Színjáték ( Shawn Mendes fanfic)

Ha ezt munkának hívnánk...

„
- Hogy tehetted ezt? Milyen ember vagy te Peter, vagy Shawn ? Van még több neved is?
- Engedd hogy megmagyarázzam..."

- Engedd, hogy megmagyarázzam..- hallottam halk hangját. Megfordultam majd leültem vele szemben.
- Hallgatlak...
- Mostanában, mivel nem volt barátnőm, egyre több helyen felröppent a pletyka hogy meleg vagyok..
- És az vagy?
- Nem, dehogy, csak nem találkoztam még olyan lánnyal akivel több lett volna mint egy randi, nem tehetek róla. Cáfoltam a híreket de a média nem így működik. Próbálok magabiztosan viselkedni, mint aki tudja mit csinál de néha ez nagyon nehéz, ebben a szakmában baromi nehéz fent maradni és ha mégis sikerül akkor mindent bekell vetned...
- Még a kamu barátnőt is...
- Nem akartalak azzal megbántani, hogy mindent elmondtam nekik rólad. De szükségem van rád, te olyan lány vagy akivel nagyon könnyen eltudnánk hitetni hogy igenis minden rendben van a szexuális hovatartozásommal, teljesen normális fiatal srác vagyok aki a nőkhöz vonzódik.
- Miért nem hagyod figyelmen kívül őket? Miért nem teszel arra hogy mit pletykálnak?
- Azért mert ez nem így működik, ha csak egy híroldal elkezdi terjeszteni a  pletykát egy nevének elhallgatását kérő forrásra támaszkodva, akkor az összes többi követi és nem akarom, hogy a rajongóim másnak lássanak mint ami vagyok.
- Hah...tudod ez vicces..  Előszöris, én nem értek ehhez, de aki a rajongód, aki igazán szeret téged és  a zenédet azt nem tudják befolyásolni az ilyen pletykák. Másodszor azzal, hogy úgy teszünk mintha együtt lennénk, ugyanúgy becsapod őket és mást mutatsz mint ami valójában vagy.
- Talán igazad van, talán nem, de azok az emberek nagyon profik és eddig mindent kézben tartottak és ha ők azt mondják hogy jól sülhet el ez az egész színjáték akkor hiszek nekik. Nekik köszönhetek mindent.
- Nem tudom ki vagy Shawn, de ezt nem hiszem el. A tegnapi dal...A tehetségednek és a hangodnak köszönhetsz mindent, és nem nekik. - mondtam halkan.
- Elvállalod?
- A pénzre szükségem van, de nem tudom, hogy fogok a családom és a barátaim szemébe hazudni... soha nem tettem még ilyet és nem is állt szándékomban. Anyám kiakadna ha megtudná, hogy lényegében luxus prosti lettem.
- Dehogy vagy az..
- Hm...eljátszom hogy járok valakivel, fogom a kezét , kísérgetem, smárolok vele ha arra van szükség mindezt pénzért. Ha ez munka lenne vajon mi lenne a neve? Mert nem szociális munkás az biztos...
- Mondhatod azt is, hogy hoszteszkedsz valahol, egy étteremben. Az jó munka nem?
- Végülis... a gimiben volt egy évfolyam társam aki belépett egy céghez akik hoszteszeket közvetítettek éttermekbe meg ilyenek, aztán kiderült hogy kicsit több pénzért lehet gazdag üzlet emberek kísérője. Semmi extra, dekoratív lányoknak fizettek, hogy csilloghassanak velük... még csak lefeküdnie sem kellett velük.
- Na látod...- csapta össze kezeit.
- Nem érted Shawn, ez nem én vagyok. Ha ez kitudódik a szüleim kitagadnak, a barátaimat elveszítem...
- Én nem mondom el senkinek és ha jól játszod a szereped nem tudja meg senki.
- Olyan könnyen veszed, de a te családod mit szólna ehhez?
- Igazad van, ők sem örülnének, de... de megpróbálhatnád, kifizetik az egész egyetemet, nem csak ezt a tanévet és lesz egy saját sofőröd is... időnként elmegyünk valahová, én virágot veszek neked, te meg bájosan mosolyogsz. Az utálkozók miatt meg ne aggódj mert azoknak csak a gép mögött nagy a szájuk....- mondta és már épp válaszoltam volna mikor nyílt az ajtó.
- Nos, sikerült dönteni?- kérdezte Andrew. Lehunytam szemem és sóhajtottam.
- Hol írjam alá?- néztem rájuk.
- Fantasztikus. A szerződést még ma megírjuk ami teljesen szabályos lesz, és holnap alá is írhatjuk, megkapod a csekket a tandíjjal, és pár hét múlva pedig az első fizetésed ami ugye bár a költőpénzed, ebből kell állnod a ruhákat ha díjátadókra mentek, és egyebeket. Kapni fogsz egy tabletet amelyen folyamatosan láthatod majd Shawn programját. Ezt mi fogjuk frissíteni és nálad is megjelenik majd ha belépsz az alkalmazásba. Minden programnál jelöljük, hogy neked is menned kell-e vele, ha nem aznap szabad vagy. Lesznek előre megtervezett randik, ezeket is ott tudod nyomon követni. Ha szeptembertől az egyetem miatt valami nem lenne alkalmas arról tárgyalhatunk. Eddig világos?
