Szóval ide költöztünk... Fantasztikus.
Már vagy egy hónapja lakunk itt hála istennek sok barátom van a suliba is és könnyen megszoktam ezt a helyet.
Ma reggel is unalmasan kelltem. De csak annyi boldogít még így reggel ,hogy találkozok Adammel. Osztály társam és állítólag ő is viszonozza az érzéseim mert azt mondják,hogy mindenkivel bunkózik csak velem nem. Igaz mostanában valamiért nem nagyon jön suliba deh gondolom megvan rá az oka.
Lenyargaltam a lépcsőn majd nyomtam egy puszit anyának elvettem a kajám majd indultam is.Közel lakok a sulihoz hála a jó égnek így rá érek későn is elindulni. Szokásomhoz híven most is becsengetés elött pár perccel értem be a terembe. Barátnőim vadul integettek nekem így elfoglaltam a helyem melletük majd röktön bombáztak a sztoriaikkal. Nem nagyon érdekelt jobban lefoglalt ,hogy az ajtót lestem hogy mikor jön be Adam.
-Mivan a te kis Adamed várod?-szólalt meg Hanna a legjobb barátom. Felröhögtem.
-Eltaláltad. Már egy hete nem jött be. Aggódom.-tördeltem az ujjaim.
-Nyugi szerintem ha lenne valami azonnal rohanna hozzád.-kacsintott rám,és ekkor csöngettek. Tehát ma se jön. Idegesen kattogtattam a tollam amikor hirtelen nyílt az ajtó és belépett ő. Fekete csógatya ,fehér póló felé meg egy fekete bőr kabát . Haja tiszta kóc és sápadt arca van. Mi történt??A tanár rá szegezte a tekintetét.
-Nála voltál?-kérdezte Adamtől. Kinél volt?? Adam csak bólintott.
-Jobban van?- Adam erre megrázta a fejét. A tanár leült a székére.
-Ülj le.-mondta a tanár neki. Adam meg leült az első padba. Néma csönd állt be az osztályba. Mi folyik itt? Értetlenül néztem Hannára aki csak megrázta a fejét jelezve ő se tudja miről van szó.A tanár felállt majd elővett valamit a táskájából. Egy fénykép volt de nem lehetett látni kivan rajta. Majd Adam asztalára rakta. Adam mikor meglátta a képet fájdalmasan elmosolyodott majd egy könny csepp folyt le az arcán. Lehajtotta a fejét és egész órán úgy volt. Furdalta az oldalam a kíváncsiság. Életembe nem láttam őt sírni de még rajtam kívül is szinte senki. Miért sírt? Kivan azon a képen??Amikor kicsöngettek reflexből oda mentem hozzá.
-Adam mi a baj?-kérdeztem de nem válaszolt. Még mondani akartam valamit de nem tudtam mivel egy srác jött be a terembe. Azt a fiút ismerem Logen a neve. Mindenkit félre lökött majd Adam padjához ált.
-Igaz?-kérdezte elcsukló hangon. Adam felemelte a fejét majd bólintott. Logen arca eltorzult.Majd felüvöltött és beleütött izomból a falba. Tiszta vér lett a keze . Két kézzel bele túrt a hajába majd össze rogyott és zokogni kezdett. Mindenki ijedten és meglepetten figyelte a jelenetet.
-John vele van. Azt mondta ha valami van hív. -szólalt meg végre Adam.
-De had kérdezzek valamit.-ált fel Adam majd Logenhez ment és a nyakánál fogva felemelte és a falnak nyomta.
-Mégis mi a faszt képzelsz magadról? Semmi közöd nincs hozzá. Te dobtad el mégis itt nyavajogsz miatta. Nem kellet volna elhagynod. Akkor most nem szenvednél ennyit.....Jah és ha a közelébe mész ,megöllek. Lehet ,hogy nem én. Hanem Harry vagy esetleg Martin. Mert veled ellentétben ök nem hagyták el és vigyáznak rá. -ahogy ezeket a szavakat mondta még én is megijedtem. Szeme szikrákat szort. Egész teste be van fészülve.
-Adam!-hallatszódott egy lágy lány hang.El lökte Adamet majd veszélyesen közel ment hozzá.
-Azzal nem lesz jobb semmi ha te most itt játszod a kemény fiút.-szürte ki a fogai közül.
-Linda nyugi !-húzta el Logen a lányt.
-Csak ezt hoztam.-mondta a lány majd Logen kezébe nyomott egy zacskót és azzal el is ment.Logen is elment utánna párpercel így csak a magyarázatot váró osztály maradt itt.
-Mi a franc van veled haver??-ált elé Thom az állítólagos legjobb barátja.
-Semmi.-válaszolt egyszerűen Adam majd vissza ült a helyére.
-Faszt semmi!-idegeskedetett Thom
-Hé Thom nyugi!-áltam közéjük. Leültem Adam mellé aki a telefonját szorongatta.
Egyre inkább kezd kíváncsivá tenni ezaz egész.
