A fiú

Beleszerettem?

+++++++++++++
Dave szemszöge:
Gondoltam elmegyek Lucyért, hogy megbeszéljük a dolgokat. Amikor odaértem, azt hittem rosszul leszek. A méreg elöntötte testem összes porcikáját. Lucy és az a f*** ott csókolóztak. Hirtelen felindulásból kipattantam a kocsiból és elrangattam tőle a fiút. Neki nyomtam a falnak és figyeltem reakcióját. Amikor az arcomba röhögött, az volt az utolsó csepp a pohárban. Lendült a kezem és egy óriásit be basztam neki. A földre esett le vérző szájjal. Újra ütni akartam, de Lucy megfogta a kezem.
-Dave! Ne! Mivan veled?!-kérdezte kétségbe esve. Ez egy jó kérdés...Mivan velem?! Megszerettem ezt a lányt?! Nem!! Istenem nem!! Én ezt nem bírom! Kikapom a kezem az szorításából.
-A rohadt életbe Lucy!-kiabálom neki, majd beülök az autóba és el hajtok. Érzéseim vannak iránta? Nem akarom, hogy legyenek.
Besétálok a házamba és meglàtom Johnt. Elmosolyodok. Végre tudunk beszélni.
-Szia haver!-köszönök neki. Feltápászkodik a kanapéról és odajön.
-Csá! Miújság?-ölel meg olyan haverosan.
-Azt hiszem érzéseim vannak.-úgy néz rám mint egy retardált fókàra. Hát igen...nem jellemzőek rám az érzelmek.
-Mi az, hogy a "nagy" Blacknek érzései vannak?-rajzol idézőjeleket a nagynál.
-Haver...lehetséges, hogy beleszerettem Lucy Smithbe...-tátott szájjal néz, majd egy kis idő múlva elröhögi magát. -Te most viccelsz ugye haver?-kérdezi hitetlenül. Magam elè meredek mire abbahagyja a nevetést.-Az elég durva...-mondja. Köszi! Ezt én is megállapítottam! Elmeséltem neki mindent és még beszélgettünk vagy 3 órát, aztán hazamentem. Gondoltam felhívom Rosa-t, hogy jöjjön àt. Játszadozzunk. Hihi. A kezembe veszem a telóm és tárcsázom Rose-t. Egyből felveszi. Hát nyilvánvaló!
-Sziaaaaa!-köszön boldogan.
-Szia! Átjössz?-térek egyből a lényegre. Kinyomja. Mivan?! Kinyomta?! A telefonra meredek, miközben majd szétrobbanok az idegtől. Mi a f***?! Pár perc múlva csöngetnek. Jaaa, hogy ezért nyomott ki... Kinyitom és ott àll Rose egy hosszú kabátban. Fura arckifejezéssel végig nézek rajta. Felnevet, bejön és leveszi a kabátot. Oké Dave csak nyugodtan! Egy szál vörös melltartóban és tangában van, ami a hasánál össze van kötve egy kis csíknyi anyaggal. Nagyot nyelek. Az említett szépség közelebb jön és végig simít mellkasomon. Jó, akkor mehet! Megcsókolom és a falhoz nyomom. A nyakát kezdem csókolgatni. Elszerencsétlenkedünk a kanapéig és ott leteperem. Éppen venné le a pólómat amikor...bejön Lucy... Nyitva hagytuk az ajtót... F***om! Lefagyva néz ránk. Látom szemében a fájdalmat. Nem tudok kinyögni semmit.
-Hahó! Elmennél?!-szólal meg Rose. Én csak a padlót bámulom. Ezt nem hiszem el! Ez most komoly?!