Taken [Liam Payne] BEFEJEZETT

18.rész (+18)

- Luke engedj el! - mondtam neki vagy tizedszerre, de nem engedett behúzott egy üres terembe.

- Ugyan már Zoe ne kéresd magad. - nevetett, ahogy a terem végébe mentem messze tőle, de ő követett. Egyre hátrább lépkedtem, míg a falnak ütköztem. Luke rögtön elém állt.

- Helyben vagyunk. - vigyorgott.

- Hagyj békén Luke. - sziszegtem.

- Eszemben sincs. - rázta a fejét majd a kezét a szoknyám alá vezette.

Hirtelen húztam fel a térdemet, és beletérdeltem az ágyékába mire ő rögtön összegörnyedt így lehetőségem volt az ajtóhoz futni. Kirohantam a folyósóra közben könnyes szemmel hátranéztem követ-e. Nem figyeltem így egy kemény mellkasba ütköztem. Erős karok ragadtak meg, mielőtt fenékre ültem volna.

- Zoe? - hallottam Liam hangját.

- Liam. - zokogtam fel majd megöleltem.

- Hé, baba mi a baj? - kérdezte, de ekkor hallottam, hogy nyílik egy ajtó így hátranéztem és ott volt Luke egy hülye vigyorral az arcán. Jobban szorítottam Liamet és a mellkasába rejtettem a fejem. Liam karja megfeszült körülöttem, ahogy leesett neki mi történt, amíg nem volt mellettem.

- Ha kedves az életed elmenekülsz Hemmings. -kiáltotta Liam.

- Nem félek tőled Payne. - nevetett Luke.

Liam közelebb sétált hozzá, míg én a hát mögé bújtam. Liam kiejtette a kaját a kezéből majd hirtelen húzott be egyet Lukenak, aki hátratántorodott. Liam elé álltam majd a fejemet a mellkasába fúrtam a fejemet.

- Liam állj kérlek. - hangom tompa volt ahogy a pólójába beszéltem. Liam határozottan megfogta a vállamat és a háta mögé tolt.

- Maradj itt. - morogta ahogy gyilkosan méregette Luke ot aki kiköpte a vért a szájából majd elvigyorodott. Egymásnak estek, míg én zokogtam.

- Liam hagyd abba!. - kiáltottam, de nem figyeltek rám. Luke Liam arcát ütötte. Cselekednem kellet kirohantam az udvarra. Hörögtem, ahogy a levegőt vettem. Észrevettem a többieket majd odarohantam hozzájuk zokogva.

- Harry! Harry! - kiáltottam. Ő tágra nyílt szemekkel nézett, amihez a többiek is csatlakoztak.

- Hé-hé, Zoe mi a baj? - kérdezte Zayn.

- Liam és Luke.- csak ennyit tudtam kibökni úgy lihegtem. A fiúk gyorsan felpattantak és berohantak az épületbe.

- Zoe. - ölelt át Perrie. A vállán zokogtam.

- Mi történt? - kérdezte Eleanor.

- Luke elráncigált egy üres terembe. Ő-ő f-fogdosott - dadogtam sírva.

- Abby a tesód nem normális! - kiáltott rá Perrie.

- Megverem. - morogta Abby. Elég dühösnek tűnt, ahogy elindult a fiúk után a suliba. A lányokkal őt követtük. A folyósón az a kép tárult a szemünk elé hogy Niall és Harry fogja le Lukeot míg Louis és Zayn Liamet próbálta nyugtatni.

Liam arca vérzett, de még mindig dühös volt. Odafutottam hozzá majd megöleltem mire ő körém fonta a karját majd megnyugodott, hogy ott álltam előtte. De én nem tudtam megnyugodni.

- Itt vagyok baba. - nyugtatott pedig pár perccel ezelőtt őt kellet nyugtatni. A mellkasába sírtam. - Shh. semmi baj. - mondta szelíden, míg a hajamat simogatta.

- Luke teljesen hülye vagy?! - kiáltotta neki nővére majd adott neki egy pofont. És a legfurcsább, hogy Luke csak ott állt és tűrte. -Hogy juthatott eszedbe ilyen hülyeség teljesen elment az eszed? - kiáltozott vele továbbra is Abby. - Megérdemled, hogy kivágjanak innen! Én leszek az, aki elmondja az igazgatónak, hogy mit akartál csinálni Zoeval! - mondta mire összerezzentem Liam karjai pedig megfeszültek körülöttem.