I am afraid of you ( Befejezett)

24 Előérzet.

Reggel kipihenten keltem fel, Nox még aludt, felöltöztem majd a konyhába mentem. Csináltam reggelire rántottát, sütöttem hozzá bacont, csináltam mellé pirítós kenyeret, és főztem még egy kávét, ki tettem mindent az asztalra, majd a szobába mentem. Nox már ébren volt de még feküdt.

- Gyere le, kész a reggeli. - mondom, mire rám pillant.

Feltápászkodik az ágyról, majd fel öltözik amit én végig nézek minden szégyenlősködés nélkül. Ezután pedig a konyhába megyünk és meg reggelizünk.

- Köszönöm Cica. - Mondta végül. - Dolgoznunk kell, lesz egy meeting 10 töl, és van egy tárgyalás 12 kor. Az Emailokat rendezned kellene, és a sajtónak írnod kellene egy levelet annak kapcsán ami történt, semmit ne tudjanak, csak annyit hogy szükségünk volt egy kis környezet változásra semmi több. - Magyarázta el a terveit nekem, én pedig figyelmesen hallgattam.

- Rendben van. A plakát tervekkel kapcsolatban arra gondoltam hogy akkor egy szerkesztő program segítségével tervezném meg a plakátokat, ezt el tudom emailben küldeni a cégnek, nekik csak ki kell nyomtatni és le gyártani. - Magyarázom.

- Rendben, legyen így. - Mondta, szerettem hogy mindent meg tudtunk beszélni, és nem hagyta figyelmen kívül az ötleteimet.

Ezután vissza mentünk a szobába, majd elő vettük a laptopjainkat és mind ketten dolgozni kezdtünk, természetesen a Tárgyaláson és a meetingen mind ketten ott voltunk online, mikor volt egy kis szabad időm, meg írtam a levelet a sajtónak amiben tájékoztattam őket hogy nincs semmi probléma, csak egy kis kikapcsolódásra volt szükségünk de mind e közben a munka zökkenő mentesen megy tovább.

A be érkező emailokat fogadtam a partnercégektől, volt egy találkozó ami nem messze lenne tőlünk így ezt gondoltam fel is vetem Noxnak ha már itt vagyunk.

- Róka. -Szólítom meg.

- Igen? - Néz rám.

- Lenne egy találkozó, az egyik partner cégünk itt van egy várossal arrébb tőlünk, szerettek volna egyeztetni velünk egy találkozót ahol ide utaztunk volna, de ugye mi itt vagyunk, szerinted lenne baj belőle? - Kérdezem.

- Nem hiszem hogy az apádnak lenne arról fogalma hogy mi itt vagyunk, és amúgy is, ide nagy részt magán gépek jönnek ami nagyon drága, a sima gépek pedig maximum egy héten egyszer, szóval nem sok esélyt látok rá. Rendezd el kérj idő pontot. - Magyarázta mire én egy bólintással jeleztem felé hogy rendben, így írtam az ügyfélnek.

- Az a válasz érkezett hogy ha nekünk is megfelelő, akkor holnap este egy End off Life nevű helyen találkozhatnánk velük, és persze VIP részlegen. - Magyaráztam.

- Rendben, legyen így, én intézem a fuvart holnapra.- Mondta.

-Rendben van. Meg kérdeztem minden esetre hogy milyen hely ez pontosan, azt mondta egy elit klub a városban, akkor gondolom nem az öltöny lesz a legstílusosabb választás. - Magyarázom.

-Tényleg nem, de se baj, délután vásárolunk egyet. - Mondta.

Délután el mentünk vásárolni, egészen meg lepett hogy itt is megtalálhatóak voltak a felénk viselt ruhák, illetve az égszerek.

Miután meg voltunk a vásárlással, azután be ültünk egy kávézó-ba, rendeltünk kettő kávét és kicsit meg pihentünk.

- El tudnám képzelni itt magunkat. - mondom, mire el mosolyodik.

- Én is. Talán ha elcsitul ez a dolog, meg nézhetnénk a lehetőségeinket, kereshetnénk egy olyan helyet ami mindkettőnknek tökéletes. - mondta komolyan.

- Az nagyon jó lenne. - mosolyogtam.

Kezét az én asztalon levő kezemre tette, megcirógatta hüvelyk ujjával az én kézfejemet.

- Szeretem az érintésed. - mondom.

- Tudom cica, mondanod sem kell, elég ahogyan reagálsz. - mondja.

- De szeretném, mert egy ideig tudod azt hittem sohasem lesz olyan ember akinek majd azt mondom hogy, szeretném hogy meg érintsen, de te, tőled egyenesen követelném ha lehetne. - mondom mire fel kuncog.

- Örülök hogy így érzel. - mondja végül, majd meg emeli a kezeinket és csókot hint a kézfejemre, kellemes érzés jár át, annyira szeretem őt.

Mikor végeztünk a kávézóban hazamentünk, még csináltam vacsorát majd be kuporodtunk a kanapéra, a tv t be kapcsolva kerestünk egy filmet amit el kezdtünk nézni.

Nem tudom miért járt ez a fejemben, de egyszerűen úgy éreztem túl nagy a csend, mármint apám felől, értem hogy el jöttünk meg minden, de meg akarta ölni, és most gondoljatok bele, ha annyira nagyon akarta akkor nem tenne meg mindent? Nem keresne ide utat? És az a sok pénz amit kapott, lehet hogy elég is erre, de Nox mégis nyugodt, úgy érzi kézben tartja a dolgokat, talán lehet csak én félek túlságosan is, de mi van ha nem?

Nem hoztam fel neki a témát, csak néztem a filmet és közben nem is figyeltem rá, kattogott az agyam, megállíthatatlanul futottak benne végig a gondolatok, a holnap esti megbeszélés után fel vetek neki egy ötletet, még pedig azt hogy menjünk innen, valahova máshová, messzebb.

Nem tudnám el viselni az elvesztését, ő az egyetlen aki úgy érzem hozzám tartozik, néha olyan érzésem van hogy a létezésem vele nyert értelmet, és nem akarom hogy újra értelmét vessze minden, mert akkor hogyan élhetnék, és ami fontosabb, vele akarok élni, családot alapítani, és valamit, valami csodálatosat magunk mögött hagyni, valamit ami mi vagyunk.