Egy éjszaka alatt [VMIN/BEFEJEZETT]

-16-

*Jimin POV*

Teljesen lesokkolva néztem ahogy elviszi az akit szeretek azt akivel el akartam felejteni.
Na de melyik melyik?

Azóta a reggeli csók óta nem tudom egyszerűen kiverni a fejemből. Azok az isteni ajkak, az az édes sóhaj amit én tudok belőle kicsalni. Megbabonáz.

De neki nem jelentek semmit. Neki is csak egy árva csók voltam semmi több. Bár lehetett volna több is, ha Kook nem zavar meg.

De ah még ő is képben van. Bár már rég láttam, hogy esetleg TaeHyunggal csinált volna valamit... Bár lehet csak nem előttem.

Minden esetre reggel össze szedtem gyorsan még valami lányt a régi sulimból, hogy megnézzem esetleg Tae, hogy reagál. Láttam az arcá a döbbenetet, de ahogy az udvaron nekem vágta, hogy nem érdeklem és nem jelentett neki semmit... Az azért fájt.

De sokszor elkalandozik mostanában a fantáziám perverz vizekre. Például milyen lenne a nyögése ha a számban lenne? Mély vagy tudnék kicsikarni belőle magas hangokat? De az énekhangja mint egy angyalnak. Alig bírtam ki éneken is, hogy ne kezdjek el egyrészt vigyorogni másrészt sírni mert nagyon jól át tudta adni.

De, hogy ilyen könnyen elviszi a "csajon" az azért fáj. Azért neki is kellene lenni egy határnak amit nem a folyton kanos farka fog megszabni. De mit várunk tőle. Mindennel kikezd ami mozog.

Sóhajtva fordultam sarkon és vissza mentem a suliba egyenesen az előadóiba. Mikor ide jöttem már felfigyeltem rá. Hatalmas színpad, székek és egy gyönyörű fehér zongora. Abban reménykedtem egyedül leszek, de szerencsétlenségemre Suga épp a zongoránál ült. Na akkor majd máskor.
Megfordult és ki akartam menni mikor utánam szólt.

- Hé Jimin- kiabállt mire megfordultam.

- Igen?- néztem rá. Eddig sosem beszélt velem.

- Nincs kedved énekelni? Szeretnék zongorázni és úgy könnyebb- mosolygott amit nem tudtam hová tenni.

Mi baja lehet? Beszívott?

- Am...de, miért ne?- kuncogtam idegesen és leültem mellé.

- Miket ismersz?- kérdezte rámnézve.

- Am..ezt igen- böktem az egyik lapta a sok közül a hatalmas hangszer tetjén.

- Sring Day? Na akkor hajrá- kezdett bele a zongorázásba én meg amit tudtam belőle próbáltam a legkevesebb hamissággal előadni.

Nem szerettem soha énekelni, bár tudtam. Régen is sok ének versenyt megnyertem, de sosem érdekelt annyira.

- Wow- ámult el Cukorka és elismerően tapsolt. - Te aztán nem vagy semmi. A hangod orgazmus keltő.

Az arcom azonnal paradicsom vörösbe pompázott és zavartan pislogtam.

- Kö...köszönöm- dadogtam.

- Aranyos- simította meg a combom amitől megremegtem picit.

- YoonGi?- fordultam felé, de csak kihívóan nézett rám fekete szemeivel.