Az élet nagy pofonja //Jaden Walton

19.rész [éjszakai fürdés/ MI A...]

Vissza sétáltunk a parta, én még egy kicsit haboztam de Jaden már egyből ment is bele. Sőt bele ugrott! Nevetve néztem végig ahogy elő bukkan a víz alól és felnyög. Hiába volt sötét azért látni lehetett mindent, a hold fénye miatt. Jaden biztatott hogy mennyek be de én féltem. Szépen lassan oda sétáltam és el kezdtem bele menni a vízbe.

Hát gondolom mindenki rájött hogy kurvahideg a víz. De legalább most csak mi vagyunk itt, senki más. Jaden már bent volt eléggé. Én egy kicsit nyafogva de valahogy be tudtam menni én is hozzá. Nagyon élveztem a mai napot. Hiába volt reggel egy kis bakim szerintem ez egy tök jó nap. Természetesen itt is csináltunk képeket. Most azt mondanám hogy a víz kurvára hideg, de fűtenek az érzelmek. Lehet hogy tényleg sok érzelem van bennem de én még mindig kicseszettül fázok!!!

Sokat úszkáltunk,hülyéskedtünk. Ez a mai nap egy álom. Jaden próbált kézen állni a víz alatt de nem sikerült neki.
Gondolom mindenki számított rá hogy Jad ki fog találni valami hülyeséget. Hát persze...meg látott egy nagyobb sziklát. És ki találta hogy ugorjunk le. Teljesen elment az a hangyányi esze is. Először Jaden ment fel. A szikla eléggé magas volt és én féltem hogy mi lessz ha...de nem akartam túl aggódni. Jaden egy seggest ugrott a vízbe. Oda úszik hozzám és megfog. El kezd ki úszni velem a sziklához. Én már tudtam hogy mire készül. Próbáltam el szökni de nem sikerült. Jézusom...ezt még fogom bánni...

Fel másztam Jadennel a szikla tetejére. De nem mertem ugorni. Azért mert sötét van és félek, és mert szimplán nem akarok. Jaden fel kap menyasszony pózban és neki futásból ugrik velem együtt. Síkítottam de már nincs vissza út. Egy hatalmasat csobbantunk. Jaden a víz alatt el enged, és fel úszunk egyszerre.

-Jaden kibaszott Walton!- mondom nevetve. Meg fogom Jaden vállát és le nyomom a víz alá. De ő el kapta a derekam és magával ránt. A víz alatt maradtunk k egy kicsit. Gyorsan fel úszunk. Csak mosolygunk egymásra. Én ki ültem egy sziklára ami félig a vízben félig meg a parton volt és néztem ahogy Jaden hülyéskedig mint egy kisgyerek. Természetesen ezt is le fotóztam.  Utánna én is vissza mentem még fürödni. Versenyeztünk, és bármennyire hihetetlennek hangzik le ugrottam egyedül a szikláról. Már eléggé elfáradtam de Jaden még pörgött.

Hátra feküdtünk a vízen és pihentünk egy kicsit. Az ég nagyon szép, tele van csillaggal. De már 15 perc múlva nagyon fáztunk így ki mentünk a partar.

Le fekszek a napozó ágyra és Jaden pedig közvetlenül mellém. Jaden alám csúsztatja a kezét így én a mellkasán fekszek. Még szerencse hogy hoztam egy plédet. Be takaróztunk és összebújva feküdtünk. Be kell vallanom eléggé jó érzés neki dőlni Jaden hideg mellkasának. Néztük a csillagokat és jaden felé fordulok ő pedig velem szembe. Körülbelül 3 centi választ el minket. Jaden először a szemébe néz aztán az a számra. A levegőt egyre  szaporábban veszem. Nyelek egy nagyot és el önti az arcomat a pirosság. Jaden mosolyogva eltűri az arcomba lógó tincset. A szívem már ötszázzal ver. Jézusom.. ha ezt így foga folytatni esküszöm hogy megőrülök. De azért tetszett...

-miért nézel rám így Jad?- a hasamban rengeteg pillangó van egyszerűen csodás érzés. Jaden még mindig mosolyogva néz rám. Jaden megfogja a derekam és közelebb húz magához. Oké ennyi volt! Nem bírom tovább.
-gyönyörű vagy...- közelebb húz magához. De mire észbe kapnék már az ő ajkait értem az én ajkaimon. Lágy hosszú csók volt. Én természetesen viszonoztam azonnal. Szépen lassan eltávolodunk egymástól. Meg sem bírtam szólalni. Jaden látta hogy zavarba vagyok így még egyszer nyomott a  számra egy gyors puszit.

-Ez...azta!- csak ennyi jött ki a számon. Jaden kuncog és újra rám néz. Már éppen ideje volt! Jaden el kezd játszani a hajammal és mind a ketten el alszunk.

Nem értem hogy hogyan aludtam el ilyen hamar, egy ilyen kurva jó nap után! Kurvára bele zúgtam. És ő kezdeményezett! És azta...nem tudok mást mondani...remélem hogy holnap reggel mond valamit ezzel kapcsolatban...de addig is várok....habár az most nehezen fog menni de megteszem...