13. rész

1K 54 0
                                    

Tegnap volt a fiúk koncertje. Nagyszerűen éreztem magam. Elég sokan összegyűltek Jim bárjában. A srácok csak öt számok játszottak, de mindegyik remek volt. A fiúk fellépése után is maradtunk a bárban és hallgattuk a kezdő együtteseket. Vicces volt nézni, ahogy a lányok próbálnak közelebb jutni a fiúkhoz. Luke és én előbb leléptünk, mint a többiek, mert nekem még éjfél előtt haza kellett érnem. Hogy miért? Dan miatt. 

Beccával egészen be voltunk sózva az esti koncert miatt. Mivel mindig bejelentem, hogy mikor és hova készülök menni lementünk szólni a szüleimnek. Mindenki a konyhába volt kivéve Dan, aki éppen a délutáni alváshoz készítette a húgomat. Anya sütit sütött, apa pedig az asztalnál olvasta az újságot. Becca és én helyet foglaltunk a pultnál. 

- Anya este B-vel és még pár barátunkkal elmennénk egy koncertre. - Szóltam anyunak, aki pont akkor tette be a sütőbe a sütit. 

- Csak vigyázzatok magatokra! - Mosolygott ránk.

- Csak nem azok a bájgúnárok zenélnek? - Lépett be a konyhába Dan. - Tisztában vagytok vele, hogy csak játszanak veletek ugye? 

- Pofa be Dan! - Szóltam rá.- Azokat a bájgúnárokat két hete még te is bírtad. 

- Több millió rajongójuk van. Nem hihetitek, hogy majd veletek állnak le. - Ismertem a tesómat, így tudtam, hogy ezeket nem gondolja komolyan csak meg akar sérteni... ami valljuk be remekül ment neki. De nem adhattam meg azt az örömöt, hogy lássa is rajtam ezt. 

- Na jó lányok, mégis milyen koncertre mennétek? -- Csatlakozott be apa is  a beszélgetésbe.

- A barátaink zenélnek. Akikkel mennénk. - Mosolygott apura Becca. 

- És a bandából az egyik srác Emre nyomul... szerintem nem kéne elengedni. Tudjuk milyenek a zenészek. - Avatkozott bele Dan. 

- Persze Dan... Szerintem egész életemre legyek a szobámba dugva. 

Egy órán keresztül vitáztunk. Anyunak és Apunak betelt a pohár és mivel nem nézték jó szemmel, hogy Luke és a többiek zenélnek és több millió rajongójuk van, na meg persze azt, hogy az egyik srác jóban van velem, azt mondták legkésőbb éjfélre otthon kell, hogy legyek. Ha pedig nem érek haza mondjak búcsút mindentől a nyáron. Persze az is felmerült, hogy ha Dan eljön velem bármeddig maradhatok, de a tesóm most a fejébe vette, hogy tönkre fogja tenni a nyaram ezért erről csak álmodhattam. 

Anya és apa még fent voltak, amikor megjöttem. De mivel előbb is érkeztem meg, mint kellett volna nem szólhattak semmit. Még mindig folytattuk egymás kerülését Dannel. Azonban délután mikor lent tv-ztem csatlakozott hozzám. Próbáltam úgy tenni, mintha észre se venném, de nem ment, mert egyfolytában csak bámult. 

- Mit akarsz Dan? - Sóhajtottam. 

- Bocsánatot szeretnék kérni. Nem volt szép, hogy ide hoztam Dianát és az sem, ahogy veled beszéltem és bántam.- Láttam a szemében, hogy tényleg bánja. 

- Soha nem csinálhatod ezt! - Ugrottam a nyakába.

- Akkor most hívjuk át Beccát, Jacket és Irwinéket. - Mosolygott rám.

- Most akkor bírod őket vagy nem? - Kérdeztem értetlenül.

- Persze, hogy bírom.  De el akartam szúrni az estéd.- Nevetett rám.

