4. A titok

259 19 27
                                    

Eltűnt, ki tudja, hová, talán elvitte valaki, mivel úgyis tiszta mocsok volt, de bármi megtörténhetett. Eléggé csőlátásom lett a hercegtől, így egyáltalán nem éreztem biztosnak semmit sem. Szerintem azt sem halottam volna meg, ha összeomlik a kastély, ezért arra a logikus következtetésre jutottam, hogy a cselédek kivitték.

Tehát ruci nélkül maradtam, azonban nem engedtem, hogy ez megállítson, hanem rögtön kitártam az ajtót, kiléptem rajta, majd megindultam a korábban megismert szoba irányába, közben reménykedtem benne, senki sem lát meg egy fehér rongyba bugyolálva.

Nagy szerencsémre viszont minden akadály nélkül áttotyogtam oda, még a bejáratot is nyitva találtam. Beléptem, erre rögtön megjelent mellettem Paeris, aki egy aranykupányi vörösbort tolt a képembe. A másik kezében is volt egy, ami azt jelentette, éppen italozásra invitált. Azonban kurvára nem vágytam erre, én baszni akartam, nem vedelni.

Azért bezárta mögöttem az ajtót, mire ketten maradtunk a szobában. Úgy tűnt, az ágyasait elpaterolta innen, amíg velem beszél, ez pedig egészen tetszett. Reméltem, hamarosan a magamévá tehetem őt, kezdtem megőrülni attól a karcsú testétől és a szép pofijától. Természetesen a farkam továbbra is állt, ezt ő tisztán láthatta, mert nagyon sokat sejtető pillantásokkal illette az ágyékom.

– A cselédek elvitték a ruhád kimosni. De nincs is szükséged rá, szóval... ezt nyugodtan dobd le magadról! – húzta kacér mosolyra a száját Paeris, mire egyből engedelmeskedtem neki.

Csak ebben a pillanatban jöttem rá, hogy így már konkrétan láthatott meztelenül, ugyanis nem úgy tűnt, korábban megnézett volna engem a víz alatt. Most meg úgy mért végig, mintha valami kibaszott látványosság lennék, csupán egy baj volt: szégyelltem a testem. Minden korábbi érzés elmúlt, csak a szűzies szégyen maradt, ami egyáltalán nem jó hír.

Az idáig nagy arcom lángolt, valószínűleg elpirultam, a hajam meg tiszta csapzott lehetett a víztől. Nem hittem volna, hogy ilyen kellemetlen lesz ez a helyzet, inkább úgy gondoltam, minden simán megy majd. Már nem éreztem magam olyan jól, hanem azt hittem, menten elájulok a pillantásától. Azonban a következő mondatával egy pillanat alatt nyugtatott le:

– Ezek szerint igaz, amit mondanak, a barna hajú elfek farka tényleg hosszabb az átlagnál és ránézésre vastagabb is.

– I-Igen?

– Igen, szóval, nyugi, feleslegesen vagy ilyen feszült – lépett mögém, nagyot kortyolt a borából, és mellkasát a hátamhoz simította.

Ezután kicsit eltávolodott tőlem, mire meghallottam, ahogy az ital maradéka gyorsan ürül a szájába, majd az aranykupa koppan egyet a mellettünk lévő éjjeliszekrényen. Kezét a vállamra helyezte, majd masszírozni kezdett. Érzékeltem, ahogy gyorsan lehiggadok, máris megtette a hatását az a pár mondat és ez a gesztus.

– Így, máris jobb, igaz?

– Tényleg az, köszönöm!

– Nem te vagy az első, mind picit idegesek ilyenkor. Te különösen az lettél – simogatott meg Paeris. – Csak azt nem értem, mi okod van rá.

– Bocs, de most nem tudom, mire gondolsz.

– Ha hamarabb találok egy olyat, mint te, talán nem lenne annyi ágyasom.

Suttogásától azt hittem, menten elájulok, vagy elélvezek, összesen ez a két opció létezett. Reménykedtem benne, egyik sem következik be, mert a lehetőségeket tekintve mindkettő szégyenteljes pillanatokat eredményezett volna. Ezért nagyon erősen tartottam magam, habár nem volt könnyű, mivel előrenyúlt, és ujjaival a farkamra markolt.

Konkrétan megremegtem az érzéstől, most jöttem rá, milyen régóta nem dugtam senkivel, nem csoda, hogy így beindultam rá. Azonban még meg akartam tudni valamit, ugyanis biztosan bekattanok, hogyha nem téphetem le a ruháit pár percen belül. Muszájnak éreztem annyira tiszta tudatúnak maradni, hogy még megkérdezzem, miért nem vetkőzött le.

