Akarlak !

28

Beszállunk a kocsiba. Elindul a motor ,kiráz tőle a hideg ,megborzongok. A kocsi elkezd haladni. Félek.Apukám a kezembe nyom egy telefont.

-Hallgass rajta zenét.Nem a legjobb telefon de tiéd lehet.-mondta miközben az utat figyelte.

-Kö-köszönöm..-dadogtam. Én sose kaptam ajándékot anyától. Mindent nekem kellet fizetni. Mindig nekem kellet gyűjtögetni.Ez a telefon a legjobb nincs ennél jobb. Mivel az enyém eltört mikor össze estem aznap így nem is tudtam kapcsolatot fel venni senkivel. A telefont csodálva néztem mintha valami gyémánt lenne.

-Mi az ?-kérdezte apa könnyezve néztem rá.

-Sose kaptam még semmit ajándékba anyától. Nem gondoltam volna ,hogy ez ennyire megható tud lenni..-töröltem le a könnyem.Apa hirtelen lekanyarodott az útról majd megállt.

-Gyere ide.-mondta majd magához ölelt. Elkezdtem bőgni.  Mintha egy terhet vettek volna le a vállamról. Mintha megszabadultam volna attól ami annyira nyomta a szívem. Biztonságban voltam. Vannak szüleim . Vannak akik gondolnak rám. Nem érzem magam tehernek vagy csatlósnak. Apa mond..miért nem jöttél előbb értem. Akkor nem lett volna nehéz élnem. Nem lett volna nehéz azzal a nővel élni. Ha tudom ,hogy nem utálsz akkor jobban éreztem volna magam. Amikor kicsi voltam megvédtél volna amikor anya megvert. Vagy ordibált velem.Megmenthettél volna. De nincs panaszom. Mivel most itt vagy. Elhúzódom apa borostás és kipirult könnyekkel teli arcát látom. Elnevetem magam.

-Köszönöm apa.-mosolyogtam.

-Végre látlak mosolyogni. -mondta majd vissza ült a helyére.-Nekem még sose mosolyogtál csak annak az Adam gyereknek. Az punk ! -durcázott be apa mire kitört belőlem a röhögés.

-De boldoggá tesz téged. Az a fiú minden egyes nap küldött neked virágot.Egyetlen egy napot sem hagyott ki. Mindig irt neked levelet  szüntelenül. Remélem ő lesz a leendő vejem.-mosolygott éreztem ahogy lángba borul a fejem.

-Apa !!-nyávogtam

-Jó,jó értem !-röhögött. 

-Haaah ! -vágtam be a durcát. Újra elindultunk de most már nem féltem. Nyugodt voltam akár a harmat csepp .Bekanyarodtunk egy utcába ami csupa csupa kertes házzal volt teli.Hatalmasak mind. Megálltunk egy háznál.

-Hát itt fogunk lakni.-mondta a tarkóját dörzsölve. Kiszálltam a kocsiból majd megláttam. Te Jézus Mária.....

Megszólalni nem bírtam. Ahol eddig éltem egy kis házikó volt ehhez képest. Apu kinyitotta a csomagtartót majd pakolászni kezdtünk.

-Amúgy apa... Anna miért nem jött be meglátogatni ?-kérdeztem

-Bent volt többször is. De te mindig altatva voltál. Egyszer épp rosszat álmodtál. Ő volt melletted meg markoltad a kezét . Egy egész éjszakát volt melletted éberen,és  ez többször is volt.-mosolygott lágyan majd kiemelt egy bőröndöt.Lefagytam. Hirtelen zavarba jöttem. Én? Ilyet tettem???Egy kisebb sikoltást lehetett hallani az ajtó felől. Anna volt az. Magam narancssárgás hajú nő. Göndör haja a derekáig leér. Sápadt de ki pirult orcája van. Hatalmas zöld szemekkel. Vékony alkatú és igen magas.Egy fekete cica gatya és egy fehér ing van rajta. Gyönyörű. Csak ennyit lehet rá mondani. Amikor elém ér ragyogva tekint le rám. 175 cm vagyok . Kb egy magasak vagyunk de ő valahogy mégis magasabb nálam. 

-Szia ! Én Anna vagyok !-mosolyog rám.Hirtelen át ölel.-Végre megérkezett a kislányom.-csuklik el a hangja. Kész nekem ez volt  vég pont.Könnyeim elkezdtek folyni.Nem tudtam semmit tenni. Nem tudtam másra koncentrálni nem jutott más az eszembe csak az ,hogy végre vannak szüleim.Mennyit kellet harcolnom ezért. Miután kisírtuk magunkat nagynehezen bevittük a cuccaimat . A szobám szintén hatalmas . Akkora mint az előző házban a nappali. Szét terültem az ágyon. Ezt tuti csak álmodom. Tényleg állítólag van holvan Nate? Felálltam majd nagynehezen megtaláltam Annáékat . Vagyis..anyát.
-Hol van Nate?
-Suliban.-monda mosolyogva.Tényleg az iskola!
-Anna.. eltudnál vinni a sulimhoz?Szeretnék találkozni valakivel.
-Öhm,persze !Csak akkor vissza felé apukád fog érted menni dolgozni kell mennem.-mondta miközben pakolászott.Bólintottam.
-Akkor mehetünk?-kérdezte épp mondani akartam,hogy jó de bele gondoltam ,hogy nézhetnek ki szóval jeleztem,hogy várjon és próbáltam olyan ruhát felvenni amiben nem látszik mennyit fogytam . A fejemet is megcsináltam majd iszonyat rövid fekete hajam össze kötöttem egy pici félkontyba. Felvettem egy sima torna cipőt egy fekete csőgatyát és egy tágas trikót.Anna már a kocsiban várt szóval gyorsan beszálltam. Azt mondta tudja merre van az iskola szóval nem volt probléma.Már délután fél egy  van. Közel van még így is az iskola szóval hamar oda érünk.Tuti megfognak  lepődni!! John ,Adam jövök!!! Megállunk a sulinál én kiszállok. Anna tízszer elmagyarázta,hogyha bármi van akkor nyomjam a csipógót és azonnal jön egy mentő . Meg,hogy vigyázzak magamra. Én csak mosolyogva hallgattam . Miért is? Életemben nem aggódott értem anyám.Anna elhajtott én meg befelé vettem az irányt. Épp most csöngettek ki.Belépek a kapun . Emberek mászkálnak mindenhol. Felmegyek az emeletre egyenesen Adam osztályához.Hamar meg is találtam de ő nem vett észre mert egy lány dumált neki. Adam elfintorodva hallgatta a csajt. Mosolyra húztam a szám. Még mindig ugyan olyan aranyos és pimasz. Egy lány panaszkodik neki és elfintorodva hallgatja.Elindultam felé. Felém fordítja a fejét. Kiegyenesedik mikor meglát. Megállok majd szét tárom a karom és rámosolygok.
-Gyere ide te mamlasz!-mondom neki. Több se kellett neki elkezdett futni felém majd lelassul és gyengén átölel. Fejét a nyakamba furja és felemel.Körbe forgat majd letesz és hajamba temetkezik.Egy kissé eltolom magamtól épp annyira,hogy megtudjam fogni az arcát.Két kezem közé vettem enyhén borostás arcát majd elmosolyodtam.
-Hiányoztál-sutogatam . Egy könny csepp folyt le az arcán . Majd lassan elkezd közeledni és megcsókol.