<>Eren szemszög<>
Ez rohadtul fáj..
-Ohh.. Eren, vérzik itt hátul. Netán fáj? Vagy inkább élvezed is?
-Egyik... shem....rohad...t per..verz..
-Hehe... mondod ezt álló farokkal..
-Az csak.. a tabletta miatt van!
Erőseket lökött, már éppen kezdtem élvezni, úristen én is egy perverz leszek... nem ezt nem lehet élvezni! Hiszen épp hátulról rak meg.. valamit csinálnom kell... ezt nem akarom ez undorító.. régen vele, sokkal jobb volt, nem emlékszem a nevére... sem az arcára.. de vele jó volt. Nem akarom ezt... undorodom ettől..
Hirtelen gondoltam egyet és megemeltem a fejem és a földhöz vágtam erősen, majd még egyszer. Inkább ez mint hogy ezt folytassam... Lassan elsötétült minden és elájultam.
<>Levi szemszög<>
Besétáltam az embereimmel egy óriás kapun. Mikor beljebb értem pár ember állt elém fegyvereket tartva ránk.
-Kik vagytok? És mi dolgotok itt?
-Csak társalogni jöttem a vezetőtökkel.
-Jelenleg nem ér rá.
-Az engem nem érdekel...-Közelebb léptem.
-Ha még egyet lépsz lelőlek.
-Mike!-Kimondtam a nevét az egyik társamnak aki azonnal lőni kezdte az előttem álló embereket.-Na, ez megoldva, akkor ti várjatok itt én bemegyek és kihozom amiért jöttünk.
Kinyitottam az előttem álló kaput és beléptem rajta. A fegyvert a bent lévőkre szegeztem eközben megdöbbentő kép tárult elém.
-Hé! Fönök! Elájult a kölök. Vérzik a feje, nem kéne abbahagyni?
-Attól a lyuk az lyuk, mindegy hogy eszméleténél van-e.
-Tch, tudomást vehetnétek rólam rohadt férgek!.-Hirtelen erre fordultak.
-Ki a rák vagy te? Ez a haszontalan őrség még egy gyerek is kifogott rajtuk..
-Nem gyerek vagyok...
-Pedig annak tűnsz...-Kivette a kikötött fiúból és visszacsatolta a nadrágját, közben az eszméletlen fiúból folyt ki a fehér cuccos.-Vigyétek innen a kölköt és lássátok el a fejét.
-Igenis.-Felemelték a fiút és így látszott az arca.
Eren?
-Állj!
-Miva'?
-Adjátok ide azt a fiút!
-Minek kell ez neked?
-Csak adjátok ide...
-Nem.. ő az enyém.
-Ha nem teszitek amit mondok lövök.-Fenyegetően lépkedtem feléjük.
-Most komolyan egy emberem miatt törtél be?
-Nem... eredetileg azért jöttem ott.-Mutattam rá a szék melletti lopott katanára.-Az ott egy nemesi család katanája, a címer is rajta van. Az kell nekem. De ha már itt vagyok.. azt a fiút is magammal vinném.
-Mégis.. ki vagy te?
-Most mutatkozzak be?
-Csak kíváncsi vagyok.. kinek kell ez a katana...
-Pedig.. yakuza létetekre illene az ilyeneket tudni, hiszen... én is tudtam mindent a szervezetedről. És hát elég nagy ellenségeink vagytok ti férgek..
-Most már... tényleg érdekel ki vagy.
-Hm...-Előhúztam a zsebemből a névkártyám és felmutattam.-FBI. Levi Ackerman.
-Tch... A törvény egyik kutyája lennél? Mennyi idős vagy te? Úgy nézel ki mint egy gyerek... erre itt állsz itt FBI-os kártyával...
-29...
-És ennyi idősen bekerültél oda?
-Volt rá okom, és voltak is sikereim amiknek köszönhetem. Viszont térjünk a tárgyra. Kérem a kölyköt és a katanát. Ha nem adják oda... lelövöm mindhármukat.
-Jólvan, úgy sem olyan értékes ez a kacat... a gyerek meg amúgy is menni akart.-Oda adták amiket kértem.
-Akkor.. most távoznék.-Felvettem a hátamra a fiút és kimentem, kint súgtam valamit az egyik társam fülébe. Ő pedig bement a házba amiből kijöttem. Lövés hangokat hallottam egy percig, utána kijött a beküldött emberem.
-Kész... ez a szervezet is kiírtva.
-Szép munka...
-.. ki ez a fiú?
-Egy... régi ismerős.
-Értem. Menjünk vissza... a fönök azt mondta egy hét alatt oldjuk meg. A gépünk már a reptéren van.
-Rendben... induljunk.
Eren... ez te vagy? Mit kerestél itt?... Egy yakuza szervezetben? És... ha éltél eddig.. miért nem kerestél fel senkit?..
(Cedari mindig is tudott fogalmazni "Fehér cuccos" Ez olyan művészi
2019. Június 13.
YOU ARE READING
𝓥𝓪𝓵𝓪𝓶𝓲 [ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ✔] •𝓔𝓻𝓮𝓷 𝔁 𝓛𝓮𝓿𝓲•
Fanfiction-Úgy érzem te egy olyan ember vagy akit nem szabad elveszítenem. -Olyan ember vagyok... akit nem szabad elveszítened? -Talán...tévedek? Ezt a könyvem legszivesebben letagadnám