Beleszerettem egy SZÖRNYETEGBE

26. Lett egy falkám

- Andrea? Úr isten meg sem ismertelek. - lepődött meg az alfa. - Apádnak nem tetszene, hogy vámpírokkal álsz szóba.

- Nem csak szóba állok Daniel. Én is közéjük tartozok és Klaus itt a barátom. Mellesleg ha embert ölök akkor nem csak vámpír leszek de hybrid, mint Nik. Nem kellesz minden teliholdkor átváltoznom, csak akkor amikor én szeretnék. Neked is el kell ismerned hogy nagy az előnye annak hogy nem kell minden csontodat eltörnöd. És azt is hogy vérfarkas vér folyik az ereimben csak ma tudtam meg.

- Gondolom azért jöttél, hogy megtudd, mi történt az édesapáddal. - mondta Daniel terelve a témát - Csak hogy tisztázzuk a dolgot mi sem tudjuk pontosan. Egy nap még azt mondta hogy gondjai akadtak valami más falkával másnap pedig már csak azt hallottuk, hogy megtalálták a holttestét.

- Még tudsz valami részletet az esetről? - szegezte neki Klaus a kérdését.

- Csak annyit, hogy most minket fenyegetnek és ha nem húzunk el innen hamarosan akkor a maradékunkat is kiiktatják. - mutatott végig a tíz fős falkán - Őszintén megmondva Andrea a vérszerinti alfánk. Neki kellene döntenie a sorsunkról.

- Klaus gyere csak egy pillanatra. - húztam őt félre hogy senki ne halljon Bex-en kívül, hogy vázolni tudjam az ötletemet - A New Orleans-i mocsár elvileg a vérfarkasok területe ugye?

- Arra gondolsz amire gondolok, hogy gondolsz?

- Ha arra célzol, hogy veszünk pluszba tíz jegyet a következő gépre haza akkor igen arra. - mondtam a szemébe nézve mosollyal az arcomon.

- Gyere intézzük el kedvesem. - ölelt át és nyomott egy puszit az arcomra mielőtt vissza mentünk volna a farkasok elé a tervünkkel.

Daniel valami érdekes módon megbízott bennem annak ellenére, hogy vámpírokkal vagyok, a falka össze szedte a dolgait és egy fél órán belül már a reptéren is voltunk.

- Egy kissé feszültnek tűnsz. - öleltem át Klaus derekát - Valami gond van?

- Semmi azon kívül, hogy a hugom egyre közelebb tűnik kerülni az alfához. - morog az orra alatt.

- Hmm... Nem vettem észre, hogy Bex olyan közel kerülne hozzám. - próbálam viccelődni, pedig tudtam, hogy Danielről van szó.

- Tudod jól, hogy kiről van szó! - mordult rám szerelmem.

- Tudom, szivem, csak próbáltam viccelni, hogy jobb kedved legyen. Kis koromtól ismerem Dan-t, nem rossz ember és Bekah is megérdemelné, hogy boldog legyen, na meg persze ne pont te legyél a vámpír vérfarkas kapcsolatok ellenzője.

- Útálom amikor igazad van. - durcáskodott - De én csak a kishugom kapcsolatainak vagyok az ellenzője.

- Tudod Klaus a hugod már egy pár évszázada nem kicsi. - mosolyogtam fel rá. - Gyere már mennünk kell a repülőre. - kulcsoltam össze ujjainkat és húztam a kapu felé.

A repülőn csak négyünknek jutott első osztályú jegy szóval a falka többi tagja kénytelen turistán utazni. Klaus visszatekintve nem nézi jó szemmel, hogy Rebekah-nak Daniel mellé vett jegyet, de kénytelen lesz megbékélni a döntésével, hacsak maga nem akar vele helyet cserélni és mindketten tudjuk, hogy nem fog itt hagyni. Egész úton én a kezével ő pedig a hajammal játszott, így két órára egy normális párnak érezhettük magunkat akiknek nincs a nyakukon egy falka hajléktalan vérfarkas.

- Klaus? 

- Mit szeretnél? - nézett rám az arcomat fürkészve.

- Nem tudnánk esetleg találni Dan-nek egy szobát a házban?

- Hát azt eltaláltad, hogy nem. Minél messzebb a hugomtól, annál jobb.

- Szivem, légyszíves ne legyél gyerekes. Mind a ketten felnőtt emberek, te is az vagy. Hagyd hogy cselekedjenek úgy, ahogy érzik. - nagyon nem tetsző pillantással nézett rám, de nem mondott egy szót sem. Valahol mélyen a szívében tudta, hogy igazam van és hogy nem kellene a huga útjában állni a bolgogsága felé, de sok sok éve már, hogy mindig eléri azt hogy Bex kiszeressen a fellángolásaiból. Ez náluk egyszerűen így megy.

Leszálltunk a repülőről és elindultunk a Mikaelson ház felé. Egyáltalán nem vagyunk feltűnőek két eredetivel és egy falka vérfarkassal New Orleans utcáin, dehogy. Mindenki minket bámul, hogy a szemük esne ki a helyéről, remélem minél hamarabb eljuttatják a hírt a boszikhoz, hogy Davina a nyakamba lihegjen a falkám miatt. Nem tudom, mi lesz még ebből, de mostanra csak örülok, hogy eljutottunk a Mikaelson házba.

Sziasztok :)

Megjelent az elveszett írótok egy új résszel. :) Remélem, hogy tetszik. és várom a reakciótokat. :)

xoxo Naomi