-Látom nincs jó kedved. Gyere el velünk moziba és lazulj egy picit.-próbálkoztam.
-Fasznak van kedve most moziba menni. -mintha kést döftek volna a szívembe. Áú....sose beszélt velem még így.
-De én csak segíteni akarok.-mondtam a sírás szélén.Mintha megse hallota volna.A telefonját nyomkodta mit sem törődve velem.Fantasztikus. Egész nap így telt el. Hanna szerint csak ideges tuti nem gondolta komolyan. De szerintem igenis komolyan gondolta. Úgy döntöttem megvárom és elmondom ,hogy zavar a viselkedés-e. A kapuban vártam mikor végre megjelent.
-Adam !Beszélhetnénk?-állítottam meg. Rám emelte a tekintetét majd sóhajtott.
-Mondjad ,gyorsan sietek.-tette karba a kezét.
-Tehát. Nem tudom mibajod velem. Egy hete nem beszéltünk és most olyan vagy mintha kicseréltek volna. Nem tudom mit követtem el de magyarázatot várok.-tettem én is karba a kezem. Erre elröhögte magát.
-Mi a faszomnak kéne magyarázkodnom? Kivagy te,hogy beszámoljak neked? Nem is ismerlek sőt közöm nincs hozzád.-mintha a kést forgatna a szívembe.
-Mi?-kérdeztem -én azt hittem fontos vagyok neked.-dadogtam.
-Ő mivan?-vágott fura arcot-bocs de most mennem kell.-mondta majd elment mellettem. Nem szomorú lettem inkább dühös. Biztos valami bajba keveredett azért ilyen.Elkezdtem követni.Elment egy virág boltba ami eléggé meglepett. Majd kijött egy nagy csokor rózsával. Úristen ...lehet nekem hozza és bocsánatot kér!! De nem...elkezdett a kórház felé menni. Mi az isten??? Bement a kórházba ahol a portás nagy mosolyal várta.
-Ó mennyi hercege van ennek a lánynak !-kacagott fel a portás. Milyen lánynak? Adam csak megrázta a fejét és elmosolyodott.Majd elindult a lépcsők felé és ott fel. Majd elindult egy folyosón és megált az egyik ajtónál.Lassan benyitott. Akkor... életemben láttam elsőnek olyan gyönyörű mosolyal .Majd bement de az ajtót nem csukta be.Oda osontam majd benéztem . Egy lány volt ott. Kopasz volt és vékony gyenge.Nyugodtan aludt mintha semmi probléma nem lenne. A szobában ott volt még Harry ,Martin és még John is. Mindegyik kezében virág.
-Ma fog felébredni?-kérdezte Martin.
-Igen . Már 2hete altatásban van. Múlt héten volt kritikus az állapota. Életveszélyben volt. -mondta John.Adam mintha az a lány lenne mindene.Harry kezébe nyomta a virágot majd leült a székre és megpuszilta a homlokát és megfogta a kezét és azt is megpuszilta.
-Hogy lehet valaki ennyire gyönyörű?-kérdezte Adam. John könnyezni kezdett. Majd letérdelt a lány mellé és ő is megmarkolta a kezét majd mintha az a lány lenne az anyja fejét lehajtotta a hasára.Majd szószerint elaludt.
-Ez a marha meg nem aludt már vagy 2napja.-szólalt meg Harry.
-Meg fog gyógyulni -mondta Martin majd a lány arcára tette a kezét.
-Biztos ,hogy meg fog gyógyulni!-mondta Adam .Hirtelen a lány megmozdult.
-Luna!-szólalt meg Adam.A lány felnyögött majd lassan kinyitotta a szemét és szét nézett.
-Jól vagy ? Fáj valamid?Hívják orvost?Kérsz enni? Inni?-bombázta kérdésekkel Adam.Innentől nem bírtam tovább. Becsuktam az ajtót majd elmentem.
Az lány ....elég ránézni. Felemás szemével ahogy a fiúkra nézett mintha a lelkükbe látna.
Jobb ha feladom Adamet.Hello mindenki!!! Ez rész egy különleges rész volt mivel meg lettünk 4000 -en.
Nem tudtam mivel köszönjem meg így arra jutottam,hogy valaki olyan szemszögéből kéne írni aki nem szerepel a történetben és nem is fog. Kyla szemszögéből több rész nem lesz . Csak szerettem volna így megköszönni ^^ remélem azért tetszett :I
És a másik. Köszönöm a rengeteg vote-ot és sajnálom ha nem válaszolok a commentekre azonnal. De minden commentet elolvasok és köszönöm,hogy ilyen nagy önbizalmat adtok. :)
YOU ARE READING
Akarlak !
RomanceEgy lány akinek össze omlik az élete, de egyben fel is épül. Figyelem! : Káromkodás illetve 18+-os részek is vannak a történetben ! A történet kitalált bármilyen kapcsolódás a való élettel csupán a véletlen műve!