Wherever you are [BEFEJEZETT]

25. rész

Luke érkezése váratlanul ért. Megfordult a fejemben, hogy felállok és kisétálok az ajtón, de tudtam, hogy nem viselkedhetek gyerekesen. Rettentő kínos volt kettőnk jelenléte. Mindenki szótlanul ült a szobámban és köztünk kapkodta a fejét. Luke önelégülten mosolygott mindenkire, a megbánás fikarcnyi jele sem látszott rajta. Persze teljesen megértem, én nem hallgattam őt végig, amikor még keresett. Bár az is lehet, hogy tényleg nem szeretett és csak ezt akarta elmondani a buli után is. Én is próbáltam mosolyogni, de én közel sem tudok olyan jól színészkedni, mint ő. Nem tudom előadni, hogy semmi bajom. Így inkább a kezemet néztem és azt babráltam. 

- Nem akarok bunkó lenni, de mit keresel itt Hemmings?  - Törte meg a több perces csöndet B.

- Csak gondoltam beugrom a barátomhoz. Talán megzavartam valamit? - Kérdezte Luke, majd felhúzott szemöldökkel nézett rám.  Nem tudtam megszólalni. Még mindig hatással volt rám.

- Igen, és jó lenne.... 

- Nem. - Vágtam Becca szavába. Mindenki felém kapta a fejét. - Nem zavartál meg semmit. Nagyon örülünk, hogy te is itt vagy. - Mosolyogtam barátságosan Lukera, amin látszólag mindenki meglepődött. 

- Hogy vagy Emma? - Egy pillanatra úgy tűnt tényleg aggódik miattam, de az együttérzés amilyen gyorsan felvillant a szemeiben, olyan gyorsan tűnt is el és helyette újra önelégülten nézett rám. 

- Remekül vagyok. - Mosolyogtam. - Tudod élvezem a seggfejek nélküli életet. Te hogy vagy? 

- Én is nagyon jól vagyok. Végre nem kell senkire se pocsékolnom az időm. - Mélyen a szemembe nézett, miközben beszélt. Olyan volt mintha megütöttek volna, de próbáltam nem mutatni, hogy fájt az amit mondott. Mosolyogva dőlt hátra a kanapén. - Jajj, még be sem mutattatok ennek a bájos lánynak. - Nézett Lilyre. 

- És ez így is fog maradni Luke. Nem kell még egy áldozat neked. - Nézett rá a barátnőm. 

- Na jó gyerekek ebből elég! - Állt fel a kanapéról Ashton. - Nem fogunk vitatkozni! Luke ő Lily, Jack húga. - Mutatta be a lányt. - Lily ő pedig Luke, egy baromi nagy seggfej, de a barátom. - Nézett a lányra. - Luke! Emma! Ti pedig beszéljétek már meg a gondjaitokat! Nem tudunk szétszakadni, hogy csak az egyikőtökkel lógjunk! Úgy viselkedtek, mint az óvodások! Mármint teljesen megértem a viselkedésedet Em, de hallgasd meg Lukeot is. - Kelt ki magából Ashton, majd leült miután mindenki tátott szájjal nézte őt. 

- Én... én most megyek. - Álltam fel. - Valaki elvinné majd Lilyt haza? 

- Nem már Em, maradj! Nem azért mondta Ash, hogy elmenj. - Magyarázkodott Mikey. 

- Valaki elviszi akkor Lilyt? - Becca bólintott, hogy majd elintézi. 

Gyorsan kirohantam a házból, egyedül akartam lenni. Tudtam, hogy a többieknek előbb-utóbb elegük lesz ebből a helyzetből és azt is, hogy nem kérhetjük azt, hogy válasszanak, de azt hittem megértik. Gondoltam, hogy egyszer majd elmondják ezeket, de azt hittem várnak még ezzel az egésszel. 

- Várj már meg Em! - Szólt utánam Luke. Ügyet sem vetettem rá, csak mentem tovább előre, gyorsabban mint előtte. - Ugyan már, igazuk volt, meg kell beszélnünk. Nem menekülhetsz el előlem mindig. - Mondta, amikor már szinte mellettem volt. - Emma! 

- Hagyj békén Luke! 

- Had magyarázzam meg! - Kérlelt. Váratlanul érte, amikor megálltam és szembenéztem vele. 

- Mégis mit akarsz meg magyarázni?! Tudod miért nem akarok veled beszélni? Mert nem akarom hallani ezt az egészet. Remélem legalább megérte fogadni Toddal. Gratulálok! - Tapsoltam meg. 

- Sajnálom! Nem akartam ,hogy ez legyen ma. Meg persze ezt a fogadás dolgot sem akartam. De ma nem azért jöttem el, hogy veszekedjünk. Én csak látni akartalak. 

- Ugyan már Luke... Nem kell a mese. Nem kell, hogy lelkiismeret-furdalásod legyen, az én hibám. Már az elején rá kellett volna jönnöm, hogy nekünk ez nem fog menni. Mindenkinek igaza volt. 

- Úristen Emma! Végig hallgatnál?! - Szólt rám erőteljesebben. - Fogadtam Toddal, de mikor elmondtam a fiúknak felnyitották a szemem, hogy ez hülyeség volt, ekkor mentem el hozzád és mondtam, hogy nem akarok semmit sem tőled. Emlékszel? - Megvárta míg bólintottam, majd folytatta. - Utána a bulin, mikor nem csókoltalak meg láttam, hogy megbántottalak vele, és én is annyira vágytam rá, rád. Miután elmentél a buliról megkerestem Toddot és megmondtam ,hogy nem csinálom tovább. Utána hívtalak el randizni. Emlékszel? - Megint bólintottam. - A buliba odajött hozzám és beszólogatott, amikor meglátott téged akkor hozta fel a fogadást. Direkt csinálta Em, hogy szakíts velem.

- Mit vársz, mit mondjak? - Már-már sírtam. 

- Adj egy esélyt. Szeretlek. Ezért jöttem el ma, meg akartam beszélni. Nem így, de akartam. 

- Én is szeretlek. - Ránéztem Lukera, láttam rajta, hogy tényleg sajnál mindent. Tudtam, hogy őszinte volt velem, de fogalmam sem volt, hogy készen állok vagy sem arra, hogy újabb esélyt adjak neki. - Kapsz egy esélyt. - Fel se fogtam, amit mondtam. Csak reménykedtem, hogy később nem fogom megbánni.

Sziasztok!
BOLDOG ÚJ ÉVET!
Itt az idei év első része. Azt hittem sosem leszek kész vele és nem is lett a legjobb... Remélem jól indult számotokra az év. Sok sikert a sulihoz is! A végzősöknek főleg, élvezzétek ezt a pár hónapot (már ha lehet élvezni az iskolát). 
Puszii