A történet 5 év utáni történéseket boncolgatja, hogy mi is történt a házban élő szellemekkel.
Violet egy 17 éves lány, aki gyógyszer túladagolásban halt meg a házukban. Számtalan szellemmel osztozik a sorsában, például a szüleivel és a ház előző lak...
Rất tiếc! Hình ảnh này không tuân theo hướng dẫn nội dung. Để tiếp tục đăng tải, vui lòng xóa hoặc tải lên một hình ảnh khác.
- Ez borzalmas volt! - sóhajtottam miközben a fejemet csóváltam.
- Nem volt olyan vészes! - húzta el a száját Tate, én pedig kivettem egy cigit a zsebemből majd rágyújtottam a fiúval való filmezésem után.
- Legközelebb én választok filmet! - böktem meg a vállát. - Mert úgy látom neked ez nem megy!
Felnevetett.
Akaratlanul is elmosolyodtam. Olyan rég láttam ilyen jóízűen nevetni. Nem csoda, a sok szarság után amit átéltünk. Azt kérdezni magunktól minden egyes nap hogy van-e ennél rosszabb. A válasz sajnos mindig ugyanaz. Valaki belefárad, valaki pedig küzd és tűr nehogy lecsússzanak a lejtőn. Nekünk bírnunk kell, még így is hogy már nem vagyunk életben, mert az élet még most is akadályokat hárít elénk akár halottak vagyunk akár nem.
Tate-et bámultam, aki még mindig a laptopomat bújta, amit még annó a 15. születésnapomra kaptam. Már lassan elavul, tönkremegy. Már semmi sem olyan mint akkoriban. Az emberek önzőbbek lettek, azt hiszik bárki bármit megtehet, pedig nem. Tate lágy érintése törte meg a gondolatmenetemet.
- Valami baj van? - szemével aggódva mért végig majd éreztem hogy megsimítja a combomat.
- Vajon tényleg erre vagyunk kárhoztatva, hogy örökké ennek a háznak a rabjai legyünk? A lelkünk soha nem fog nyugovóra térni?
Tate-et kicsit megleptem ezzel a kérdéssel. Kikapcsolta a gépet majd rám szegezte tekintetét.
- Sajnos ez ellen már nem tehetünk semmit. Én kicsit több ideje vagyok halott, pontosan tudom hogy most min mész keresztül. Tudom milyen amikor úgy érzed egyedül vagy és olyan mintha a világ összeesküdött volna ellened. Anyám soha sem törődött velem, de mikor meghaltam, akkor jött rá mekkora hibát követett el. De nem tudok neki megbocsátani. Nem viselte gondját a húgomnak, ami szörnyű tragédiába torkollott. Boo-t pedig megölette azzal a mocskos szarházival. Apámat pedig megölte, majd megetette a kutyákkal...ennél már nem lehet gázosabb a helyzet. Én sem voltam szent, sok embert bántottam...de már megbántam. Ő viszont nem és soha nem is fogja.
Ökölbe szorította a kezét. Rátettem a kezemet az övére. Neki is eléggé zűrös gyerekkora volt. Emlékszem, Ady sokat mesélt arról hogy nem a megfelelő neveltetésben részesült. Az anyja nem változtatott rajta és ez lett a vége.