Gyorsan írtunk a barátainknak, hogy jöjjenek át. Nem is kellett sokat várni rájuk egy órán belül nálunk is voltak. Örültem volna, ha a szüleim otthon vannak és megismerik a fiúkat és lássák ők is, hogy nem olyanok, mint amilyennek képzelik őket. De ők sajnos elmentek a barátaikhoz Bonnieval. Tudtam, hogy van B vagy Jack fel fogja hozni a közelgő szülinapunkat, de nem reméltem, hogy már most. Még volt vagy másfél hetünk, hogy eldöntsük kikkel és hol szeretnénk ünnepelni. De úgy tűnt semmi beleszólásunk nem lehetett. A barátaink eldöntötték, hogy a világ legunalmasabb tizennyolcadik szülinapjával áldanak meg minket és elvisznek egy étterembe. Igen... étterembe. Minden más fiatal bulizik a szülinapján, de mi nem. Miután közölték a csodás szülinapi programunkat, neki álltunk xboxozni. Mivel én sosem voltam jó semelyik játékban sem ezért csak néztem, ahogy a többiek játszanak. 

- Törpe hozol nekem egy pohár vizet? - Kiabált Jack

- Persze Óriás... már szaladok is. - Néztem rá mérgesen. 

- Ugyan Szerelmem, tudod hogy csak viccelek. - Nevetett, a szemem sarkából láttam, hogy Luke összehúzott szemöldökkel méreget minket. 

- Igen tudom. -Nevettem vissza.- Csinálok szendvicseket is. Luke segítesz? - Mosolyogtam rá. 

- Persze. - Állt fel és követett a konyhába.

- Mit tegyünk a szendvicsekbe? - Gondolkoztam hangosan miközben a hűtőbe turkáltam. - Uborka, szalámi...

- Közted és Jack között van valami? - Szakított meg a sorolásban Luke. 

- Úristen! Nincs! - Nevettem ki. - Ő csak a tesóm legjobb barátja, aki ismer kicsi korom óta és imád piszkálni. 

- Ennek igazán örülök. - Mosolygott rám és megindult felém. Kivette a kezemből az eddig összegyűjtött hozzávalókat és letette az asztalra. Neki látott a szendvicsek készítéséhez. Én gyorsan készítettem limonádét mindenkinek és csatlakoztam Lukehoz. Mikor vissza raktam a hűtőbe a felesleges alapanyagokat éreztem, hogy mögém állt. Szembefordultam vele. Pár centi volt csak az ajkaink között. Luke felváltva nézett a számra majd a szememre. Nagyon lassan elkezdett közeledni hozzám az arca. A hasamban pillangók repkedtek. 

- Srácok mikor...- Rontotta be a konyhába Ashton. - Hoppá nem akartam semmit sem megzavarni. - Luke és én kínosan felnevettünk, míg Ash sokat sejtően vigyorgott ránk. - Csak azt akartam megkérdezni, hogy mikor hozzátok a kaját?

- Megyünk is! - Kaptam fel a tálcát és kirohantam Ashton mellett. 

Nem sokkal később Ash és Luke is csatlakozott hozzánk. Hat körül mindenki lelépett tőlünk. A szüleink csak jóval később értek haza, addig mi Dannel kicsit kitakarítottunk. Mikor megérkeztek elmeséltük nekik a mai napot. Dan bevallotta, hogy túlzott Lukekal kapcsolatban, bár ettől még nem enyhültek meg teljesen. Hamar szemet hunytak a srácok felett, és izgatottan kezdték elmagyarázni, hogy Bonnieval és a nagyiékkal átugranak egy közeli kisvárosba egy hétre. Mi is mehettünk volna velük, de mi Dannel egyből elutasítottuk az ajánlatot. Szívesebben vagyunk a barátainkkal. Gyorsan sms-eztünk a többieknek ezzel kapcsolatban. Hamar világossá vált számunkra, hogy a mi házunkban fogunk egész héten lógni. 

Wherever you are [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now