Taken [Liam Payne] BEFEJEZETT

2.évad 9.rész

                  

Másnap reggel valósággal csak úgy kipattantam az ágyamból.

Ma látom őt.

Felvoltam pörögve már hajnalok hajnalán amivel Eadylnt is felkeltettem. A konyhában voltam és zenét hallgattam, míg reggelit készítettem.

- Liam! Komolyan? - az ajtóban állt egy csipke fehérnemű szettben és egy selyem köntösben.. Hát igen Eadlynnek szokása volt egy szál semmiben aludni.

- Komolyan. - daloltam, majd amíg a serpenyőben lévő tojás sült elkaptam Eadlyn karját és megpörgettem.

- Mitől van ilyen jó kedved? - kérdezte nevetve, míg visszatáncoltam a tűzhelyhez.

- Jól ébredtem. - rántottam vállat majd elvigyorodtam, amikor ő nem látta.

- Aha, értem. - tolta fel magát a bárszékre.

- Miért kell, hogy legyen különösebb oka? - kérdeztem, míg elé raktam a tányért majd levettem a gázt és a pultra raktam a kész tojást.

- Nem kell, hogy legyen addig, amíg nem vele találkozol. - megdermedtem, míg egy tányért vettem elő a szekrényből.

- Akkor megnyugodhatsz. - ültem le majd felé toltam egy villát.

Eadlyn gyanúsan nézett rám, míg szedett magának a rántottából, sőt egész étkezésünk alatt.

- Megyek készülni ma, lesz egy fotózásom. - mondta, míg a mosogatóba pakolta az edényeket és tányérokat. - Te mész ma valahova? - kérdezte rám pillantva.

- Majd futni megyek. - rántottam vállat mintha nem repesne a szívem is a gondolatra, hogy alig egy óra és láthatom őt.

Eadlyn hümmögve bólintott majd eltűnt a szobájában, hogy elkészüljön addig én a kávémat kortyolgattam, míg vissza nem jött.

- Későn jövök, ne várj a vacsorával. - adott egy puszit az arcomra.

- Szia Eady. - köszöntem el tőle.

Még egyet intett az ajtóból majd utána meghallottam az ajtócsapódás jellegzetes hangját.

Fejemet rögtön az óra felé kaptam. Még van egy fél órám, hogy elkészüljek és oda is érjek. Minél hamarabb ott akartam lenni, még hogyha csak 11 óra is volt.

Felrohantam az emeletre majd ledobáltam magamról a ruháimat és beálltam a zuhany alá. 5 perc múlva a fejemhez kaptam, hogy nem is kéne lezuhanyoznom, amikor úgyis futni megyek és leizzadok.

Gyorsan lemostam magam majd kiszálltam a fülkéből és megtörölköztem. Felkaptam a futónadrágomat, az edzőcipőmet és a pulóverem majd az Ipodom a karomhoz rögzítettem és elhagytam a házat magam után bekulcsolva az ajtót.

Ránéztem az órára: 11:30. Elvigyorodtam majd magamban el is terveztem az útvonalat, amin keresztül a parkba megyek, hogy biztosan odaérjek. Elindítottam a zenét majd futásnak eredtem.

Amikor a parkbejáratához értem a hasam beleremegett a gondolatba: pár perc múlva láthatom.

Egyre jobban közeledtem a pad felé majd meg is láttam őt, ahogy ott ül és telefonál. Mikor meglátott elköszönt a vonal másik végén lévő személytől majd az ölébe ejtette a telefont. Lassítottam majd végül felé sétáltam és megálltam előtte, míg ő felnézett rám.

- Szia, baba.

Zoe Marceau

Itt áll előttem teljes életnagyságban és még dögösebb, mint valaha.