Sweet kills ✝Hemmings [Befejezett]

33

Luke;

Már órák óta bent van az orvos, de semmi hír. Kezemmel idegesen dobolok a combjaimon. Nem tudom már mivel elfoglalni magam. A könnyek egyre jobban kitörnének, de nem hagyom. Nem láthatják, hogy sebezhető vagyok. Főleg nem, hogy miatta. Egy lány miatt.

Miközben kicsit elkalandoztam kinyílt az ajtó, és az orvos megbánóan nézett rám. Közelebb lépett hozzám, mire én is felálltam.

-Mi történt?-kérdeztem szinte már nyávogva a félelemtől.

-Összeomlott az idegrendszere. Kezdi elhagyni a testét. Most még megtudtuk menteni, de legközelebb már nem hiszem, hogy menni fog. Élvezze kis ezt a napot.-megütögette e vállam, majd elment.

Ezt a napot? Miért mondta ezt? Biztos, hogy nem csak egy napja van. Biztos csak képletesen értette.

-Nem halhatsz meg Ally.-suttogtam magamnak, majd egy apró könnycsepp folyt végig arcomon.

Észbe kaptam és gyorsan letöröltem a sós folyadékot, majd elindultam a nyitott ajtó felé. Ott volt. Rengeteg cső lógott ki belőle, és mindenfelől gépek vették körűl. Egy nagyot nyeltem, majd odamentem a székhez és leültem.

-Szia.-mondtam halkan.

-Szia.-mondta ő is és egy apró mosoly jelent meg arcán. Szemei még mindig csukva voltak, de legalább mosolygott.

-Hogy vagy?

-Most jól. Semmit sem érzek.-mondta kicsit kábultan a gyógyszerektől.-Amúgy mi történt?

-Semmi különös.

-Akkor jó, már azt hittem meghalok.-erre nem válaszoltam semmit.

-Luke!

-Igen?

-Szeretlek.-mosolyra húztam számat.

-Én is szeretlek.

Csak csendben ültem, és néztem, ahogy mellkasa lassan mozog fel és le. Már nem sokáig. Suttogta egy hang a fejemben. Azt hiszem kezdek megőrülni.

Időközben elaludt, de én nem tudtam. Egész este csak néztem, inkább csodáltam. Sosem gondoltam volna, hogy az én sötét életemben is lehet majd ilyen érzés. Szerelem. De ő ezt is kihozta belőlem. Fényt hozott az életembe. Szemeimet becsuktam és visszagondoltam a közös emlékeinkre. Lejátszódtak előttem újra a kínosabbnál kínosabb történetek. Csak arra eszméltem fel, hogy kezemen hatalmas szorítást érzek. Szemeimet kinyitottam, de nem láttam semmi változást, majd Ally mozgolódni kezdett. Kezeivel össze-vissza kalimpált, majd hirtelen kipattantak szemei.

-Szeretlek Luke!-mondta elhaló hangon, majd újra lecsukta szemeit, amiből most könnyek törtek elő.

-Én is szeretlek!-mondtam, mire egy pillanatnyi mosoly húzódott ajakira, majd lassan engedett a szorításon és csak üveges tekintettel bámult a plafonra. Mellkasa egyre lassabban mozgott és szép lassan újra lecsukódtak szemei, amiket soha többé nem nyitott ki.