𝓥𝓪𝓵𝓪𝓶𝓲 [ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ✔] •𝓔𝓻𝓮𝓷 𝔁 𝓛𝓮𝓿𝓲•

1.☘

Úgy döntöttem visszatöltöm ezt a történetet. Én nem tartom jónak, tényleg régi (több mint 2 éves) de volt 1-2 ember aki hiányolta mert be sem fejezte, mivel szó nélkül szedtem le.
(Napi ötösével pakolom vissza, ne buggoltassam be senkinek a wattpadot)
2019. Június 11.
________
❗Régebbi sztori tele történeti❗ ❗bakikkal❗
❗Néhol értelmetlen 🔞❗
❗A legelső könyvem volt, amit❗ ❗meglehetősen fiatalon írtam.❗
❗Helyesírási hibák tuti vannak.❗
❗Ha ennek ellenére is elolvasod, jó❗
❗szórakozást hozzá❗

×××××××××××××××××××××××××

‼2019.02.17‼
🐢🐢××××××××××

Minél több idő telik el ez annál gázabb lesz xDD Jézuskám. 4 éves a drága, asszem.
2021. Május 27.

●Eren Szemszög●

Délután négykor éppen az iskola mellék épületéből sétáltam át a tornaterembe. A megszokott nehezen nyitodó bejárati ajtón léptem be a nyikorgó hanggal társítva.
Ma nekem kell takarítanom a tornatermet... azaz felsöpörnöm.
Fáradt léptekkel hoztam ki a szertárból a seprűt és kezdem el tisztitgatni a padlót.

A nevem Eren, Eren Jaeger. Elsős vagyok a középiskolában nem rég töltöttem be a tizenötöt. És jelenleg... a tornaterem padlóját sikálom.

Fel alá járkáltam a seprűvel mint egy idióta, de hatásos mert egyre kevesebb lett a kosz a földön.
Kevesebb mint egy óra alatt feltakarítottam az elég nagy tornatermünket utána visszhavittem a seprüt a helyére.
A tanárihoz siettem és jeleztem a tanárnak hogy készen vagyok.

-Tanárbá.. kész, az egészet felsöpörtem most már mehetnék a koleszba?
-Menj.
-Köszönöm.
-Ne felejts el készülni a holnapi felelésre.
-Ne aggódjon.. nem felejtem el.-Visszaindultam a kollégiumba de mikor odaértem a mostani kevéske mosolyom is lefagyott az arcomrol.A bejárati ajtó zárva hát persze... hisz már rég bent kellett volna lennem. A mobilom pedig jellemzően a szobámban maradt... nem volt más választásom, leültem a lépcsőre és vártam.

-Héh! Elsőéves... mi a jó életet keresel ott?-Szólt felém egy eléggé rideg hang ami valahogy ismerős volt

-Hmm?-Meglepetten néztem hátra ahol a legalsó emelet egyik szobája ablakából szólt egy senpai azaz... egy harmadéves, Levi Ackerman.

-Mondom mit csinálsz ott?- Összeráncolta homlokát.

-N...nekem kelett takarítanom a tornaterembe és, elfelejtettem róla szólni ezért bezárták a kaput.

-Idióta...-Válaszolt eggyik szemöldökét felhúzva.
-Gyere az ablakhoz és mássz be..

-De magasan van.

-Én is be tudok mászni... akkor te is. Haladjál vagy becsukom az ablakom és fagyoskodhatsz.

-Jólvan...-Odasétáltam a falhoz és megkapaszkodtam az ablak eggyik részébe de sehogy sem sikerült felmászni.

-Ne bénázz már!

-Én próbálkozok...

-Tch, még egy ablakon se tudsz bemászni egyedül?-Ráguggolt az ablakpárkányra és lenyujtotta az egyik kezét nekem.

-Kösz..-Megfogtam a kezét ő pedig felhúzott. Leszáltunk az ablakról és azta.. sokkal magasabb vagyok mint ö.

-Na most eltakarodhatsz a szobádba kölyök...

-Nem kölyök a nevem.

-Akkor is az vagy..

-Eren, érted? Eren Jaeger.

-Marad a kölyök...Mostmár viszont tényleg takaródj a szobádba.

-Oké...-Megindultam az ajtó felé majd az ajtó elött megáltam.
-Senpai... köszönöm.

-Senpai?...-Felhúzta szemöldökét.Én pedig kiléptem az ajtón és átmentem a saját szobámba ahol Armin várt rám faggatózva hogy merre voltam idáig.

Ez a jelentéktelennek tűnő találkozás a törpe senpaiommal... nem is gondoltam hogy mostanra ennyire megváltoztatja majd az életem.

(Ezt nagyon gáz újra elolvasni xD nembaj legalább most hogy megint felrakom elolvasom én is és így tudni fogom mit is szeretnék átírni)
2019. Június 11.
(Amm ez átírással sem volt menthető, meg lusta is voltam szóval pár hiba van javítva attól még borzalmas) 2021. Február 4.