A Maffia árnyékában

33. Fejezet

Késő délután ébredtem. Alicia felkeltett, és kitette az esti partihoz a koktélruhámat.

Teljesen elfeledkeztem a partiról, de Alicia megnyugtatott, hogy Mr. Becker elvégezte az utolsó simításokat. Gyorsan lefürödtem és felvettem a bézs színű ruhámat és egy pár fekete tűsarkút. Alicia becsavarta a hajam és kisminkelt. Épp parfümmel fújtam be magam, amikor kopogtattak az ajtón.

- Szerencsétlen, készen vagy? Wáow... - tátotta el száját Tom, amikor meglátott. – Nagyon csinos vagy.

- Köszi Tom – pirultam el. – Te is jól nézel ki. – Tényleg jól nézett ki. Kék inget vett fel, ezzel is kiemelve tengerkék szemeit. Haját direkt borzasra csinálta, hogy rosszfiú látszatát keltse.

- Köszi – vigyorgott – az volt a célom, hogy elcsábítsalak.

- Most komolyan, miért jöttél?

- Jack hívat az irodájába és engem kért, hogy szóljak neked.

- Köszi. – mosolyodtam el. – Hé, miért nem hozod el az új barátnődet a partira?

- Sarat? – vigyorodott el Tom. – Ő lenne az első, aki világgá rohanna az emberek láttán. Jack ügyfeleinek nagy része mexikói bűnöző. Nem gondolod, hogy ilyen emberek közé hozom.

- Miért érzem azt, hogy én fogok ma világgá rohanni?

Tom nevetve hagyott egyedül. Lehervadt a mosolyom. Ami hajnalba történt, azt nem fogom egyhamar elfelejteni. Mr. Beckert azóta nem láttam, hogy elmeséltem neki a történteket. Nem tudom, hogy mi történt miután elhagyta a szobám. Viszolygok a gondolattól, hogy lehet eltette láb alól Danialt.

Elindultam az iroda felé, de az ajtó előtt megtorpantam. Kiabálást hallottam. Egy női hangét.

- Ezt nem teheted velem. – ordibált a nő.

- De megtehetem és meg is teszem. Csak nem gondoltad, hogy ennél több lehet köztünk?

- Te egy utolsó aljas szemét vagy! – csattanás hallatszott.

Az ajtó hírtelen kinyílt és Tiffany könnyáztatta arca jelent meg előttem. Szemében éhes bosszúvágy villogott. Nekiment a vállamnak, majd elviharzott.

- Jöjjön be Miss. White. – dörzsölgette arcát Mr. Becker. – A fene gondolta volna, hogy megüt.

- Biztos megérdemelte Mr. Becker. Én is néha nagyon szívesen megütném magát.

- Miss. White, maga nagyon szeretne egy újabb elfenekelést.

- Higgye el, ekkora örömet nem adnék magának.

- Miss. White, szívesen folytatnám ezt a beszélgetést, de félek, most félbe kell hagynom. Hogy van? – nézett rám aggódva.

- Megvagyok sütöttem le a szemem. Daniallal mit tett?

- Sajnos nem annyit, amennyit szerettem volna... - sötétült el a tekintete.

- Miért hívatott? – tereltem el a témát.

- Nemsokára jönnek a vendégek, ezért szeretnék magával egy-két szabályt lefektetni.

- Szabály? – húztam fel a szemöldököm.

Mr. Becker szeméhez illő zöld inget vett fel. Az ing ujja a könyökéig fel volt hajtva. Passzos fekete nadrágjával párosítva kellemes látvány nyújtott. Leült íróasztala mögé, tenyerét az asztalra tette és tüzes szemeit rám meresztette.

- Miss. White, alkoholból mértékkel igyon, nem flörtölgethet ezekkel az emberekkel, mivel a legtöbb bűnöző. – Leintett, amikor meg akartam szólalni. – Ezt a maga későbbi biztonsága érdekében mondom. Ronald kivétel, benne megbízom. És, ha az a csirkefogó a közelébe megy, én magam fogom kivágni a partiról. Nem hagyom, hogy még egyszer miatta megszökjön.

- Nem miatta szöktem meg Miamiban.

- Az lényegtelen. Ez minden, világos?

- Tehát maga miatt senkivel se táncolhatok Ronaldon kívül?

- Lényegében igen.

- Tehát, ha jól gondolom, maga szabályai miatt nem szórakozhatok.

- Nem ezt mondtam.

- Pedig én nagyon is úgy látom Mr. Becker. – dőltem hátra a székben. Azt hiszem követem Tiffanyt. – komolyodtam el. – Mi történt, ha szabad kérdeznem?

- Szokásos – vont vállat Mr. Becker. – Többet akart, és én dobtam.

- Nem értem magát. – álltam fel a székből és elindultam az ajtó felé – Miért nem keres magának egy igazi társat ennyi idősen, hiszen mindene megvan, ami kell.

Még mielőtt becsuktam volna az ajtót, hallottam Mr. Becker halk tűnődő hangját. – Mert már megtaláltam.