- Nem, analfabéta vagyok, megismételné és le is írná, hogy biztosan megértsem?- néztem rá hülyén. Shawn csak nevetett.
- Jonathan lesz a sofőrje, akivel ma is idejött.- kerülte ki beszólásomat.
- Remek.
- Kérdése esetleg?
- Azt is megszabják mit ehetek vagy azt megválaszthatom én?
- Amíg tartja az alakját nekem mindegy mit eszik.
- És az öltözködés, hordhatom az eddigi ruháimat?
- Igen de azért figyeljen arra hogy eseményeken ne vegye fel kétszer ugyanazt a  ruhát, ezért jobb ha csak kölcsönzi a ruhákat így nem lesz esély arra hogy hibát vétsen. A hétköznapokban nem kell változtatni az öltözködésén, maradjon csak meg a hétköznapi egyetemista bája...
- Szuper, ha a szüleim megakarják ismerni "életem szerelmét", mégis mi a fenét csinálok?
- Természetesen bemutatja nekik.
- Hát ez egyre jobb.
- Gondolom akkor ez vonatkozik az én családomra is.- szólalt meg Shawn.
- Igen, ez. - mondta Andrew. Shawn rám nézett, én csak megrántottam a vállam. Nagyszerű  lesz mindenki előtt megjátszani magunkat.
- Akkor én mennék is.
- Csak nyugodtan. Jonathan kint várja önt, de mielőtt elmegy leírná a telefonszámát , hogy holnap felhívhassuk?
- Hogyne. - mondtam mire elém tolt egy jegyzettömböt tollal. Leírtam rá a teljes nevem és a telefonszámom.
- Holnap hívni fogjuk, ne tervezzen más programot, és persze a munka kereséssel is felhagyhat, önnek mától kezdve van munkája.
- Ja, jól mutat majd az önéletrajzomban, hogy tizennyolc évesen egy világsztár barátnőjét játszottam el pénzért. - mondtam miközben felálltam. Mind furán méregettek.- Jézusom! Természetesen nem írom bele az önéletrajzomba. Hol hagyták a humorérzéküket uraim.- vigyorogtam. -  Mint mondtam, nem vagyok hülye. - mondtam majd vállamra vettem a  táskámat. - Viszlát.
Ahogy kiléptem a tárgyalóból Jonathan mosolygott rám .
- Azt hallottam mostantól sűrűn találkozunk. - lépett elém.
- Igen, bizonyára.
- Haza?
- Igen, köszönöm Jonathan.
- Hívjon csak Jonnal.
- Rendben. Akár tegeződhetünk is.- mosolyogtam rá.
Egész haza úton azon töprengtem ezt, hogy adom be az otthoniaknak. A lányoknál még nem is lesz olyan nagyon gáz, úgyis csak sikítoznak meg őrjöngenek majd, anya és apa viszont nem hiszem hogy megértenék. Egyből azzal jönnek majd, hogy elszúrom az életemet, és hogy rossz hatással van rám ez a hely. Felsóhajtottam.
- Nem lesz olyan nehéz ez Cassie, ne aggódj.- szólalt meg Jon.
- Te tudod mi folyik itt?
- Igen, be lettem avatva mielőtt eljöttem érted.
- Nem is akarom tudni mit gondolhatsz rólam.
- Semmi rosszat, ne aggódj, ez csak üzlet.
- De mégis, én sosem akartam ezt csinálni, ez egy nagy hazugság és ez borzalmas...
- Talán a végén még jól jössz ki belőle, különben is nem hiszem hogy pár hónapnál tovább tartana, ne aggódj, utána pedig normális életed lesz. Jó biztos kell pár hónap míg elfelejtik, hogy te voltál Shawn barátnője de aztán új életet kezdhetsz.
- Nagyon remélem...- mondtam halkan majd megálltunk a  ház előtt. Felvettem baseball sapkámat és szemüvegemet. Táskámat magamhoz szorítottam és futásra készen szálltam ki. Jon szorosan mellettem jött . Mikor megláttak a  fotósok egyből kattogtak a  gépek. Én ismételten csak lehajtottam a  fejem majd ahogy felértünk a  bejárathoz kinyitottam az ajtót és beléptünk mindketten.
- Akkor holnap találkozunk Cassie.
- Igen, szia.
- Szia.- köszönt el én pedig elindultam a lépcsőhöz. Ahogy a lakásba léptem ledobtam a táskámat a komódra majd lerúgtam cipőmet. A konyhába sétáltam és elővettem a narancslét a hűtőből és az erkélyre kiülve figyeltem őket. Nem láttak meg. Igen, ezek nyomorult vérszívó piócák és mostantól szinte jópofát kell hozzájuk vágnom.
A nappaliba bemenve bekapcsoltam a  gépemet és beléptem facebookra ami már tele volt a képeinkkel, rengeteg üzenetem jött otthonról de egyiket sem nyitottam meg. Helyette írtam barátnőimnek. Becky írt vissza először.

