I am afraid of you ( Befejezett)

23 Vidék.

18+ Jelenetet tartalmaz

Vidékre mentünk, elég távol, persze innen is tudunk dolgozni, csak ugye a tárgyalások, a megbeszélések így vagy el maradnak, vagy pedig online fognak le menni, mikor meg érkezett a repülő, egy kocsi várt minket ami el vitt egészén a szállásunkig.

Mi egy egészen hegy vidéki helyen voltunk most, nagy tisztások voltak minden felé, ami be kell hogy valljam nagyon is tetszett, csak hát a ki alakult helyzet már nem annyira.

Éppen kint ültem a fűben, kémleltem a tájat, szép hegyek, minden zöld, olyan friss a levegő, látom a szemem sarkából ahogyan Nox le ül mellém.

- Minden rendben? - Kérdezi meg tőlem.

- Remélem. - Mondom

- Nyugi Am. Vigyázok ránk.- Mondja, majd magához húz. Fel nézek rá, majd egy lágy puszit adok az ajkára, de ő nem hagyja annyiban, el mélyíti, így csókká alakítva ezt az ártatlan kis puszit.

- Tudod régen azt hittem, hogy csak egyedül lehetek majd boldog, el terveztem hogy majd meg szökök, el megyek messze, egy olyan helyre ahol sosem talál meg, mindig úgy képzeltem el hogy egy ilyen hely lenne az, és most hogy itt vagyok, hogy veled vagyok itt, úgy érzem egyedül nem lennék itt jól, örülök hogy velem vagy és nem vagyok egyedül. - Magyaráztam Noxnak.

- Én is hogy veled lehetek, és köszönöm hogy fel nyitottad a szemem, hogy rá ébresztettél arra ki is vagyok igazán. - Mondja.

- Miért hangzik mind ez úgy, mint egy elfuserált búcsú jelenet? - Kérdezem.

- Ne is jusson eszedbe.- Mondja.

- Ez nem az.....ez nem.-Vajon most engem akar meg győzni vagy saját magát?

Hátra dönt a tisztáson, egyik kezével mellettem támaszkodik, a másikkal az arcomat cirógatja. Lassan le hajol, majd meg csókol, kezét le vezeti a felsőm alá, a hasamat kezdi cirógatni, nem tapogatódzó, nem akar többet, csak ki élvezi a pillanatot.

- Szeretlek. - Mondom mikor el váll tőlem.

- Én is Szeretlek Cica. - Mondja mire elmosolyodom.

Hitelen ötlettől vezérelve, fel kelek a földről, a szemébe nézek.

- Ha most el kapsz, azt csinálunk este amit csak akarsz.- Mondom, mire egy kaján vigyor ül ki az arcára és már áll is fel, én pedig futni kezdek előle.

- Ne menekülj cica, nincs értelme. - Mondja mire csak nevetek.

Egyik pillanatban teljesen utolért, már majdnem el kapott, de hirtelen irányt váltottam előtte, így nem sikerült neki. Meg állt egy kicsit.

- Naaa Róka, ne add fel, lehet hogy megéri. - Mondom, mire vesz egy mély levegőt, elszántan néz rám, tudom hogy elfog kapni, most el kap, látom a szemében azt a vadságot ami azt tükrözi hogy most mindent bele ad, de persze azért nem hagytam magamat.

Mikor végül el kapott, magához rántott, nevettünk mind ketten, pihegve a fülembe mondta.

- Enyém vagy Cia. - Mondta, mire meg borzongtam.

- Tiéd. - Mondom én is , vállának döntve a fejemet, egy lágy puszit hint a nyakamba.

- Szóval, hogy is volt? Este azt teszek veled amit csak akarok? - Kérdezi sejtelmesen.

-Amit csak akarsz. - Felelem, majd szembe fordulok vele.

- Biztos vagy benne? - Kérdezi meg.

- Igen, bízom benned, és hát elkaptál. - Mondom, mire el mosolyodik majd meg csókol.