Wherever you are [BEFEJEZETT]

12. rész

A nap nagy részében semmi nem történt. Dan és én kerültük egymást, amikor éppen ez nem jött össze, akkor vagy levegőnek néztük a másikat vagy pedig összevesztünk. Oké, hogy tisztázzuk én néztem levegőnek Dant, mert ő próbált velem beszélni, de mikor megelégelte a viselkedésemet és azt, hogy nem hallgatom meg, ő is levegőnek nézett engem. Nos, mikor ő tette ezt, akkor én kiakadtam, - mármint neki semmi oka nincs megsértődni. Nem én hoztam fel Dianat, aki betört a szobámba...- és neki álltam vele veszekedni. Ha pedig mi összeveszünk, annak csak két vége lehet. Az egyik az, hogy elkezdünk nevetni - ez szokott történni az esetek kilencven százalékában- vagy nem szólunk egymáshoz párnapig, ha pedig mégis muszáj megtennünk, akkor abból megint egy újabb vita robban ki. A mai napon pedig az utóbbi helyzet állt fent. Mindenen összevesztünk, amin csak tudtunk, és mindenbe belekötöttünk, amit a másik tett és mondott. A szüleink értetlenül álltak a viselkedésünk előtt. Megpróbálták kiszedni belőlünk min tudtunk ennyire összekapni, de sem Dan, sem pedig én nem voltam hajlandó az orrukra kötni. Úgyis csak azt mondanák, hogy ezen nem éri megvitázni. Igazuk is van, de csak azért, mert ők nem lettek beavatva a párévvel ezelőtti Dianas-ügybe. 
Éppen egy vita közepén voltam Dannel, amikor jött egy sms-em Beccától, hogy este menjek le vele és a srácokkal a partra, egyből bele is egyeztem. Mindenhol szívesebben lettem volna, ahol Dan nincs jelen. Tehát miközben Dan éppen arról papolt nekem, hogy milyen önző vagyok, mert nem érdekel az ő boldogsága csak a sajátommal vagyok elfoglalva, ott hagytam a nappaliba és felmentem az én birodalmamba, hogy időbe elkészüljek. 

- Most komolyan volt pofája beállítani a szobádba? - Kérdezte Becca döbbenten, amikor elmeséltem az előző este történéseit. 

- Dianaról beszélünk... Mihez nincs képe? - Nevettem rá a barátnőmre. - Az egészben az bánt csak, hogy Dannel most veszekszünk. Tudod, hogy nem sűrűn kapunk így össze. 

- Pár nap és mind a ketten megnyugszotok... és D is lelép innen. - Nézett fel rám a telefonjából. - Ash most írt. Már látnak minket.- Nevetett fel. - És már én is látom őket. Na gyere! - Húzott fel a homokból. 

Becca előre szaladt és egyből belevetette magát Ashton nyakába. Igazán édesen mutattak együtt. Mire én odaértem már a többiek nyakába borult bele. Gyorsan én is köszöntöttem mindenkit. Örültem, hogy újra látom Lukeot. És annak is, hogy most úgy lógunk együtt mindannyian, hogy mi ketten nem vagyunk rosszban. Elindultunk a belvárosba, hogy beüljünk valahova. Épp egy sétáló utca közepén tartottunk, ahol felfedeztünk két padot, ahova gyorsan letelepedtünk. Mellettünk egy bár volt, ahonnan kihallatszott a zene. Egyre többen voltak a környéken és a bárban is. Egyszer csak meghallottam az egyik kedvenc zenémet, amit ha meghallok muszáj rá táncolnom. Becca tudta ezt, és már felhúzott szemöldökkel méregetett. Nem tehettem róla, nem tudtam magamon uralkodni. Megragadtam a barátnőm kezét és nevetve kezdtük el énekelni a Walk the moon Shut up and dance című számát miközben őrültek módjára ugráltunk. A fiúk is beszálltak közén kivéve Lukeot, aki még mindig nevetve ült a padon. 

- She said, ooh, "Shut up and dance with me" - Énekeltem neki, miközben egyre közelebb táncoltam hozzá. Ő csak rázta a fejét és nevetett rajtam. Nagyon édesen nézett ki. - Ne mááár Luke... Gyere táncolj velem! Lazulj el egy kicsit. - Nyávogtam neki. 

- Te Nő, sokkal jössz nekem ezért! - Nevetett rám, amikor megfogta a kezem és beállt közénk.

Egyre több fiatal társult hozzánk és táncolt velünk az utcán. Imádtam az olyan zenéket, amiken olyan dallama volt, hogy nem bírtam megállni mozgás nélkül, ha meghallottam őket. Mikor véget ért a zenének mindenki tapsolt. Még végig ugráltunk így, csoportosan egy-két számot, majd leültünk és együtt nevettünk a történteken. Mikor meguntunk a belvárost újra a partra igyekeztünk. Cal és Mikey szóltak még pár haverjuknak, hogy csatlakozzanak hozzánk, így amikor odaértünk már egy kisebb csoport fogadott. Egy kisebb buli alakult ki. Két- három autó beljebb jött, egy kis fényt szolgáltatva nekünk, és persze zenét. Mindenki remekül szórakozott.

- Jól érzed magad?- Cal hangja zökkentett ki Luke bámulásából, aki éppen egy magas barna hajú sráccal nevetgélt. 

- Persze. - Mosolyogtam Calumra, majd folytattam az előbbi tevékenységem. Sosem láttam ennyi ideig mosolyogni Lukeot. - Becca Ashtonnal tűnt el? 

- Ki mással? - Nevetett fel a fiú. - Igazán egymásra találtak. 

- Igen. - Értettem vele egyet. - Össze is illenek. Becca már régen volt ilyen boldog. 

Még pár percig beszélgettünk, majd hirtelen csatlakozott hozzánk Mikey. Utána nem sokkal előkerült B és Ash is. Luke még mindig azzal a sráccal beszélgetett, de hozzájuk már csatlakozott egy szőke hajú lány. Láttam, hogy Luke próbálja kizárni a lányt és csak a srácra figyelni, de a csaj egyfolytába közbe szólt és velük együtt nevetgélt. Kicsit féltékeny voltam, pedig még csak együtt sem vagyok Lukekal. A fiú egy hatalmas mosollyal az arcán kezdett el felénk közeledni. 

- Holnap Jimnél lépünk fel Srácok! - Mondta miközben átkarolta a vállamat és egy puszit nyomott a homlokomra. Éreztem, ahogyan elpirulok, mert mindenki minket nézett. 

- Ez klassz. De miért te intézted? - Kérdezte Mikey. 

- Lógunk neki ennyivel. Nála kezdtük, bármikor szívesen fellépek ott. - Mindegyik fiú egyet értet Lukekal. Hirtelen mindenki a kezdetekről beszélt. - Eljössz ugye? - Súgta Luke a fülembe. 

- Persze, ha szeretnéd. - Mosolyogtam fel rá. 

Mivel már eléggé későre járt a srácokkal elindultunk haza. A fiúk elkísértek minket hozzánk, mivel Becca is nálunk aludt. Barátnőm, ahogy bedőlt az ágyamba el is aludt. Nekem még volt annyi energiám, hogy az lefekvés előtti teendőimet elintézzem, de ahogy a párnámra helyeztem a fejem én aludtam. Még álmomban is csak arra tudtam gondolni, hogy végre hallani fogom a fiúkat énekelni.