Akarlak !

33.rész

 Bementünk a házba majd csak bámultuk egymást.

-Khhhmmm...-köhintett John mire mindannyian rá néztünk.

-A régi szép idők emlékére egy kis felelsz vagy mersz ?-kérdezte kaján mosollyal.

-Nem vagyunk ahhoz már öregek ?-kérdezte Martin.

-Mi ehhez ? Sose !-indult meg kipirult arccal Harry.

-Elmegyek piáért. -mondta útközben

-Most engedtek ki de már részeg leszek ?-kapartam meg a tarkóm.

-Ilyen ez drágám !-ölelt meg John.Felkacagok.

-Kezdem úgy érezni magam mintha alkoholista lennék...-mondom hozzá bújva. Istenem de hiányzott már ő.

-Hogy fogod elvégezni a sulit ?-kérdezi

-Az igazgatóval beszéltem ugyan úgy folytathatom ugyan úgy mintha mi se történt volna. -válaszolom.

-Ah meg könnyebülés. -szorít magához.-annyi mindent kell mesélnem.-mondja

-Tudom. Mindent sorban elmondasz.-simogatom meg a fejét.

-Annyira hiányoztál...-mondja rekedtes hangon.

-Hé ne merészelj sírni. Itt vagyok nem ??-kezdek én is könnyezni

-De nem megy..-mondja majd elsírja magát. Nekem is csak ennyi kellett,szintén elbőgtem magam.Hirtelen plusz 2 tag csatlakozott az öleléshez. Azaz Martin és Adam. Ők mosolyogva mi meg sírva öleltük egymást. Pár perc múlva sikeresen össze kaptuk magunkat így elkezdtünk készülődni a "bulira". Épp a konyhában mosogattam a poharakat ,hogy legyen miből inni( 5 év alatt elég porosak lettek) mikor Adam hátulról átölelt és belepuszilt a nyakamba.

-Megkérdezhetem ,hogy mikor lettünk mi ilyen jó kapcsolatba?-kérdezem

-Uuummm azt hiszem azóta mióta ismerjük egymást.-mondja

-Hát ezt elhitted.-mondtam ellökve magamtól . Pontosan miért vagyok vele goromba ? Mert elvártam volna ,hogy elintézze ,hogy ne legyen ez a galiba. Úgy 5 éve volt rá ,hogy elintézze.

-Most mi van ?!-tárja szét a karját-Meg sem ölelhetem a barátnőmet ??-értetlenkedik. Hirtelen félre nyeltem és köhögés roham jött rám.

-Hogy MI ? BARÁTNŐ ?-nyitom nagyra a szemeim

-IGEN !-vágja vissza

-ÉS ERRŐL ÉN MIÉRT NEM TUDOK? HOGY TE "BARÁTNŐD" VAGYOK ?-mondom idegesen

-AKKOR MOST MÁR TUDSZ RÓLA!-szűri ki a fogai közül. 

-JÓ TUDNI !-dobom neki a konyharuhát.Majd karba tettem a kezem.

-Nah akkor ezt megbeszéltük !-mondta majd felháborodottan ki megy.Megrázom a fejem.. Igaz,hogy szeretem de nem így akartam vele össze jönni. Randevúzni akartam vele.Sétálgatni az utcán... Flörtölni... Ebből mi volt meg ? Részegen majdnem lefeküdtem vele lekurvázott és elélvezett a kezembe egy felelsz vagy merszen. Megtámaszkodok a konyha pulton . Felébredek és mindent össze kuszálok.

-Lehet fel sem kellett volna kellenem...-mondom magamnak majd ellököm magam a pulttól. Csak mikor ezt megteszem szembe találom magam Martinnal.

-Miért mondtad ezt ?-kérdezi felém közelítve.

-Mert ezt gondolom.-mondom neki . Majd egy ötlettől vezérelve oda mentem hozzá és a kezem közé vettem az arcát. Enyhén meglepődött.

-Fáradtnak tűnsz,és lefogytál. Ezután az akármi után pihenj le.-mondom neki. Bólint. Kinyitom a mély hűtőt és ahogy sejtettem van benne egy adag jégkocka. Még régen raktam be. Kerestem egy tiszta konyha ruhát bele tettem a jeget majd Martin arcára helyeztem.

-Többet ne verekedjetek.-mondtam majd ott hagytam.Kimentem a poharakkal a nappaliba ahol Adam épp a kanapén a telefonját nyomkodta.Majd mikor észre vett felhúzott szemöldökkel végig mért.

-Megnyugodtál ? -kérdezi

-Meg.-mondom egyszavúan.

-Nem úgy tűnik.-válaszolja. Csak felsóhajtottam

-John hol van ?-kérdezem

-Wc-n-mondja majd felállt és átölelt.

-Még mérges vagy?-kérdezi

-Azért vagyok mérges mert mindent egyedül döntesz el. Semmibe se gondolsz bele.-ölelem át.-Legközelebb legalább szólj mielőtt ilyet eldöntesz.-mondom

-Ígérem.-mondja majd lassan megcsókol.Istenem de hiányzott. Olyan mintha feltöltene mintha biztonságot adna.

-Megjöttem !-hallottuk meg Harry hangját . Szét rebbentünk és mind ketten elkezdtünk valamit csinálni. Adam segített behozni a piákat . Majd mikor sikerült mindez leültünk középre.Egy teli üveg whisky-t rakott középre.

-Aki nyer azé lesz.-mondja Harry. Felkacagtunk egyszerre.

-Hát kezdődjék.-mondta Adam össze tapsolva a tenyerét.

Kezdek félni.