hang és egy nagy kéz érintette meg a vállamat. Hirtelen megálltam és még levegőt sem mertem venni. Nem volt ismerős a hang így nagyon megijedtem. Minden rossz gondolat eszembe jutott. A lehető leglassabban fordultam meg és gondolkodtam, hogy hova is meneküljek, ha valami bérgyilkos külsejű ember áll a hátamnál. De amikor megláttam a személyt, aki a hátamnál áll a hideg végigfutott minden egyes testrészemen és remegni kezdett a lábam. Az a srác volt, aki a buliba végig engem bámult, és amikor Dominik megérkezett mellém és leült elment. Valami Bence ként hívta Dominik. Léptem egy nagy lépést hátra, hogy ne legyen közel hozzám. A srác nagyon ki volt ütve. Észre is vette a gesztusomon, hogy félek tőle. Mély hangjával megszólalt.

- Nyugi nem bántalak. Csak meg akarlak ismerni, mert eszméletlen jól nézel ki. - Magyarázta és tett egy lépést felém. Ahogy ö előre lépett én hátra. És meg se szólaltam.

- Ne lépkedj, hátra nem akarok táncolni. Csak ismerkedni. - Mondta idegesen.

- Köszi de én nem akarok ismerkedni veled. - Szólaltam meg nagyon nehezen és indulni készültem. De abba a pillanatba, hogy észrevette, hogy készülök lelépni szorosan megragadta a csuklómat. Nagyon megijesztett így próbáltam kihúzni a szorítása alól a csuklómat. De a srác teljesen körbe érte a kezével a vékony csuklómat. Nem volt esélyem se.

- Miért nem akarsz ismerkedni pont velem. Van barátod? - Lobogott a srác szeme a dühtől.

- Nem nincs, barátom csak senkivel nem akarok ismerkedni. És a senkibe te is bele tartozol!- Mondtam meg neki határozottan. És még mindig a csuklómat próbáltam kiszabadítani a szorításából.

- Ez nem igaz! Ne hazudj. Mondd meg inkább az igazat, hogy Dominik csaja vagy. - Üvöltött a srác.

- Mi? - Kérdeztem nevetve. Mert ez hülyeség! Attól, hogy ma volt egy szoros pillanatunk nem vagyok a csaja. Sőt nem is ismerem még túl jól.

- Jól hallod mondd meg az igazat és elengedlek. - Mondta a srác visszavett hangnemben.

- Nem vagyok, a barátnője csak ismerem. - Mondtam el az igazat a srácnak.

Szerelem a jégpálya szélén.Where stories live. Discover now