Taken [Liam Payne] BEFEJEZETT

15.rész

- Tudod, hogy nem úgy értettem. - bújt mellém Liam az ágyba. Mivel a fiúk sokáig szöszmötöltek azzal a dallal úgy döntöttünk, hogy Liammel itt alszunk. Én mentem a volt szobámba -ami jobban hiányzott, mint gondoltam- ő pedig ment a sajátjába. Aha persze. Természetesen hozzám bújik, mint egy macska és nem hagy nyugton. Tudja, hogy rosszat mondott.

A derekamat átkarolta majd próbált kicsavarni belőlem valami reakciót azzal, hogy puszikat hagyott az arcomon plusz a nyakamon és szorosan magához húzott.

- Baba ne haragudj rám. - fordított maga felé.

- A szomorú kiskutya nézésed nem válik be Payne. - mondtam ridegen, amikor ezzel a technikával próbálkozott. - Ilyen könnyű nőnek nézel? - húztam fel az egyik szemöldököm.

- Eszedbe se jusson ilyen. - mondta gyorsan és összekulcsolta a kezünket. - Csak ártatlan vicc volt kicsim. Ne kapd fel emiatt a vizet. Nem gondolom ezt rólad egyáltalán. Nem vagy könnyű nő, mert több mint 1 hónapig áltál ellen nekem. - vigyorodott el mire elmosolyodtam. Egy kicsit. - Pedig nekem nehéz ellenállni, úgyhogy minden tiszteletem a tied.

- Örök romantikus vagy Payne. - forgattam még a szemem majd hátat fordítottam neki.

- Zoe. - morogta.

- Payne. -mondtam mire felmordult. Hu de utálta, ha a vezetéknevén hívtam. Magamban elvigyorodtam. Liam maga felé fordított, majd amikor meglátta a vigyorgó arcom megnyugodott, hogy már nem haragszom rá.

- Te szemtelen nőszemély. - kerekedett felém. A takaró lecsúszott róla, így feltűnt a fedetlen felsőteste. Csak egy melegítőnadrág volt rajta. Nem is bántam. - Nos. - mondta majd adott egy forró csókot a nyakamra. - Mit szólnál..? - morogta a bőrömbe.

- Mihez..? - sóhajtottam majd elfordítottam a fejem, hogy jobban hozzáférjen az érzékeny bőrömhöz. - Ha... Felavatnánk az ágyad. - húzta végig duzzadt ajkait a nyakamon.

- Hm. - hümmögtem, míg a szemeimet lehunytam. - Azt, hogy...- csókoltam meg majd az alsó ajkába haraptam mire felszisszent.

- Hogy..? - lihegte.

- Hogy...- csókoltam meg az anyajegyét a nyakán. - Nem lehet. - mondtam majd lelöktem magamról. - A szüleid házában vagyunk. - Liam a száját eltátotta majd döbbenten nézett rám egy ilyen „Te most tényleg ezt csináltad velem? „pillantással. - Jó éjt Liam. - mondtam majd újra elhelyezkedtem. Magamban vigyorogtam, hogy sikerült leállítanom.

- Ketten játsszák ezt a játékot. - suttogta a fülembe majd újra megfordított és a csípőmre ült.

- Liam nem fogok könyörögni. - vigyorodtam el.

- Tudod, eljön, azaz állapot, amikor bármit megtennél, hogy elégítselek ki. - suttogta a fülembe majd a kezeit végighúzta a toppom vékony anyagán. - Hogy elmúljon az a sajgó hiányérzet pontosan itt.- susogta majd a kezét végighúzta az ágyékomon.

- Nagyon biztos vagy magadban. - néztem a szemébe.

- Jól ismersz baby. - nyomott egy nedves csókot a legérzékenyebb pontomra a nyakamon majd elkezdte szívni. Már csak attól kirázott a hideg, hogy babynek hívott, de az még rátesz egy lapáttal, hogy a testem legérzékenyebb pontját támadta.

- Liam. - nyöszörögtem. - Állj le. - toltam el nagy nehezen. Magamat is megleptem. Mind a ketten lihegtünk, míg egymás szemébe néztünk. Liam szemeiben olyan vadság érzékiség kavargott, amitől a gyomrom bukfencezett egyet. - Franc bele. - morogtam majd az arcát megragadva húztam közelebb magamhoz és csókoltam meg. Belemosolyogott a csókunkba, míg én a lábaimat felhúztam így kényelmesen elhelyezkedett. Vadul beletúrtam hátul a hajába majd egy kicsit meghúztam mire az ágyékát hozzám dörzsölte majd a pólóm alá csúsztatta a kezét.