𝓥𝓪𝓵𝓪𝓶𝓲 [ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ✔] •𝓔𝓻𝓮𝓷 𝔁 𝓛𝓮𝓿𝓲•

EXTRA 1🌼

💛Levi szemszög 💛

Régen... Voltak álmaim, voltak céljaim, most már csak egy álmom van. És ahhoz tartozó célok.
Meg akarok óvni valakit aki kedves a számomra. Azt szeretném ha boldog lenne. És vele szeretnék lenni, régen azt hittem az ilyen dolgok csak haszontalan gondolatok, amik csak akadályoznak abban hogy megtegyek dolgokat. Már máshogy gondolom, most már ezeknek a gondolatoknak köszönhetem hogy tartozok valakihez. Azt hogy szeretek valakit. Mind a rég ócska gondolatoknak vélt ábrándozások... Most az életemet jelentik.

-Levi... Ez a ház Hatalmas!-Bámulta az előttünk álló óriás házat Eren.
-És... Ez itt a miénk Eren.
-De.. Minek ekkora ház... Hiszen csak ketten vagyunk.
-Majd a gyereknek...
-Levi... Te .. Öhm nekünk nem lehet gyerekünk.
-Biztos?..Akkor ő itt ki?-Sétált ki a házból egy kislány és a nyakamba ugrott. Eren meglepett arccal nézett ránk.
-Ő.. Ki?
-Ő itt a fogadott gyerekünk. Tudod.. Az utóbbi két napban nem találkoztunk. És hát Örökbe fogadtam ezt a bogárkát... Nem örülsz?
-D..de Levi.. fel tudjuk mi öt nevelni?
-Miért nem próbáljuk meg? Nem aranyos?-Néztem a kezeimben lévő hároméves kis csöppségre.
-De.. Aranyos.
-Akkor... Nem baj?
-Nem...
-És mi a neve?-Kérdezett rá hirtelen Eren.
-Anna.
-És... Melyikünk nevén lesz?
-Nem tudom.
-Szerintem legyen Ackerman.
-Miért?
-Mert akkor... Én is felvenném a neved és egy család lehetnénk.
-Ezzel házasságra utalgatsz Eren?
-Engedélyezett már.. Akkor miért ne?
-Most megkérted a kezem?
-Hát.. Valami olyasmi..
-Tch... Valami jobbra számítottam.
-Ez esetben..-Oda sétált és a nyakamba akasztott egy láncot amin a medál egy gyűrű volt.
-Máris jobb...-Átöleltem közben vigyázva a kezemben lévő kislány épségére. Az ajkaihoz hajoltam és megnyaltam őket ő pedig kissé kinyitotta a száját és beengedte a nyelvem.

-Papa és Mama puszilkodik...

Hirtelen elszakadtunk egymástól és a kislányra néztünk aki megszólalt.

-Na és ki mama és ki Papa?-Kérdezte Eren.
-Te papa...-Mutatott Erenre. -Te mama..-Mutatott rám.
-Anna... Én vagyok papa..
-Nem... Te mama..

Eren kuncogni kezdett.

-Hát ez esetben Levi 'mama' Mi lenne ha bemutatnád a házat belülről is?

-Tch... Gyere...-Anna-t felvettem a kezembe és bevezettem Erent is a házba.

-Azta.. ez tényleg nagy ez a ház...

-Igen... gyere megmutatom a szobánkat...-Odavezettem őt a szobához, az egész rendbe volt, vajszínű falak fehér szekrények. Az ágy óriási. Barna szőnyeg. Az ablakokon világosbarna függöny.

-Ez.. gyönyörű...

-Ühüm.. és mától itt élünk, gyere megmutatom Anna szobáját.-A mi szobánkkal szembe lévő szobába mentem át ahol a falak lilás rózsaszínűek voltak az ablakokon pillangós függönyök. Az ágya kisebb volt és rózsaszín az egész. A szőnyeg lila és az egész szoba tele volt játékokkal.

Anna boldogan futott oda a sok macijához és mutogatta Erennek. Ezután végig jártuk az egész házat, emeletes volt. Lent a bejárati ajtónál egy nappali volt, onnan elfordulva balra egy konyha jobbra pedig egy fürdőszoba, középen pedig a lépcső az emeletre. Az emeleten pedig még egy fürdőszoba és a hálószobák.

-Tényleg nagy ez a ház..

-Igen.

-Mama... Anna álmos...

-Akkor aludj picim...-Leguggoltam hozzá és megsimogattam a fejét. Hosszú fekete haja belelógott az arcába és az apró zöld szemei engem kémleltek.

-Anna nem akar egyedül aludni.... Mamával és Papával alszik...-Durcisan nézett ránk.

-Akkor ott maradunk veled míg elalszol rendben?

-Annának úgy jó lesz..-Dadogta és és bemászott az ágyába.

-Olvas Mama Annának mesét?-Kérdezte csillogó szemekkel.

-Igen picim.. a mama olvas neked mesét..-Mosolyogtam rá közben Eren átkarolt hátulról és a fülembe súgott valamit "A mama nekem is olvashatna majd mesét".

-Neked nem mesét fogok olvasni Eren...

-Ohh.. akkor micsodát?

-Majd meglátod...

-Kíváncsi vagyok...

-Mama... mesét..

-Máris kincsem.

Levettem egy könyvet a polcról amit olvasni kezdtem, valami régi hercegnőről szóló mese volt.

.....

Percek múlva:

-És... vége.-Mondtam ki az utolsó leírt mondatot.

-Mama... Annából is lehet majd hercegnő?

-Igen, Annából is hercegnő lesz majd.

-Kaphatok jó éjt puszit?

-Persze...-Odahajoltam hozzá és megpusziltam.

-Jó éjt... Mama ... Papa...

-Jó éjt.

Anna lehunyta a szemeit és perceken belül elaludt.

Kimentünk a szobájából, mikor becsuktam az ajtót Eren felkapott a kezébe és megindult a szoba felé, mikor odaértünk az ágyra dobott, kulcsra zárta az ajtót.

-Eren?

-Kipróbálhatnánk azt az ágyat...-Leült az ágyra és fölém mászott.

-Türelmetlen vagy...

Lepillantott a nadrágomra. -Mondod ezt te...

-Azért... te sem panaszkodhatsz...-Felemeltem a kezem és hozzáérintettem a férfiasságához.-Elég kemény..

-Szeretnéd még jobban érezni mennyire?...-Megfogta az egyik kezem és a saját nadrágjába rakta. Elvigyorodtam és mozgatni kezdtem ott a kezem. Ő sem tétlenkedett, belenyúlt a nadrágomba és a boxeren keresztül simogatott, közbe felhúzta a pólóm és a mellbimbóimmal szórakozott.