Lehetetlennek tűnő szerelem

18.Rész

,,Richard szemszöge"

Jól esett a friss levegő és az is hogy Till szóval tartott egész úton. Gyorsan bevásároltunk majd 2 szatyorral elindultunk haza felé. Vissza felé az úton elég sokat röhögtünk a férfival,aminek örültem hisz jó kedvem lett. Haza érve kipakoltunk majd a szobába mentem megkeresni Han-t,de nem találtam ott. Till és Christina a kanapén ültek majd miután mindent át kutattam Han után lementem hozzájuk.
R:Hol van Han?
Kérdeztem tőlük ilyedten.
C:Figyelj Richard ülj le inkább.
Felelte nekem a lány mire hallgattam rá és leültem.
T:Han egy kis időre most más hol lesz. Idézem szavait:,,Egy kis távolságra szüksége van neki is és nekem is egymástól és nekem a munkától is hogy ne legyen bajom. Richardnak pedig azért mert amíg a közelében vagyok addig nem fog tudni javulni."
R:Ez nem igaz... Én teljesen jól vagyok. Hova ment?
Kérdeztem idegesen.
C:Nem mondhatjuk meg. Sajnálom.
R: Kérlek...Mondjátok meg.
T: Sajnálom.
Válaszolta nekem a férfi. Én felsétáltam a szobába majd rá estem az ágyra és elkezdtem bögni mint egy kislány. Miért?Miért hagyott itt engem? Kérdezgettem magamtól majd elnyomott az álom...

,,Én szemszögem"

20 perc alatt oda is értünk Paulékhoz. A férfi aranyosan kinyitotta nekem az ajtót amit én megköszöntem majd rá néztem a házra. Egy óriási fehér 2 emeletes épület tárult a szemem elé.
P:Tetszik?
H:Igen,nagyon is.
Feleltem a férfinak majd gyors elő vettem a telefonom hogy írjak a többieknek hogy megjöttem.

,,Messenger"

Cicamicák😌

H:Megjöttem.

Okés:C

Richard teljesen ki van akadva,az előbb sírva rohant fel a szobátokba ,lehet nem volt valami túl fényes ötlet ez.:T

H:Nem tehettem mást...
Tudja,hol vagyok?

Nem,nem mondtuk el neki.:C

H: Köszönöm.
1 hét lesz ez az egész és
megnézzük hogy bírja oké?

Oké.:T

Jó:C

Miután ezt megtárgyaltam a többiekkel elraktam a telefonom majd bementünk a házba Paullal. A 3 férfi a kanapén ültek és beszélgettek mikor be léptünk a házba. Belül egy szépen rendezett tágas szobába csöppentünk.
H:Sziasztok.
O/F/S:Sziaa.
Köszöntek nekem majd mindannyian megöleltek.
O:Mi történt a szemeddel?
H:Munkahelyi baleset.
O:Ooo.
Paul segített a lépcsőn felvinni a bőröndöm majd megmutatta hogy melyik szoba lesz az enyém. A szobába lépve egy francia ágy pár poszter egy író asztal és egy szekrény tárult elém.
P:Till szobája volt az egyetlen ami vállalható volt.
H:Rendben, köszönöm.
Feleltem a férfinak majd beléptem a szobába és elkezdtem ki pakolni a szekrénybe. A szobához járt egy kis erkély is aminek nagyon nagyon örültem a cigizés miatt. Fél 8 kor már mindenki az asztalnál ült és pizzát evett.
H:Ahogy látom nálatok se megy az egészséges életmód.
S:Itt sose ment.
Felelte nekem nevetve a férfi. Vacsora után szerencsére csak be kellet pakolni a mosógépbe így nem kell nekünk mosogatni. A többiek aranyosan megvárták míg elkészülők és mivel én vagyok az egyetlen lány hagyták hogy én menjek elsőnek fürdeni. Miután mindenki végzett a fürdéssel Paul lépett be az ajtón.
P:Jó éjszakát.
H:Neked is.
Köszöntünk el egymástól majd becsukta maga mögött az ajtót. 1 órát szenvedtem de sehogy se tudtam elaludni. Nem tudom hogy Richard hiányzott e mellőlem vagy az hogy valaki mellettem alszik de eldöntöttem hogy át megyek Paulhoz. Óvatosan átmentem hozzá.
H:Paul ébren vagy?
Kérdeztem a férfitól de mivel választ nem kaptam így csak be bújtam mellé az ágyba,persze az ablak felé fordulva mivel Paul az ajtó felé fordult...