Beleszerettem egy SZÖRNYETEGBE

21. Minden jónak a vége rossz

* Andy szemszöge *

- Én is szeretlek Klaus Mikaelson... De hol van a hulla? - igaz, nem igazán így képzeltem el ezt a mondatot, de az üresség a lábunk mellett nem hagyott nyugodni.

- Most te komolyan azzal a kicseszett hullával akarsz foglalkozni? - sértődött meg Nik, persze most az egyszer volt is neki miért.

- De most komolyan Klaus, nézd eltűnt, felszívódott, minha itt sem lett volna. - pánikoltam.

- Baszki, tudtam, mihelyst valami jó történik, az nem tart majd sokáig.

- Mi...miről beszélsz? - dadogtam.

- Arról, hogy bajba sodortalak azzal, hogy szeretlek, mert téged fognak elrabolni fenyegetés képpen. Mert már egy ideje csak te vagy a gyenge pontom, és ezt ők is tudják, gyere mennünk kell New Orleans többé nem biztonságos.

- Klaus!!! Várj, nézd ott egy cetli, és valami rá van írva. - mentem arra a helyre, ahol pár perce még Damon hullája feküdött.

Niklaus Mikaelson. Ha jót akarsz a kis barátnőcskédnek, akit bűbájjal odakötöttem New Orleans városához, akkor ajánlom, hogy holnap pontban éjfélkor legyél ugyan itt a temetőben. És mi lesz ha nem jössz? Hát akkor sajnálom, de Andy nincs többé.

Sok "szeretettel" Bonnie Bennett

U.I.: Hozd magaddal Elijah-t, mert tulajdonképpen rá van szükségünk.

Hangosan olvastam fel a kis üzenetet, de nem mondhatnám, hogy megrémisztett, csak feldühített. Mi a kicseszett fenét csinált Elijah a jófiú? Az aki sohasem keveri magát bajba? Láttam Klaus-on, hogy belül égett a dühtől, ezért megértem, hogy csak csendben karon ragadott és szó szerint kiráncigált a temetőből, hát lőttek a romantikának, de nem bánom, úgysem jön be ez a nyálas érzelgős duma. És következett a kínos csendes séta hazafelé. Beérve a házba csak annyit mondott, hogy inkább ki se nézzek a szobából estig, mert nem lenne kelemes látványban részem. Ahh... Igen úgy tűnik idő közben Elijah hazajött, de megmondom az ő helyében inkább visszamennék ahonnan jöttem. Egész éjjel egy csepet sem aludtam, egyrészt azért, mert féltettem Elijah-t, mástrészt pedig azért mert veszekedés és bútortörés közepedte nem nagyon lehetséges. Hirtelen csend lett. Ránéztem az órámra, ami 3:33-at mutatott, egyesek szerint a gonosz szellemek és démonok órája, de én nem nagyon hiszek ezekben. Eldöntöttem, lemegyek, és megnézem miért van hirtelen csend. Húú... Lementem és egy kiütött Elijah-t véltem felfedezni az ebédlő kellős közepén, Klaus pedig csurom véresen ül kedvenc karosszékében. Lassan oda mentem hozzá és beültem az ölébe. Hogy miért tettem? Azért mert Elijah megérdemelte, hiszen miatta most mindenki bajban van, főleg én.

- Össze foglak vérezni. - szóllalt meg egy idő után Nik, a hangjától pedig kirázott a hideg.

- Amíg nem a saját véreddel addig nem nagyon érdekel. 

- Miért jöttél le annak elenére, hogy betiltottam?

- Mert túl nagy lett hirtelen a csend, és úgysem tudtam elaludni. De ami azt illeti eléggé fáradt vagyok.

- Nyugodtan menj, nem kell itt lenned velem. - mondta érzelemmentesen.

- Gyere velem, azzal a tőrrel a szivében szerintem tud várni reggelig, hogy aztán nyugodtan folytassátok. - álltam fel és kezénél fogva rákényszerítettem, hogy ő is felálljon. Most így véresen még sexybbnek tűnik mint eddig. Jah... Tudom nincsenek hétköznapi elképzeléseim arról, hogy mi sexy, de ki bánja, hisz az életem sem hétköznapi mostanság.

Felmentünk a hálójába, és amíg ő zuhanyzott én felvettem az egyik felsőjét pizsama helyett, mert végül is a véresben nem aludhattam. Kijött a fürdőből, és egy szál boxerben bedőlt az ágyba, én is bemásztam mellé és a mellkasán feküdve egyenletes lélegzete ringatott álomba.