Becks😽:
Szia Cassidie.

Cass🙈:
Ne haragudj hogy reggel olyan voltam, de kicsit nagy volta  kép zavar.

Becks😽:
Csak nem elismered a nyilvánvalót?

Cass🙈:
Becky...

Becks😽:
Jól van csak kiborultam, imádom őt erre , te meg nem is bírtad a zenéjét és mégis neked sikerül az ami több millió csajnak nem. Összejössz Shawn Mendessel.

Cass🙈:
Nem így terveztem elhiheted. Justin hogy fogadta, tudsz valamit róla?

Becks😽:
Aztmondta írt neked üzenetet.

Cass🙈:
Lehet, több tíz bejövő üzenetem van az otthoniaktól, még nem néztem végig. Nagyon utálsz.

Becks😽:
Dehogy, csak féltékeny vagyok, baromira, de ha te boldog vagy vele akkor nem zavar. Örülök neked, majd megszokom valahogy.

Boldog... bárcsak elmondhatnám neki, bár elmondhatnám hogy valójában egy nagy hazugság az
egész.

Becks😽:
Különben munkát találtál már?

Cass🙈:
Igen, egy étteremben leszek hosztesz, tudod aki fogadja a vendégeket meg az asztalukhoz kíséri őket. Ingyen kaja és még csinosan is öltözködhetek, és az egyetem mellett is simán megy.

Becks😽:
Nagyon örülök, a múltkor elég elkeseredett voltál.

Cass🙈:
Szerencsére fordulta  kocka.
És Alexis?

Becks😽:
A pasijával tölti a hetet, sátorozni mentek úgyhogy ha nem ír emiatt lehet, minden nap találkoznak mégis ha velem találkozik akkor is a telefonon lóg. Nagyon szerelmes. Már csak nekem nincs senkim.

Cass🙈:
Nem hiszem hogy aggódnod kellene.

Hirtelen eszeveszett módon csörögni kezdett a telefonom.

Cass🙈:
Most mennem kell, mert csörög a mobilom, később beszélünk?

Becks😽:
persze, menj csak, szeretlek Cass.

Cass🙈:
Én is téged, puszi.- írtam le majd az előszobába szaladtam a mobilomért ami időközben ugyan abba hagyta a csörgést. Viszont mikor kézbe vettem és visszamentem a kanapéra újra rákezdett. Ismeretlen szám hívott így elgondolkoztam de talán a kiadós pasi az.

- Haló.
- Cassie?
- Igen?
- Shawn vagyok.
- Ohh...
- Bocs, de leírtam magamnak a  számodat. Ezentúl úgyis szükségem lesz rá, illetve neked is az én számomra, hogy eltudjuk érni egymást.
Ahha, értem, semmi baj. Miért hívtál?
- Én csak nem akartam, hogy feszültség legyen köztünk.
- Mi miatt lenne?
- Amiről beszéltünk, én nem vagyok olyan rossz ember mint ahogy hiszed, Cassie.
- Nem hiszem hogy az vagy, csak sajnállak. Shawn te pont hogy ennél jobb vagy, de hát mit számít az én véleményem...
- Nincs kedved találkozni?
- Nem, nincs, ne haragudj de azt gondolom, hogy bőven elég ha az előre eltervezett időpontokban találkozunk.
- Cassie...
- Mi ezentúl munkatársak leszünk, sem kevesebb, sem több, ez mindkettőnknek egy munka.
- Lehetett volna több is?
- Mikor tegnap haza kísértél és felértem kinéztem az ablakon és kerestelek de akkor már elmentél. Akkor talán eltudtam volna többet is képzelni, de ezentúl már semmi esély nincs rá. Azok után ami történt, nem hiszem, hogy tudnék benned és a csapatodban bízni.
- Cassie, ne haragudj.
- Szia Shawn..- köszöntem el majd megszakítottam a  hívást. Ledobtam a telefont és hátra dőltem. A legrosszabb tényleg az hogy megkedveltem és szimpatikus volt, ha véletlenül újra találkozunk talán adtam volna egy esélyt a dolognak, de tudván,  hogy milyen cselekhez folyamodik , és itt mindegy, hogy ő vagy a csapata, nem hiszem hogy megtudnék benne bízni. Pedig igazán helyes srác...

😊Sziasztok!😊

Szeretném ha tudnátok, hogy nagyon boldoggá tesz, hogy már ilyen sokan elolvastátok illetve, hogy ilyen sokan olvassátok ezt a könyvet.😸 Köszönöm a vissza jelzéseket, továbbra is szeretettel várom őket!💜😇
Tudom ez nem lett valami hosszú fejezet de azért remélem ez is elnyerte a tetszéseteket! Hamarosan jön a folytatás..😺
Puszi❤❤