A Maffia árnyékában

2. Fejezet

- Apa bökd már ki hogy, mi a gond?- ültem le vele szemben egy székre.

- Tudod kincsem – kezdett bele – édesanyád halála óta állandóan dolgozom, hogy meg tudjunk élni. Sajnos el kell mondanom, az utóbbi időben a fizetésem nem elég, a munkahelyen gondok léptek fel, kirúgtak jó néhány embert. Nekem szerencsém volt, de a fizetésemből levontak. Jönnek folyamatosan a számlák, és a hitelek mellett ezeket is ki kell fizetnem. Fél évvel ezelőtt semmi pénzünk nem volt az adósság fizetésére. Teljesen pánikba estem mi lesz, ha árverezésre kerül a ház. Ezt nem hagyhatom, hogy ez megtörténjen!- kiáltott fel apa.

Ó apa! – sóhajtottam – miért csak most mondod el ezt nekem?
- Nem akartam, hogy emiatt is aggódj, kicsim volt épp elég problémád a vizsgák miatt. Emellett úgy gondoltam meg tudom oldani egyedül is. Nagyszüleidhez nem fordulhattam, hiszen nekik is tartozom, a bankok pedig nem adnak több hitelt.
Éjjel-nappal dolgoztam azért, hogy valamennyi számlát be tudjak fizetni. Sajnos a túlórapénz sem volt elég, azt sem szívesen fizetik ki. Fél éve az egyik munkatársam George, rajtakapott, hogy számolom az adósságunkat. Megsajnált és elmesélte, hogy neki is volt egy ilyen időszaka, de talált megoldást. Georgenak ajánlották, hogy menjen el Mr. Beckerhez. Ment és kapott is pénzt. Ki tudta fizetni az adósságait és kapott annyi haladékot, hogy sikerüljön neki mindent vissza is fizetni.
- Ugye nem azt akarod mondani, hogy elmentél ahhoz a maffiózóhoz pénzt kérni? – néztem apámra hitetlenkedve. Ő csak bólintott.
- Ó apa mit tettél!- kiáltottam fel. - Ez az ember egy bűnöző. Mindenki tudja, minden az ő kezében van. Azt mondják, kétes ügyletei vannak emellett egy droghálózatot is működtet.
- Mr. Becker nem bűnöző, hiszen tudod, hogy egy tisztességes cég vezetője.
- Na persze, és mellette ott vannak az illegális ügyletei, amiről az egész város beszél.
- Kate pánikba voltam esve, fogalmam sem volt, hogy mihez kezdjek – ráncok jelentek meg a homlokán, ami mindig jelen volt, amikor aggódott. - Elmentem hozzá. Adott elegendő pénzt, így az összes adósságunkat ki tudtam fizetni. Viszont egy hete kaptam egy emailt. Mr. Becker abbahagyta a tevékenységét és mindent a fia vett át. Ő nem hajlandó haladékot adni. Van két hónapom, hogy mindent visszafizessek. De ez szinte lehetetlen- húzta fel a szemöldökét. Úgy éreztem jobb, ha szólok neked erről, tovább nem titkolhatom akármennyire is szeretnélek kímélni ettől.
Odarohantam apához és átöleltem. – Ne aggódj, mindent meg fogunk oldani- mondtam könnyekkel küzdve. – Elmegyek én is dolgozni és nem akarom a kifogásaidat hallgatni – világosítottam fel. - Apu, ha ez sem lenne elég, hajlandó vagyok a háztól is megválni. Tudom, hogy ez neked a legfájóbb pont, de csak az számít, hogy mi itt vagyunk egymásnak.
- Én vagyok a legszerencsésebb apa a világon – mondta megkönnyebbülve – Ezek után is képes vagy még szóba állni velem, anyád már rég lecsapta volna a fejem – mondta kuncogva, miközben a fejemet simogatta.

Ezután neki álltunk a muffin sütésnek. Nehezen indult, de igyekeztük elfelejteni a felhőket, amik a fejünk felett kezdtek gyűlni. Miután apu magára öntötte a tésztát, aminek a tepsiben lett volna a helye, a kedvünk az egekbe szökött. Végig nevettük az estét és kicsit mindketten ellazultunk. A problémáinkkal ráértünk még foglalkozni.

Este azonban az ágybansokat gondolkodtam. Hogyan lehetnénk képesek 12.000 dollárt kifizetni kéthónapon belül? Ha elmegyek dolgozni éjjel-nappal, akkor se lesz elég a pénz. Dehogyan lehet valaki ennyire kőszívű, hogy nem képes időt adni a kifizetésre?Mr. Becker megadta apunak, de a kretén fia nem hajlandó. Ilyet csak egy kőszívű seggfej tesz. El kell mennem hozzáhaladékot kérni. Apának nem fog adni, de én talán tudok rá hatni. Majdvalamit kitalálok, megfogom oldani ezt a problémát, bármi is lesz az ára.