97.rész [Esküvő]

124 3 1
                                    

Tisztán hallottam Jaden idióta nevetését.
El indultunk le a lépcsőn. Magassarkúban ez nem volt valami fényes. A lépcső aljához közeledve láttuk a fiúkat ahogy ott állnak és minket néznek.
Jaden arca nagyon vörös lett. Ez nekem egy kicsit kellemetlen érzés volt.
-Kurvára Gyönyörű vagy!-nyögi ki Jaden.
-igaza van hugi-bólogat Luis.

A lépcső végére érve a fiúk elé állunk. Tetőtől talpig feketébe voltak.
-Sikerült be gombolnod?- mosolyodok el.
-Ahogy látod- biccent. Jaden felém nyújtja a kezét. El gondolkodok majd meg fogom és ki sétálunk és várjuk a vendégeket. Egyszercsak egy halk pattanást lehet hallani. Le nézek a kezünkre és a karkötőnkön a szivecske össze csatolódott. El engedem Jaden kezét és meg is jött az első vendég.

Az anyám. Várj mi?
-Anya?- nyögöm ki.
-szia édesem- ölelne át de én el tolom magamtól.
-Ezt ne!- rázom meg a fejem.

Aztán szépen lassan mindenki ide ért.
Mindenki le ült a névre szóló székekre. Én halál idegesen állok ott.
-Nyugi-súgja a fülembe Jaden miközben a hátunk mögött meg fogja a kezem, hogy senki se lássa.
-Csak ne váljon szokásoddá- mondjuk egyszerre mosolyogva.

Jaden Luis mögé állt én meg maradtam a helyemen Jadennel szembe. El kezdődött a zene és Isa szépen lassan be jött. Az édesapja kísérte be. Luis észre vette és el sírtam magát. Nekem könybe lábadt a szemem.

Amikor isa ide ért akkor el is kezdődött a beszéd.
-Isabella Black! El fogadod férjed ként Luis Patriget?- kérdezi a csávó.
-Igen.
-Luis Patrige! Feleségedül fogadod Isabella Blacket?
-igen!
-Akkor csókot!

Meg csókoljá egymást és én Jadenre nézek mosolyogva, könnyes szemekkel.
Elő vesznek egy lapot és el kezdik fel olvasni. Isa kezdi.
-Drága Luisom...nem tudom, hogy fogom ezt el mondani sírás nélkül, de egy próbát megér....-sírtam el magát már most

Mind a  ketten el mondták egy aranyos beszédet és el indultak vissza felé. Jaden és én utánnuk mentünk.
-Írunk egy kalandot nekik?- mutatók a táblára.
-Alap.- mosolyog Jad.

Oda megyünk és írtunk eggyet. Én azt írtam, hogy; második baba.
Jadene meg nem tudom. Visza mentünk Isahoz és Luishoz.
-Gratulálok!-ölelem át őket.

Ki mentünk az udvarra és csináltunk rengeteg képet. Hannah mindig másnál volt. Vagy 20 képet csináltunk. Vissza mentünk az étkezőbe és helyet foglaltunk. Én Isa mellett, Jaden meg Luis mellett. Lényegében VIP helyünk van. Csak mi és az ifjú pár ültünk ott.

Luis meg fog egy mikrofont.
-Egy kis figyelmet! Nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet a húgomnak beszédet mondania- erre mindenki el neveti magát. Oda adja a mikrofont.

-Első sorban szeretnék gratulálni a friss házasoknak. Nem voltam jó fogalmázósból szóval előre is bocsánat.
Az én történetem a bátyámmal nem volt egyszerű. Nem mesélem el mert az hosszú lenne...De azt igen, hogy hálás vagyok neki mindenért.-itt könybe lábadt a szemem de folytattam.

-Nagyon hálás vagyok azért, hogy van egy csodálatos családom- mutatók Kellyre majd Luisra.
-Habár nem mindig volt így...de Luis mindvégig itt volt mellettem....

Még mondtam pár dolgot aztán Jadennek adtam a mikrofont.

-Nem szeretnék túl nyálas lenni.
Luist először 11 évesen ismertem meg edzésen. És akkor szoros barátságunk lett. De akkor még nem gondoltam volna, hogy én is fogok beszélni az esküvőjén...Teltek ez évek és meg ismertem a húgát...és ő is akkor ismerte meg. És Ynnek is hálás vagyok, hogy segített kibékülni mindig Luissal....

Jaden meg említett engem is párszor.
Itt is készültek képek és enni kezdtünk.
Ettünk,ittunk és hülyéskedtünk.
Luis és Isa ki vették a saját széküket és a táncparkettre rakták. Le vették a cipőküket. Luis egy kezében volt a sajátja a másikban pedig Isaé.
-Fel teszek kérdéseket és akire igaz azt a cipőt rakják fel!- szól a mikrofonba a faszi.

Az élet nagy pofonja //Jaden WaltonTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang