A kihívás

1.1K 67 2
                                    

Apa elég keményen berúgott az este. Miután az utolsó vendég is kiment a szobánkból még egyedül táncolt a zenére majd miközben pörgött egyet, úgy beleesett az ágyába. Nem is kelt fel azóta... Én még este felkapcsolt lámpával takarítottam! Leszögezném, hogy porszívót is használtam... Szóval itt ki is derült, hogy mennyire fújt a szél már... Ja hát igen... A fúj a szél, az egy olyan szólás a mi családunkban, hogy amikor valaki be van rúgva, akkor ezt használjuk. Ha nagyon sokat ivott és alig bírt megállni a lábán, akkor ott már szélvihar volt. Itt még csak normális szél volt, nem volt óriási!

Miközben apa húzta a lóbőrt, én addig a fürdőbe bevittem ruhákat. Fel is húztam azokat, majd befontam a hajam. Gyorsan fogat is mostam majd az öblítés után megtöröltem az arcom és mentem is kifelé. Ahogy kimentem éppen nyúltam az ajtóért, amikor a huzat be is csapta azt. Számhoz kaptam és gyorsan ellenőriztem, hogy apa nem kelt-e fel erre. És valamilyen úton-módon sikeresen aludt tovább. Nem tudom, hogy mit ivott, de legközelebb abból adhatna nekem is, hogy ilyen jól tudjak aludni. Ásítva beléptem a liftbe majd megnyomtam a gombot. Lehet, hogy meg kéne innom egy kávét edzés előtt, mert a végén bealszok a futópadon... Picit engem is kikészített a tegnapi nap... Főleg a takarítás még éjszaka! A lift ezután csipogva jelezte, hogy megérkeztünk a kijelölt szintre. Kivonszoltam magam majd belépve a terembe megcsapott az izzadság szag. Egyből kipattantak a szemem és az álmosság el is tűnt.

-Nem adod még fel? – kérdeztem Tony bácsitól.
-Addig nem amíg legalább egyszer nem nyerek! – állt fel az egyik géptől.

-ÉS nagyon akarsz ma is játszani?

-Talán pont a mai nap talál meg a szerencsém...
-Oké, akkor kezdjük!
Egy órán keresztül biztos harcoltunk... És persze egész végig hagytam magam. Annyira örült magának Tony bácsi, hogy az elképesztő volt!. Azt hitte, hogy le tud győzni... Végülis ezt akarta! Egyszer akart győzni, hát egy nap csak ő győzött. Én nem mondom el, hogy hagytam magam, mert már szeretnék egyedül edzeni. Igaz, lehet, hogy ez önző dolog tőlem pedig én mondtam neki, hogy kezdjen el rendesen edzeni... Felfogtam, hogy ezt a plusz terhet én csináltam saját magamnak, de a legelején nem gondoltam volna, hogy minden egyes nap rendesen le fog járni! Tizenhat vagyok, ugyan nem lehetek rendes edző!

Az utolsó menet ment, Tony bácsi támadott. Adott egy bal horgot, de nem védtem ki, így egy picit meginogtam. Lendítettem a lábam, de azt ő sikeresen meg is fogta. Tudjátok, hogy miért? Mert nem olyan erővel és sebeséggel rúgtam, mint ahogy szoktam. Ennyi volt a megmagyarázható ok, hogy miért sikerült ez a jelenség. Mire meg is magyaráztam magamnak, hogy csak is azért történt ez meg, mert hagyom, addigra Tony bácsi már ki is rúgta a lábam alólam. Nagy puffanással a mai nap huszadjára is leérkeztem a földre így elterültem. Sokkal fárasztóbb kikapni, mint nyerni... Ez fura!
-Végre nyertem! – örvendezett miközben felhúzott.
-Lemásoltad az én mozdulataimat... – jegyeztem meg.
-Saját magad ellen még te sem tudsz mit tenni! – magyarázta az érvét mire én csak megértve bólintottam. Sajnos nincs igaza... Igenis tudok magam ellen védekezni! Vajon hogyan tudom legyőzni apát?
-Igazad van! Ez jó ötlet volt tőled... Most már elmondhatod, hogy legyőzted a saját edződet!

-Ez volt a cél!

-Mehetünk enni, vagy akarsz még valamit csinálni?

-Mehetünk felőlem! – bólintottam majd kiindultunk.

(...)

-Sziasztok! – köszöntünk.
-Sziasztok! – néztek ránk a többiek.
-Milyen volt a mai menet? – kérdezte Jeremy bácsi.
-Nyertem! – mondta boldogan Tony bácsi.
-Tesó, ugye tudod, hogy ez lehetetlen! – mondta apa.
-Hát, pedig én győztem! Connie meg egyszer se...
-Mackie! Két nagyon egyszerű lehetőség van erre a hihetetlen esetnek – magyarázta Chris bácsi.
-És mi az? – fordult felé Tony bácsi.
-Az, hogy Connie vagy beteg, vagy hagyott nyerni. És Connie nem úgy néz ki, mint aki beteg lenne! – mondta Seb bácsi – Max fáradt, mert rohadt nagy karikák vannak a szemei alatt...
-Connie! – szólt nekem Tony bácsi.
-Igen? – néztem fel a tányéromból.
-Hagytál nyerni?
-Nem is! Nagyon fáradt voltam és nem bírtam koncentrálni! Ennyi az oka!

An actor's daughter - Egy Lány Où les histoires vivent. Découvrez maintenant