– Paeris – nyöszörögtem, miközben ő úgy gondolta, éppen többet kérek belőle, ezért jobban kényeztetett. És persze kértem is, de ez az egy gondolat még megakadályozott abban, hogy igazán ki merjem élvezni a szorgos kis tenyerét. – Miért nem vetkőzhetsz le?

– Hát rendben, akkor beszéljünk...

Csalódott beleegyezését látva úgy tűnt, nem erre, hanem fenomenális szexre számított a válaszadás helyett, viszont én nem tágítottam. Érdekelt, mi a francért nem láthatom őt teljesen pucéron, pedig akartam, de nagyon. Ezerféleképpen megdöngettem volna itt helyben, mégis egyszer az életben más hajtott a pénzen és az élvezeten kívül.

– Tehát? – sürgettem finoman.

– Elátkoztak, az történt.

– Ho-Hogy egy sötét elf volt?

– Igen, azt mondta, ad egy leckét. Ha meztelenül látnál, rögtön meghalnál – mondta mélyen a szemembe nézve, én pedig az övét figyeltem, ami nedvesen csillogott. Talán sír?

– Honnan tudod, hogy így lenne?

– Mert keltem már fel arra, hogy több ágyasom is holtan feküdt a földön, mivel éjszaka lerúgtam magamról a takarót. Azt hittem, kamuzott a mágus, de ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna. Akkor tudtam meg, hogy nem így történt.

– Akkor most nem vetkőzhetsz le?

– Ha a testem csupasz, a lelkem is az, ezt mondta. Meg még hablatyolt valami viszonzottan kimondott legőszintébb és legszebb szóról – legyintett egyet a kezével Paeris. – Ennek már több éve. Tehát láthatsz, csak nem teljesen. Amíg valamim takarva van, addig minden rendben.

– Elfek atyjára, akkor jó!

Tökre fellelkesültem, mikor kiderült, hogy láthatom nagyjából, habár ő nem tűnt annyira izgatottnak, mint én. De megértettem, miért, szar lehetett több ágyast elveszteni, akiket talán szeretett, meg ismert. Én is ramatyul lennék egy ilyen helyzetben, szóval egyáltalán nem csoda, ha búbánatos most.

Azonban nem hagyhattam, hogy minden kedve elmenjen, ezért gondoltam, mint egy jó ringyó, felvidítom a basznivaló herceget. Odaléptem hozzá, majd megcsókoltam, de olyan spontán módon, hogy magam is megleptem vele. Egy ügyes mozdulattal lekaptam róla a nemrég magára öltött felsőjét, aztán eldobtam.

Totális extázisban simogattam a mellkasát, ami egyszerre volt puha és irtózatosan szexi. Kicsit azt mondanám, húsos is, de ez bejött, ahogyan a szélesebb, nőies csípője szintén. Éreztem valami vadítót benne, ami felpezsdítette az egyébként is forró vérem, aminek többségét a mindjárt eldurranó farkamban lehetett megtalálni.

Lehet csak dilinyós vagyok, mégsem érdekel, ha nekem tetszik, hát tetszik, innentől mindenki elmehet a fenébe! Legszívesebben a gatyáját is levettem volna róla, mégsem akartam ilyen hamar kínban megdögleni, hanem türtőztettem magam. Ezért hamar rájöttem, hogy állati nagy idióta vagyok, aki ahelyett, hogy megszemléli a formás seggét, inkább a mellkasa tapizása mellett dönt.

Habár nem bántam meg ezt a döntést nem, mégis alul szívesebben látnám. Így fogtam, majd a nadrágjához nyúltam, majd azon keresztül simogattam. Közben diszkréten magam is kényeztettem, jó, elég láthatóan, de kit érdekel? Amíg ő így nyög, addig nekem az égvilágon semmi bajom nem lehet. Főleg, ahogy az a sima bőre apró ráncba szalad az orránál, az ajka meg elnyílik.

Ó, igen, az a szép, dús ajak, ami közé úgy beilleszteném a farkam egy jó szopás erejéig! Vajon tegyem meg? Megengedné? Vagy inkább agyonverne, mert nem viselkedtem jó elf módjára? Akármi megtörténhet, de ebben a készenléti állapotban az is lehet, hogy én egy köcsög vagyok, és éppen tejet öntenek belém. Akkor is, szerintem egy próbát megér!

Royalty 18+ BEFEJEZETTWhere stories live. Discover now