Wherever you are [BEFEJEZETT]

22. rész

A napok lassan teltek.. Egy hét telt el azóta, hogy kiderült Luke titka. Becca mindennap nálunk volt. Mindennap győzködtem, hogy béküljön ki Ashtonnal. Ash és B szakítottak. Rebecca kiakadt mikor megtudta, hogy Ashton tudott a dologról és nem szólt. Mindennap próbáltam rávenni, hogy béküljenek ki. Az első pár napba Luke mindig benézett, próbálta elmagyarázni, hogy mi ez az egész, de sose óhajtottam vele beszélni. Az elmúlt négy napban nem jött senki. A barátnőmön kívül persze. Napközben teljesen normálisan viselkedtem, kivéve ha egyedül voltam, akkor csak sírtam. Nem jártam ki az utcára, mindenhonnan Luke arca nézett vissza rám, és mindenki megnézett, hiszen én voltam "Luke Hemming ex-barátnője". Minden ember szánalommal nézett vissza rám. Tv-t sem szívesen néztem, ott is rólunk volt szó. Gyűlöltem, hogy mindenki tudja mi történik velem, hogy ki is vagyok, és hogy Luke ezt tette velem. A közösségi oldalakon a legtöbben aranyos üzentekkel bombáztak, azonban szép számmal akadtak olyanok, akik utálkoztak és örültek, hogy ez történt. A legtöbb utálkozó üzenet lényege az, hogy mégis hogyan hihettem el, hogy pont ÉN kellenék Luke Hemmingsnek. Igazuk volt. Naiv voltam. 

- Oké, ez így már nem mehet tovább! - Lépett be a szobámba Becca. 

- Miről beszélsz? - Mosolyogtam rá a könnyeimen keresztül. 

- Kibékültem Ashtonnal. - Nézett rám boldogan. 

- Ez remek! Nagyon örülök neki B! - Öleltem meg a barátnőmet. Tényleg örültem neki. Nekik nem szabadott volna miattunk szétmenniük. Ashton sem tehetett volna semmit. 

- Igen-igen, tudom. Viszont remélem nem haragszol ha átjön. - Mosolygott rám angyalian. Csak megráztam a fejem, hogy jelezzem nem gond. Azonban belül nem voltam biztos benne, hogy képes vagyok találkozni Luke egyik legjobb barátjával. - Oké, reméltem, hogy ezt mondod. Most ülj le az ágyra, és embert varázsolok belőled. - Nevetett rám. Imádtam ha B itt van velem. Nem kezelt máshogy. Nem nézett rám szánakozva. 

Becca csodákra képes. Kevesebb, mint félóra alatt, olyan embert varázsolt belőlem, akin egyáltalán nem látszik, hogy egész estét végig sírta. Csak akkor lehetett ezt látni, ha valaki sokáig nézte a szememet. De szerencsére tudtam, hogy Ash nem velem lesz elfoglalva. Vagyis nagyon reméltem, ahogy azt is, hogy Lukeról nem igazán fog szó esni. Ashton hamar megérkezett hozzánk. 

- Nagyon szótlan vagy Ash. - Néztem rá a fiúra, aki egészen eddig csak ült az ágyamon csendben. Egyáltalán nem vallott rá ez a viselkedés. 

- Ahh, oké feladom. - Emelete fel a kezét  úgy, mint a bűnözök.- Luke megkért, hogy derítsem ki milyen állapotban vagy. - A fiú említésére összeugrott a gyomrom. Nagyon reménykedtem, hogy nem fog szóba kerülni. - De nem látok rajtad semmi különlegeset. Ezt pedig nem akarom elhinni. 

- Pedig jól vagyok. - Mosolyogtam rá, de láttam rajta, hogy nem hisz nekem. Minél tovább nézett, annál inkább éreztem magam úgy, hogy elsírom magam. Éreztem, hogy a szemem könnybe lábadt. Féltem, hogy ez lesz. Nem akartam Luke barátaival találkozni. Még nem.

- Ne sírj Em. - Ölelt át a barátnőm. - Luke egy szemét. Nem merem ideállítani, ezért Ashtont kéri meg. Aki pedig rohadtul nem tudja befogni a száját előtte. - Nézett mérgesen a barátjára. - Minek kellett elmondanod, hogy hova jössz? 

- Ne őt hibáztasd B! - Törölgettem le a könnyeimet. - Ash nem tehet semmiről. Luke a legjobb barátja, te is megtennéd nekem, ha megkérnélek. - Mind a ketten tudtuk, hogy igazat mondtam. Így Becca hamar megbocsátott a barátjának. Egész délután nálam voltak. Néha még elsírtam magam, de próbáltam úgy viselkedni, hogy senki ne aggódjon miattam. Ashton a szavát adta, hogy nem fog semmit sem mondani Lukenak. Bíztam benne. 

Este, amikor a lefekvéshez készülődtem, vagyis igazából az esti sírást készültem elkezdeni hangokat kezdtem hallani kintről. Mivel nem maradtak abba a hangok kinéztem az ablakomon. Nem akartam hinni a szememnek, hogy kiáll kint. Egyáltalán nem számítottam rá, pedig kellett volna...

Sziasztook! 
Ez egy elég gyenge rész lett.:( Viszont nem ezt szerettem volna leginkább veletek közölni, hanem azt, hogy hamarosan vége van a sztorinak.:( Kb. 10 fejezet van vissza, ha nem kevesebb. Viszont szeretnék egy másik történetet is írni, ami Harry Styles-ról fog szólni. A részeket elkezdem már ahhoz is írni, mivel nem szeretnék megint megvárakoztatni mindenkit. Remélem érdekelni fog titeket az az írásom is. 
Csók.