-14-

3.8K 311 66
                                    

Utolsónak ültem be a leghátsó padok egyikében. Itt csak egy személyes padok voltak így nem kellett nagyon izgulnom, hogy valamelyik régi "ismerős" akit kívül belül jól ismerek mellém ül. Bár azok az emberek nagy része nem nagyon foglalkozik már velem. Tudják, hogy az ő idejük lejárt. Már nekem ugyan az az ember nem kell mégegyszer.

Eddig nem voltam válogatós, de most határozottan lesz egy kikötésem. Akit Jimin akar, azt akarom én is. Nem fogom engedni, hogy boldog legyen. Első dolgom lesz eltávolítani mellőle a ribancot.

- Nos srácok ki akar ma felelni?- jött be az ének tanár.

Akiket már egyszer leszólt és egyest adok nekik azok mind behúzták a nyakukat. Nem csodálom. Ez a nő keményebb mint a kicsi TaeTae Jimin mellett. Na már megint az a kibaszott törpe. Miért kell mindig a fejembe lennie?

- Én- raktam fel a kezem és kimentem.

Legalább addig sem fogok a narancssárga faszfejre gondolni.

- Na TaeHyung megnézted az ajánlatom?- kérdezte mosolyogva.

- Igen. Énekelhetem azt?- vettem fel az asztalon lévő mikrofont.

- Persze- kereste meg az alapot én meg felültem a tanári asztalra.

Mivel az osztály tudta, hogy éneklek ők csak megnyugodtak, hogy nem nekik kell, de Jimin csak kíváncsian pislogott mit akarok.

Felcsendültek az első akordok én meg autómatikusan hunytam le a szemeim majd belekezdtem.

Amikor a tanár felajánlotta nekem a dalt úgy volt vele, hogy nem illik, hozzám, de most már imádom. A szövege szívbe markoló és ha jól van előadva akkor még a legkeményebb embert is meg tudja siratni.

Kooknak már párszor elénekeltem és azt mondta olyan vagyok mikor éneklem mint aki ezer éve nem találja az igazit. Leghet igaza van.
De az igazi az hülyeség. Sosem fogom megtalálni az úgy nevezett nagy Őt mert nekem nem szántak olyat. Én egyedül fogok meghalni emberről emberre szállva. Szomorú, de ez lesz.

De egyetlen ember van akivel tudok ilyenről beszélni, de ő nem létezik. Csupán az agyam egy kitalált dolga aki álmomban mindig beszél velem utána pedig kielégít, de rendesen. Ő az egyetlen aki seggberak, bár Jiminnek, sem kellett hozzá sok. Na de már megint az a narancssága szexiség.

De akaratlanul jut eszembe a dal közben azok a mámoros percek míg ajkait az enyémen érezhettem. Azok a mézédes és hatalmas ajkak ahogy az én remegő pánácskámat kényeztetik... Ah ment volna tovább a kulcs csontonra, a mallkasomra, a mellbimbóimra, a hasamra, az alhasamra majd tagomra. Ahogy nyelével körözget rajta ingerelve ezzel az agyam majd hirtelen....

- TaeHyung ez gyönyörű volt- tapsolt a tanár mire ijedtemben fel ugrottam az asztalról.

Nagy szemekkel pislogtam rá, de csak mosoloygva tapsolt ahogy az egész osztály. Kicsit agyaltam hol is lehetek majd szégyenlősen elmosolyodtam és vissza ültem a helyemre. Míg a padok között lépkedtem éreztem magamon az Ő tekintetét ahogy majdhogynem lyukat éget a hátamba. Ignorálva mindent ledőltem a padomra és álomba merültem. Reménykedve talákozom vele.

//////////////////////////////

A szokásos sötét szoba fogadott. Gyakorlott léptekkel elmentem az egyetlen tárgyhoz a szobában ami egy hatalmas francia ágy volt. Leültem és körbe néztem. Nem azért mert láttam bármit is hanem csak megszokás.

- Itt vagy?- kérdeztem halkan.

- Hagytalak már cserben?- éreztem derekam körül két erős kart mire megnyugodtam és belebújtam az ölelésébe.

- Nem- fordultam vele szembe, de még mindig nem láttam az arcát.

- Hogy vagy ma cicám?- simigatta a derekam átölelve.

- Jó vagyok- hajtottam fejem a mellkasának. - Elmondod a neved?

- Hm nem is tudom?- hallottam a hangjából hogy mosolyog majd ajkaimra hajolva édes csókot nyomott rá.

Készségesen viszonoztam finom ajkait. Végig döntött a puha matracon és kulcs csontomra nyalt. Hangosan felnyögtem és puha tincsi közé túrtam.
Lassan bújtatott ki a ruháimból. Nem sokára már teljes Ádám kosztümben feküdtem alatta. Nyelve felfedező útra indult felhevült, selymes bőrű testemen. Lágyan nyalogatta melllasom és mellbimbóimat szívogatta. Alhasamhoz tévedt a keze és azt simogatva ért oda szájával is. A férfiasságom már állt mint az fa arra várva, hogy kivirágozzon. Hamar oda is ért, már éreztem lehelletét makkomon.

- Hívj ChimChim-nek- nyalt hosszamra.

Felnyögtem és fellöktem a derekam. Éppen hogy a szájába került egyész hosszom és már....

////////////////////////////

- Tae már igazán felkelhetnél- lökte meg valaki a vállam. A hangból ítélve az nem lehet más mint Suga.

- Baszódj meg- motyogtam a nem túl kedves szavakat és fáradt szemeimet dörzsölgettem.

- Inkább egy köszönömöt érdemelnék! Miattam aludhattad át az egész napot!- háborodott fel amitől kipattantak a szemeim.

- Az egész napot?- kerekedtek ki látószerveim.

- Igen. Kettő óra van. Vége a sulinak. Na gyere. Mint látom szépet álmodhattál- nézett sátramra huncut mosollyal.

- Lehet- néztem én is oda, de nem tudtam felidézni az álmomat. Lehet nem is álmodtam semmit.

Felvettem a táskámat és kiindultunk a suliból. Csak egy pillanatra kaptam oldalra a fejem és láttam a suli kapujában enyelgő Jimint és a kis ribijét. Na akkor csapjunk is bele.

- Oh szia Baby- néztem csábos mosollyal a lányra. Az díjazta is, de ahogy elnéztem Jimin annál inkább, de nem mert szólni. Jobb is.

- Szia. Te ki vagy?- rebegtette felém a pilláit a kislány.

- TaeHyung, szolgálatodra- kacsintottam amitől szinte láttam, hogy a bugyijába élvez.

- YooNa... Ideje menni- köszörülte meg a torkát Jimin.

- Am bocsi ChimChim, de azt hiszem ma TaeHyung-al tartok- fogta meg a kezem a lány.

- Akkor Szia ChimChim- kuncogtam és átkarolva a kislányt elsétáltunk.

Chimchim? Hol hallottam én már ezt?

Halii!
Késő este helyett most raktam ki figyelembe véve, hogy nem mindenki éjszakai bagoly mint én 😅 ezért így hamarabb.
Remélem nem baj 😊 ha szeretnétek, hogy legyen Jimin PoV is akkor azt írjátok mert nem vagyok biztos magamban 😨😨 nem akarok csalódást...😢😢
Ha tetszett Nyomokat!!!

Pussz: VALAKI

Egy éjszaka alatt [VMIN/BEFEJEZETT]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora