Taken [Liam Payne] BEFEJEZETT

2.rész

- Liam mit szólnál hozzá, ha elvinném a húgodat randizni? - kérdezte Harry, míg a kocsi felé haladtunk. Az arcán egy perverz vigyor volt Liam tarkón is vágta.

- Szállj le róla Harry. Nem neked való. -mondta Liam.

- Akkor ki a neki való? -kérdezte a tarkóját vakarva.

- Én senki közelébe nem fogom őt engedni. - húzott közelebb magához mire a szemeim elkerekedtek.
Ezt most komolyan gondolta?
Nem mintha annyira pasizhatnékom volt. Még sosem volt barátom.

- Szegény Zoé. -mondta Niall.  Halványan rámosolyogtam mire rám kacsintott.

- Zoé Mikor is leszel nagykorú? -kérdezte Louis.

Felnevettem.

- 1 hónap sincs már hátra a szülinapomig. - mondtam nevetve.

- Hát Liam. - veregette meg a hátát. - Élvezd ki ezt a kis időt.

- Nagyon vicces. - gúnyolódott Liam mikor megérkeztünk a kocsijához. A fiúk hamarosan elköszöntek.

Miután elmentek hallottam a távolból Liam nevét.

- Aj, csak őt ne. - morgott Liam.

- Kit? - kérdeztem, de rögtön megtudtam amikor Brittany tűnt fel előttünk. Liam még mindig fogta a kezemet és ez a lánynak is szemet szúrt.

- Ki ez a szuka? - kérdezte felém bökve, felháborodva.

- Kettőtök közül inkább te vagy a szuka, ha nem haragszol. - intette le Liam nyugodtan. A lány észbe kapott majd eszeveszettül mászott Liamre.

- Na Liam maci ne legyél morcos. - nyávogott neki, míg a pólójába csimpaszkodott. Őszintén, annyira lettem volna más helyen, mint hogy ezt hallgassam de Liam nem engedte el a kezemet és nem tudtam kiszabadulni. - Ugye átjössz este? - nézett rá kiskutya szemekkel. Szóval erre ment ki a játék. Biztos nem tanulni fognak.

- Rossz helyen kopogtatsz Brittany. - mondta Liam majd megfordult kinyitotta az ajtót, hogy szálljak be, amit meg is tettem. Liam nem foglalkozott az elképedt lánnyal csak simán elsétált mellette és beszállt mellém. Bekapcsolta a rádiót majd elindult. Nem szólaltam meg az egész út alatt csak néztem ki a fejemből, míg a zenét hallgattam, ami a rádióból szólt. Én is tudok énekelni. Legalábbis tudtam. Amióta a szüleim meghaltak egy dallam sem jött ki a torkomon. Talán újra elkezdhetném.

- Zoé, megérkeztünk. - mondta Liam. Észre sem vettem, hogy már megérkeztünk. Nagyon el lehettem bambulva. Igazság szerint álmos is voltam.

Észbe kaptam és kiszálltam amikor Liam kinyitotta nekem az ajtót.

- Liam nem kell ezt csinálnod komolyan. - néztem rá, míg a táskámat a vállamra kaptam.

- De csinálom. - jelentette ki keményen. Abba is hagytam. Téma lezárva. Elindultam befelé a házba Liam pedig jött utánam. Mikor beértünk a ház üres volt. Kétségbeesetten néztem Liamre.

- Nyugi csak munka. Ne aggódj. - nyugtatott, meg míg felakasztotta a kabátját. - Általában sokáig elhúzódik.- 
Nem mondtam semmit csak elindultam fel a szobámba. Mikor beértem ledobtam a táskámat az ágyra majd rögtön a fürdőszoba felé vettem az irányt, hogy lefürödhessek. Hosszú volt ez a mai nap. Míg megengedtem a kádban a vizet visszamentem a szobába az alvós ruháimért.

Miután végeztem a fürdéssel a hajamat törölgetve léptem ki a szobából és megláttam Liamet, aki az ágyamon terpeszkedett. Megköszörültem a torkom mire rám nézett és elvigyorodott majd felült az ágyon.