Cassie csak egy lány volt. Pár hét volt az egyetem kezdetéig de neki még mindig nem volt munkája amiből a tandíjat fizethetné. Elhagyta szülővárosát és egyedül volt egy nagy városban amit nem ismert . A pénze fogyóban volt, sürgősen munkát kellett t...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Cassie szemszög...
Anyának írtam, hogy hatkor száll le a gép és hogy nem kell kijönni értünk mert Shawn mindenképp kocsit akar bérelni. Válaszolt is, hogy már nagyon várnak minket, azt eltudom képzelni apa mennyire várhatja már, hogy Shawnnal találkozzon, tuti balhézni fog, nem tudja majd megállni, hogy ne kössön belé. De akkor én is felhúzom magam és nem hiszem, hogy elkerülhető lesz a veszekedés, de hát milyen fura is lenne, hálaadás békességben. Nekünk ez valahogy sosem jött össze.
- Kedves utasaink, kérjük kapcsolják be biztonsági öveiket, megkezdjük a leszállást - Gondolataimból feleszmélve Shawnra néztem. Ő elgondolkodva meredt rám.
- Láttam, hogy nagyon elmerültél, mire gondoltál?
- Apára és előre felkészültem a veszekedésre - mondtam mire megfogta kezem.
- Ne aggódj nyuszifül, nem hagyom, hogy akár szavakkal is bántson téged. Az anyád talán védi őt, de én őszintén megmondom neki a véleményem ha ki provokálja.
- Köszönöm - suttogtam mire közelebb hajolt és végig simított arcomon.
Miután az autóbérlés is sínen volt márcsak húsz perc választott el attól, hogy találkozzak a szüleimmel. Anya már nagyon hiányzott, a tanácsai, az óvó ölelései, az illata és a nevetése, de apa nélkül megvoltam.
Viszont jó lesz a lányokkal találkozni, megbeszélni az élményeinket, bemutatni nekik Shawnt.
- Na jó, akkor most már navigálj édes - simogatta combom. A központban voltunk így innen már nem tudhatta. A hátra lévő utat szorongva tettük meg, azt hiszem végül Shawnra is átragasztottam, mert azt vettem észre, hogy egyre feszültebben markolássza a kormányt.
A ház előtt leparkolva körbe néztem. Anya kocsija kint állt, mögé parkoltunk ami azt jelenti, hogy apa téyleg itt van. Anya olyankor parkol csak kint ha apa haza jön és elfoglalja a garázst.
- Nem örülök hogy máris ilyen feszült vagy miatta - fogta meg a kezem.
- Shawn, én ezzel az emberrel sosem jöttem jól ki. Egyszerűen nem látok semmi hasonlóságot kettőnk között. Nincs semmi közös témánk, mindenről más a véleményünk, soha egy nyugodt beszélgetésünk nem volt még.
- Csak pár nap az egész, szervezünk egy csomó programot és alig találkoztok majd. De ... ne hagyj vele kettesben.
- Miért, félsz?
- Nem, vagyis de, attól félek, hogy lecsapom.
- Rendben.- nevettem el magam.
A házhoz érve elővettem kulcsom és kinyitottam az ajtót. Shawn és én is letettük az előszobában a bőröndünket majd a helyére akasztottam a kulcsokat.
- Anya, megjöttünk - vettem le dzsekim. Alig telt el fél perc anya rohant felém és ölelt magához - Jajj , úgy hiányzott már ez - nevettem halkan- Hiányoztál anya.
