6.rész

9.2K 345 26
                                    

- Hé, Zoe ideje felkelni. - hallottam Liam gyengéd hangját, míg apró puszikat hagyott az arcom minden egyes szegletén. Egy olyan hangot adtam ki, amit még én sem halottam majd jobban belefúrtam az arcomat Liam nyakába. Istenem annyira érzéki az illata, hogy megőrülök tőle. A kezeim a mellkasát ölelték. Jobban magamhoz húztam mire felkuncogott és ekkor jött el a pillanat, hogy észbe kaptam. Mi a fenét csinálok?!

Gyorsan elhúzódtam Liam mellől, hogy átforduljak a másik oldalamra és aludjak tovább mintha eddig is aludtam volna.

Liam sóhajtott és felállt az ágyról majd hallottam, ahogy elhagyta a szobát. Amint felállt az ágyról éreztem a hiányát körülöttem. Ebből tudtam, hogy nem vagyok normális. Kinyitottam a szememet, hogy az órára nézzek, ami fél nyolcat mutatott. Minek akart ilyen korán felébreszteni? Mindegy is.

Próbáltam nem a mellettem lévő űrre koncentrálni így hamarosan vissza is aludtam.

***

Kereken 11 órakor ébredtem fel. Végre kipihent vagyok.

Nagy nehezen feltápászkodtam az ágyból és egyenesen a szekrényem felé vettem az irányt, hogy felöltözzek, mielőtt lemegyek.

Amikor leértem a konyhából hatalmas zsivaj hallatszott. Mintha Liam lett volna a többi fiúval. Mikor beértem olyat láttam, amitől a földbe gyökerezett a lábam és az arcom paradicsom piros lett. Ott voltak a fiúk méghozzá félmeztelenül! Még a hajuk is vizes volt. Együtt nevettek, míg ettek és ittak, míg én még mindig az ajtóban álltam lesokkolva. A szám szabályos „o" alakot formázott.

Liam volt az első, aki észrevett az arcáról lefagyott a vigyor.

- Oh, bazdmeg! - szólalt fel majd már ugrott is elém, hogy eltakarja a szememet. - Fiúk kifelé! - utasította őket, akik rögtön ki is mentek a konyhából.

Miután Liam elvette a kezét még mindig nem voltam magamnál csak azt vettem észre, hogy Liam egy puszit ad a számra mire pislogtam egyet aztán még egyet majd rá néztem.

- T- ti miért v-vagytok így ö-öltözve? - dadogtam míg Liam szemébe néztem. Féltem, hogyha lejjebb viszem a tekintetem, akkor elkezdem nyilvánosan bámulni tökéletes felsőtestét, úgyhogy inkább maradtam a szép szemeinél.

- A fiúk átjöttek medencézni. - mondta Liam.

- Medencézni. - mondtam.

- Igen van egy fedett medence egy emelettel lejjebb. - mondta. Mi az Isten?! - Mindegy is. - mondta. - Nem csatlakozol hozzánk? - kérdezte, hogy kicsit oldja a hangulatot.

- É-én nem tudom. - mondtam. Őszintén nem akartam bikinibe előttük mutatkozni ez így is egy kisebb sokk volt.

- Segítsek átöltözni esetleg? - suttogta a fülembe, míg a két karjával átkarolta a derekamat. Már szólásra nyitottam a számat de Liam megelőzött felkapott az ölébe mire én automatikusan a dereka köré kulcsoltam a lábam. Liam felrobogott velem a lépcsőn egyenesen be a szobámba majd becsukta maga mögött az ajtót. - Na, nézzünk neked valamit. - mondta, míg becipelt a gardróbba kuncogtam, ahogy ráültetett az egyik fiókos szekrényre. - De először ezt le kell venned. - suttogta a fülembe, míg a pólóm pántját húzta egyre lejjebb. Beleütöttem a mellkasába majd leugrottam a szekrényről és elmentem a fiókhoz ahol a legutóbb láttam a bikiniket.

Liam ott állt és követte minden mozdulatomat. Miután kiválasztottam egy aranyos rózsaszín bikinit Liamre néztem, de nem értette a célzást. Engem fürkészett a szemével pontosabban úgy nézett, mint aki rögtön felfal. Nem értettem miért aztán végignéztem magamon majd a pír elöntötte az arcomat. A fehér toppom át volt ázva Liam vizes felsőteste miatt így látszódott az alatta lévő melltartóm is. Gyorsan összekulcsoltam a kezemet a mellkasomon mire Liam felkuncogott majd közelebb jött, míg előttem nem állt.

Taken [Liam Payne] BEFEJEZETTWhere stories live. Discover now