𝓥𝓪𝓵𝓪𝓶𝓲 [ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ✔] •𝓔𝓻𝓮𝓷 𝔁 𝓛𝓮𝓿𝓲•

3.Kötet 10.🍀

<>Jean Szemszög<>

-Mikor érünk már oda?-Kérdezte Enryu.-Anna zaklat azzal hogy mi lesz ha történt velük valami!

-Nyugi..Még percek kérdése és ott leszünk... látod? Már ott van az épület.-A telefonomért nyúltam.-Mindenki... készítse elő a fegyverét... nehéz meló lesz.

<>Eren Szemszög<>

-Dögöljetek meg mindannyian...-Mondta Levi... majd egy hangos lövéshang hangzott el. A fejem oldalra fordítottam ahol a mellettem lévő a földre rogyott, de az arcáról nem tűnt el a mosoly. 

-Na mi van bazdmeg? Azt hiszitek ennyi elég lesz?-Röhögött a szemükbe Levi... közben vért köhögött fel.

-Levi!

-Nyugi Eren... semmi bajom.-Vigyorgott rám. -Na mi van? Lőjetek köcsögök! Már persze ha mertek....-Felemelte a kezét és egyenesen a főnökük felé irányította. Na persze... nem csak a keze volt ott, fegyver is volt benne.

-Azt meg... honnan?

-Honnan szereztem? Azt kérdezed?-Mosolyodott el. -Ki tudja?...-Röhögött, az egyik kezével a hasán lévő sebet szorította a másikkal pedig a pisztolyt szegezte a főnökre. -Na mi lesz? Lőjetek... de remélem tudjátok.. ha csak még egy golyót megérzek magamban a főnök agyacskáját szétloccsantom...-Kuncogott.

-Chh.. Ravasz dög vagy... Levi, mindig is az voltál.-Hallatszott a főnök hangjába a szánalom. De semmi félelem nem tükröződött vissza belőle. -Valamit kérni fogsz igaz? De nem engedhetünk ám el téged Levi... 

-Eszem ágában sincs azt kérni... csak, ezt a mellettem lévőt engedjétek el.-Vigyorgott...-Engem nyugodtan kinyírhattok... persze csak miután aláírtátok egy papíron hogy ennek semmi baja nem esik...

-Makacs vagy Levi, de egészen jó egyességnek tűnik. Téged kinyírunk ő pedig amúgy sem tud semmit... rendben. Aláírjuk azt a papírt.

-Remek... akkor írja csak.-Mosolygott.

-De! Levi! Mi..?-Akadtam ki.

-Eren, maradj csendben. Én csak megadom neked amire annyira vágytál.. szabadság és egy család, Anna biztosan vár már rád... nem szabad megváratni.

-De.. én veled akarom felnevelni te idióta! Nem megyek innen sehová.-Ordítottam, a hangom bejárta az egész termet.

-Főnök.. lenne még egy kérésem.. kivinnék őt most innen? Nem lenne rá túl jó hatással ha látná hogy meggyilkolnak.

-Persze, ezt megtehetjük... csak rajta, vigyétek őt ki... a papír pedig itt van, aláírva... és bedobom ebbe a kis ládába...

-Rendben. Köszönöm.

Kirángattak a teremből.

<>Levi Szemszög<>

Letettem a földre a fegyverem.

-Rendben... akkor, most már nyugodtan kinyírhat, annyira nem érdekel... csak essünk túl rajta.-Köhögtem ismét vért.

-Ahogy kívánod, tüzet rá.

Hangos lövés hangot lehetett hallani... hármat. Mindhárom a hasamba fúródott és a földre zuhantam. Éreztem ahogy áthatol a szerveimen a golyó és belefúródik valamimbe. Fájt... borzasztóan fájt. De nem lőttek többet.. ők is tudták... ez már elég ahhoz hogy magamtól hagyjam el ezt a világot...