Színjáték ( Shawn Mendes fanfic)

Egy különleges este...

Londonba érve már várt minket egy kocsi a reptéren. Nem tudom Shawn mikor intézte el de jó volt, hogy nem kellett taxizgatni. Egész úton a meglepetésről kérdezgettem mire ő nevetve rázta meg fejét mint válasz. Mit ne mondjak nagyon izgatott vagyok, olyan titokzatos, milyen meglepetés lehet? Jó ég? Lehet, hogy megkéri a kezem???? Na jó Cassie, állj le, ne fantáziálj, a házassághoz különben is fiatal vagy - nyugtattam le magam állandóan.

A hotelnél megfogta a kezem és úgy szálltunk ki. Közel húzott magához, úgy tűnt egy pillanatra sem akar elengedni ami nagyon jó érzés volt. Miután a kártyánkat is megkaptuk a szobához, mint később kiderült lakosztályhoz,  a liftet céloztuk meg.

A tizenötödik emeleten kiszállva körbenéztem. Olyan szép volt már csak a folyosó is ahonnan három ajtó nyílt.Jobbra indultunk majd a kártyát lehúzva kattanással jelezte a zár, hogy nyitva. Shawn kinyitotta az ajtót és előre engedett. Én beljebb sétáltam és körbe forogtam. Egy tágas nappaliban álltam. Velem szemben volt az erkély ajtó amit kinyitva kiléptem a mesés erkélyre. Egyszerűen gyönyörű volt minden. Visszalépve láttam, hogy Shawn épp borravalót ad a hordár fiúnak majd rám néz és elmosolyodik. Én kicsit összehúztam magam majd nyújtóztam. Körülbelül úgy nézhettem ki mint egy nyújtózkodó macska. Nagy nyújtózásom közepén oldalra néztem és láttam meg a két szárnyú ajtót ahová el is indultam és belépve egy hatalmas franciaágyat pillantottam meg amit bordó szatén ágynemű borított. Két oldalán éjjeli szekrények, az ágy végén egy kis pamlag ahová rögtön le is tettem a táskám majd a fürdőbe mentem ami ragyogott. A fehér szín dominált, tágas volt és fel volt szerelve minden luxus cikkel amire nő csak vágyhat egy fürdőszobában. Mikor kifordultam a fürdőből Shawnba ütköztem. Ő karomnál megfogott nehogy hátra zuhanjak mire én csak nevettem.

- Ön és közveszélyes vagy, mondták már neked?- vigyorgott.

- Nem, még nem, talán mert nem igaz - öleltem át derekát majd lábujjhegyre állva megcsókoltam.

- Hogy tetszik?

- Nem tudom, valahogy majd csak elleszek itt négy napig. Nem valami nagy szám...- mondtam grimaszolva miközben körbenéztem a szobán. Láttam a döbbentséget tekintetében így elnevettem magam és arcát kezeim közé fogtam.- Tökéletes. Nagyon szép. De hol a meglepetésem?

- Nem igaz, hogy ennyire kíváncsi vagy - játszott hajammal és közben édesen mosolygott.

- Most miért? Meglepetést ígértél, én csak egy normális nő vagyok aki nagyon kíváncsi. Csak azt mond meg, itt van a szobában?

- Mondjuk.

- Ez nem ér.

- Na vajon miért nem?

- Akkor csak azt mond meg, mikor fogom megkapni?

- Majd ha úgy látom jónak.

- És ezek után biztos kínzol még és az utolsó nap adod oda - néztem rá mire ölébe kapott és az ágyhoz vitt ahová ledobott és rögtön fölém mászott. Kezeimet leszorítva arcomhoz hajolt.

- Mi lenne ha elfelejtenénk kicsit a meglepetést. Kettőnké ez a hatalmas ágy, van pár ötletem, hogy mit csinálhatnánk benne.

- Igazán?

- Mondjam vagy mutassam?

- Mutasd - súgtam de ahogy kimondtam ajkaival már vándorútra indult nyakamon - Ez mesés...

Minden pillanattal csak többet és többet akartam. Shawn olyan mint egy rossz függőség. Mások az alkohol vagy drog nélkül nem tudnak élni, függnek tőle, az jelenti nekik az életet, én Shawn iránt érzek így. Olyan nehéz elviselni a távollétét, a hiányérzet sokszor már elviselhetetlen tud lenni és mikor megkapom, mikor haza jön habzsolom. Nem tudok vele betelni. Minden egyes alkalommal, amikor csak hosszabb útról jön haza, egy napig biztos alig mozdulunk ki a hálóból.