Színjáték ( Shawn Mendes fanfic)

Könyvajánló-Remény

Költészet. Versek. 

Azt vettem észre, hogy sokan félnek a versektől, bár ugyanennyien legalább így állnak a regényekhez is. De valamiért a versekkel még hidegebben bánnak az emberek.

Nem tagadom, nagyon sokáig én sem rajongtam a versekért, sőt, általános iskolában ugyanígy álltam a könyvekhez is, de úgy voltam vele ha már muszáj, a verseket választom. Épp ezért ha vers volt feladva  megtanultam, szavalva felmondtam , viszont ha kötelező regényt kellett olvasni, a falnak rohantam, rendszerint az olvasó naplókat  is letöltöttem netről vagy lemásoltam valakiről. Igeeen, rossz kislány voltam, és a tanár ismerve engem mindig megadta a kettesemet értük. 

De kicsit elrugaszkodtam a témától. 

Azt gondolom, hogy a versek szeretetéhez kell egy bizonyos érettség. Persze nem arra gondolok mikor ovis illetve kisiskolás korunkban szeretjük ezt meg ezt a kis mondókát vagy verset, hanem amikor megfogunk egy verses kötetet és amit benne találunk igazán értékeljük.

Nálam is eljött ez az idő, azt hiszem 14 éves lehettem. Egy csapásra szerettem meg a könyveket és imádtam verseket olvasni. Más szemmel láttam mindkettőt, talán azért mert akkoriban kezdtem el én is írogatni. 

A szavak amelyek egykor untattak már szórakoztattak, a versek világa, mely egykor hidegen hagyott, már magába szippantott. Internet a barátom, el kezdtem olvasni a verseket, majd ugyanilyen hévvel a regényeket. De tizenöt-hat évesen nem menő ha szeretsz olvasni így igyekeztem jól titkolni, ahogy azt is, hogy szeretek írni. Most már tudom hiba volt.

Petőfi Sándor , Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Radnóti Miklós, József Attila,  Ady Endre.

Mind ismerjük a fent felsorolt költőket. Mind alkottak valami maradandót, valamit amit  még hosszú idő távlatából is nagyon sokan szeretnek és becsülnek.

Én hiszek abban, hogy manapság is léteznek olyan írók és költők, talán még felfedezetlenek akik valami maradandót alkotnak. Valami értékeset hagynak hátra. 

A wattpad egy olyan hely ahol nap mint nap rengeteg új könyv születik - mellékes, hogy milyen színvonal - de ennek köszönhetően nagyon nehéz felfedezni az igazán figyelmet érdemlő könyveket. Legyen az egy fantasy, romantikus, vagy éppen horror könyv. De a verseket publikáló könyvekről ne is beszéljünk.

Azért vagyok most itt, hogy megismertessek veletek egy könyvet.

Egy nagyon tehetséges ember könyvét, nem olyan régen publikálta. Nem nevezném kritikának amit most írni fogok. Egyszerűen csak a tapasztalatom. 

Minden egyes vers ami publikálva van igazi.

Igazi? Mit értek ezalatt?

Miközben olvasom őket, a szavak a szívemig-lelkemig hatolnak. Átérzem. Minden szó valós érzelmet közvetít. Megmagyarázni ezt nehéz, mert tudom mindenki mást láthat bele egy egy versbe. Számomra a versei a valóságot jelentik.

Míg egyik versben a saját magányomat látom, a következőben már a szabadságot,  a szívemben rejlő érzelmeket,  a szeretet utáni vágyat. A tettvágyat . A bennem rejlő fényt amely kitörni próbálna. 

Engem ezek a versek elvarázsolnak .

Aki pedig ezeket a verseket írja egy igazán különleges ember. 

Szeretném ha megismernétek ti is mert rám nagyon nagy hatással vannak a versei. 

Tehát vers szeretők, imádók, ajánlom figyelmetekbe Fenytores Remény című könyvét.

A fenti ajánló a kritikás könyvemben is megjelent ami ezután Könyvajánló is lesz.