Elrabolva ✔

20. Rész.

,,-De értem megteszed.

-Persze, érted bármit.,,

Csak feküdtünk egymás mellett, én a mellkhasára hajtottam a fejem. Ő a fejemet simogatta, miközben az összekulcsolt kezünkkel játszottam.

-Mi lesz ezután? Mindenünk elveszett.

-Itt vagy te.

-Vigyázol rám?

-Életem árán is

-Amúgy lenne egy kérdésem... Miért ütöttél le amikor elraboltál?

-Ha tudatodnál lettél volna amikor elviszünk az nem rablás lett volna. De így, hogy leütöttelek, és nem voltál eszméletednél, elraboltalak.

-Hát, végülis -motyogtam -elmegyek fürdeni.

-Rendben. Utánna mit akarsz csinálni?

-Hááát. Igazából mivel a szülinapom kicsit el lett rontva, nem lehet, hogy egy kicsit nyugisabb bulit összehozunk?

-Ahjj te nő! Oké, akkor inkább a buli után fürödj, most menj öltözz át, én addig szólok a többieknek.

Felkeltünk, Jack felhúzta az ingét, majd mielőtt kilépett volna az ajtón megcsókolt.

-El sem hiszem, hogy bármikor megcsinálhatom

-Hidd csak el -mosolyogtam rá

Felkaptam magamra egy térd fölé érő fekete egyberészes szoknyát, a hajamat felkontyoltam, és csak egy minimális sminket raktam. Egy lapos balerina cipőt húztam fel hozzá.

Amikor egy nyakláncot raktam fel, akkor jött be Jack.

-Legszívesebben lerángatnám most azonnal rólad ezt a csinos ruhát.

-De még nem -mosolyogtam rá

Odamentem hozzá, és adtam egy puszit az arcára. Odatartotta a kezét. Én belekaroltam, és így indultunk meg lefele.
Ahogy leértünk mindenki elkezdett tapsolni. Egy lassú számmal kezdték, hogy ki tudjuk élvezni egy kicsit egymás társaságát. Egy keringő volt. Azonnal elkezdtem lépdelni. Jack mellettem felkuncogott, és odalépett elém. Meghajolt és ezt kérdezte:

-Drága szívem, felkérhetlek erre az egy táncra?

-Az összesre is -fogadtam el a kezét vigyorogva.

Angol keringő volt ez. Egyik lábamat raktam a másik után, és elbűbölten néztem, hogy Jack milyen jól vezet.

-Azta. Mikor tanultál meg ilyen jól táncolni??

-Volt néha ilyen óra. Egy két bálba volt feladatunk annak idején. És aki ott nem tud táncolni, arról tudták, hogy nem odavalósi. És te?

-Oo még általános végén, talán gimi elején is, volt egy olyan barátom aki táncolt. Megmutatott nekem pár alap lépést.

-Értem én -suttogta a fülembe

Hirtelen elkezdtem szédülni. Már csak annyit láttam, hogy Jack rémülten utánam kap, de utánna teljes sötétség.
Álmodtam. Vagy a valóság lenne?

Egy erdő szélén állok. Sőt, ki volt írva, hogy Ottawa 2 mérföldre van innen. Gyorsítottam a lépteimet, és betértem egy kis faluba. Talán város. Nem lehet tudni. Az egész települést erdő vette körül. Rémisztő volt, hiszen sehol senki. Futok tovább, megállok egy ház előtt, amire egy hal van felfestve. Kicsit romos, lámpa nem ég benne. Kinyitom a régi faajtót és belépek a helységbe.

Rémülten nyitottam ki a szemem.

-Megtudtam valamit! -kiáltottam fel

Egy kórházi ágyon ültem, és körülöttem ott volt Lala, David, és Jack.