<>Eren szemszög<>
Aznap az utolsó óra helyett mindketten a tetőtéren voltunk, általában csendben feküdtünk egymás mellett kézen fogva, viszont volt olyan mikor beszélgettünk is. Felmerült az is hogy már eléggé idegesítőnek tartja hogy senpai-nak hívom, ezért mostantól a nevén kell szólítanom. Nem tudom pontosan most milyen kapcsolatban is vagyunk hiszen erről nem beszéltünk... csak érzünk egymás iránt dolgokat... meg ilyesmi.
A csengő hallatán visszaindultunk a kollégiumba.Furcsa érzés volt, mellettem sétált teljes csendben, csak a madarakat lehetett hallani, az ég szürkés volt a felhők pedig alig látszódtak... Igen, ez is egy olyan dolog volt amire régóta vágytam, sétálni valaki mellett hangtalanul akit szeretek.
-Eren.-Szólalt meg Levi.
-Huh?
-A harmadévesek bulit tartanak ma. Mindenki azt hív akit akar... esetleg akarsz velem jönni?
-I..Igen!-Örömmel vágtam rá a kérdésére a válaszom, hát persze hogy mennék vele... annyi időt szeretnék együtt tölteni amennyit csak lehetséges.
-Akkor vegyél fel valami értelmes göncöt.
-Hogy érted hogy értelmes?
-Valami.... nem hétköznapit?
-Jah.... értem, de nekem olyanom nincs.
-Hogy hogy nincs?
-Nem szoktam bulizni járni.
-Meg se lepődök... Gyere, nézd meg hogy van-e valami olyan ruhám ami jó rád.
-Oké.-Odasétáltam a szekrényéhez ő pedig mutogatott nekem ruhákat. Nehezen de találtunk valami olyat ami nem kicsi rám.
-Jól áll..
Várjunk... most megdicsért engem? Komolyan?
-Senp...azaz Levi... mikor indulunk?
-Mihelyt felöltöztem.-Levette a felsőjét én pedig zavaromban elfordultam habár a szemem sarkából mégis figyeltem őt.
Elindultunk a buliba ami az iskola pincéjében volt tartva, ott szokták tartani, már a lépcsőn hallottuk a zenét ami lent ment olyan hangos volt. Mikor beléptünk az ajtón nagy tömeget láttunk. Sötét volt és sok színes fény körözött felettünk.
-Levi, merre van a mosdó?
-Arra.-Mutatott a mosdó felé.
-Akkor pár perc és jövök...
-Okés, ott leszek a haverjaimnál.
<>Levi szemszög<>
-Hali... Mike.
-Szia Levi, hol voltál az utolsó órán?
-A tetőn Erennel.
-Azzal a sráccal aki azért nem akart veled beszélni mert a barátnőjénél lesz?
-Jah... nincs is barátnője...
-Nincs?
-Neki.... barátja van.
-Meleg?
-Igen... a barátja pedig én vagyok...
-Az lennél?
-Netán bajod van ezzel?
-Nem, nincs... csak meglepett a dolog, végül is kigondolná hogy a tiszteletre méltó örök évfolyamelső Levi meleg...-Elkezd kuncogni.-Na és hol van most ez az Eren gyerek?..
-A mosdóban...
-Egy ilyen helyen hagyod egyedül mosdóba menni? Tudod ez a hely veszélyes.
-Tud ő vigyázni magára... azt hiszem
/Hirtelen megszólal a telefon/
Eren: Levi! Segíts!!!
Én: Történt valami?
Eren: Siess!
Én: Tarts ki. Megyek.
-Bocs Mike... Tévedtem. Nemsokára itt leszek...-Futottam a mosdó irányába és berohantam az ajtón.
-Eren!! Eren! Hol vagy? Minden rendben?
-A második ajtó...
Odafutottam Erenhez és bementem a második ajtó wc-jébe.
-Jól vagy? Mi volt az az üzenet?
-Jah...csak nincs papír... gondoltam hozol nekem valami zsepit vagy hasonlót.. -Mutatott rá a wcpapír tekercsekre amin már egy darab papír nem volt.
-Heh? te... Menj az anyádba te idióta!
(Eskü ez a fejezet annyira nem gáz
2019. Június 11.
YOU ARE READING
𝓥𝓪𝓵𝓪𝓶𝓲 [ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ✔] •𝓔𝓻𝓮𝓷 𝔁 𝓛𝓮𝓿𝓲•
Fanfiction-Úgy érzem te egy olyan ember vagy akit nem szabad elveszítenem. -Olyan ember vagyok... akit nem szabad elveszítened? -Talán...tévedek? Ezt a könyvem legszivesebben letagadnám