Veszélyes vágyak!

1. Rész.

Nem hiszem el ezt a nőt!
-Gyere már Luna, az ég áldjon meg! A saját válásodról fogsz elkésni!-a bíróságon vagyunk a barátnőmmel. Ma mondják ki nekik a válást. Hosszú hónapok előzték meg ezt a napot, hogy végre idáig eljutottak. Nem igazán sikerült megállapodni a férjével, ezért bírósági per lett belőle. Házassági szerződésük nincs, ezért most minden ingó és ingatlan vagyonukról a bíró fog dönteni. Nem mondanám, hogy a barátnőmet megviselte volna ez az egész. Fél éve már, hogy perlekednek. Ekkor derült ki ugyanis, hogy egyikük se a hűség minta képe. Manolo, ő Luna férje, mint kiderült elég nagy nőcsábász. Na, nem mintha a barátnőmet félteni kéne a pasik terén. Most is flörtöl, éppen az egyik őrrel. Nem mutatja, de én tudom, hogy megviseli a dolog. Mélyen elnyomja magában, talán így könnyebb túl lépnie rajta.
Mindig azt gondoltam majd én leszek az az ember aki elsőként, közülünk itt fog kikötni. Egy olyan kapcsolaton vagyok túl, ami érzelmileg eléggé megviselt. Azt hiszem szerencsés vagyok, hogy kitudtam lépni egy olyan kapcsolatból ahol szinte terrorban éltem. Rettegtem Diego mellett, De jobb nem is gondolnom erre, ő már a múlt. Vége.

A barátnőm végre otthagyja a srácot és elindulhatunk a tárgyaló felé.
-Megszereztem a számát, helyes volt nem?-meg se néztem a férfit. Nem igazán érdekelnek a férfiak, élvezem a szabadságom és nem adom fel újra egy pasi kedvéért. De ha helyeslek Lunának, legalább előbb szabadulok!
-Persze, nagyon! Erre is csak te vagy képes, hogy a válásod napján összeszedsz valami idegent.-neki nem okoz problémát az ismerkedés, flörtölés és az egyéjszakás kaland. Ő pont a szöges ellentétem. De ha ő ettől jobban érzi magát, ki vagyok én, hogy ki oktassam!
-Meg se nézted! Soraya, nem élhetsz örökké rettegésben. Előbb-utóbb nyitnod kell és újra randizni. Van is egy kiszemeltem neked. A pasi az irodánkban dolgozik, igazából nagyon összeillenétek.-na még csak az kéne, hogy összehozzon nekem valami vakrandit.
-Nem!-csattanok fel.-Nincs szükségem senkire! Jól meg vagyok egyedül. Ezt már ezerszer megbeszéltük. És most siessünk mert elfogsz késni.-nem akartam ennyire élesen fogalmazni, Luna a legjobb barátnőm és sok mindent köszönhetek neki, de nem akarom, hogy kerítőt játsszon.
Látom rajta, hogy nem tetszik neki, de csendben marad. Az ajtó elé érve megtorpan, nagy levegőt vesz és lenyomja a kilincset. Manolo és az ügyvédje már bent vannak. Luna is csatlakozik a saját ügyvédjéhez, én meg helyet foglalok mögöttük. A terem szinte üres, csak páran vagyunk bent. Még időben érkeztünk, a bíró még nem jött be. Egy őr pont ekkor nyitja ki az ajtót és jelenti be a bíró érkezését.
-Mindenki álljon fel. Balocci bíró a teremben!-mindenki feláll, de ahogy a férfira nézek aki belép az ajtón még a lélegzetem is eláll. Magas, hihetetlen magas férfi, igéző zöld, nem, inkább szürke szempár. Az arcán borosta, teste akar egy görög istené. Öltönyt visel, de a fekete köpeny jó pár részletet kitakar. Nem néz senkire, egyenesen a pódiumon lévő asztalhoz megy és helyet foglal.
-Mindenki üljön le!-hallom meg újra az őr hangját. Képtelen vagyok levenni a szemem a férfiról. Még mindig nem néz fel, az iratokat tanulmányozza maga előtt. Még egy pisszenést se hallani a teremben, nem is csodálom, a férfinak olyan határozott kisugárzása van. Tiszteletet parancsoló, még sose éreztem ilyet. Aztán lassan felemeli a fejét. A két ügyvédre néz és akkor megtörténik, rám emeli a tekintetét. Te jó isten! A bugyi mindjárt lecsúszik rólam. Mi történik? A szája széle megmoccan, mintha a mosolyát kéne visszatartania. Vér profi, újra az iratokra néz és megszólal. Basszus, az a hang. Mély, öblös hangja, megbizsergeti a testem. Na jó, ebből elég. Nem csorgathatom itt a nyálam egy vadidegen férfira! Az ügyet megnyitja. Hosszú órák után végre kimondja a válást. Sikeresen zárult végre minden. Manolo és Luna, mai napon elváltak!
Az őr újra megszólal.
-Mindenki álljon fel! Balocci bíró távozik!-a férfi az ajtó felé indul, de mielőtt kilépne, még hátra fordul. Szentséges ég, ez egyenesen rám néz. Perzselő tekintetét állom egy pár másodpercig, aztán nem bírom tovább, muszáj elfordulnom. Mikor visszanézek már senki nem áll az ajtóban. Mi a rosseb volt ez az egész?
-Szabadság!-ugrik, sikítva a nyakamba Luna. Ez engem is mosolyra késztet. Bolond egy barátnőm van, de én imádom.
-Hát, a mai naptól elvált nő vagy! Milyen érzés?-elindulunk kifelé a teremből.
-Leírhatatlan! De ne terelj! Egyszer hátra néztem és a bírót bámultad, ahogy ő is téged! Szemmel dugtatok szinte. Igazán jó pasi!-felnevetek, még, hogy szemmel dugtunk?! Ilyet is csak Luna találhat ki. De igaz ami igaz, tényleg megnyerő férfi. Soha nem látom többet, szóval kár róla beszélni.
-Nagy a fantáziád! Inkább menjünk és ünnepeljünk! Ma én fizetek!-szerencsére nem firtatja tovább. De mért van olyan érzésem, hogy még látni fogjuk egymást?
Nem, ez nem fog megtörténni. Ugyan, hol futhatnék össze vele?!