Egy éjszaka alatt [VMIN/BEFEJEZETT]

-2•14-

*TaeHyung PoV*

Megfolytom ezt a kibaszott törpét. Majdnem meg csókolt mikor mondtam, hogy ne.
Míg Minwoo a képben van én nem szókol bele. Nem eröltetek semmit, de készségesen viszonozni fogom az érzéseit, ha majd bevallja, ha szeret. Addig semmi.

Na de most van nagyobb bajom is. Mi a faszt csinálok 8 órán keresztül?

Hm...kezdjünk alvással az jó ötlet..nek tűnt.

A drága Chim miatt elég erotikusra sikeredett az álmom. Vagyis ismét megdugott. Na jó ezt a csúnya szót nem használom. Álmomban kekszeltem Jiminnel. A valóságban miért nem lehet?

Ah használhatom megint a kezem...vagy várom, hogy elmúljon. Oké inkább a második.

Míg vártam, hogy a kicsi Tae vissza fogja magát ettem a Jimin álltal készített szendvicsekből. Oh milyen finom.
De ő finomabb.

A gondokatra ismét meredezni kezdett így is merev tagom. Oh, hogy basszna meg.
Ez egy hamar így nem fog elmúlni... De nem tudok kimenni...

Na jó muszáj. Az ő hibája! Utálom. Ez éjjeli szekrényről vettem egy zsebkendőtt.
Lehúztam a nadrágom boxeremmel együtt. Fajdalmas volt, de az, hogy a feszülő anyagok miatt vizilabdáznak a golyóim az fájdalmasabb.

Tisztelgő tagomra fogva lassan húzogattam rajta a vékonybőrt, közben egyetlen egy ember érintése iránt vágyakozva. Az a személy nem más mint Park kibaszott törpetacskó Jimin. Mi a fasznak nem maradt itt és miért nem elégített ki? Jó mondjuk nem tette volna meg, de akkor is. Én jimint akarom...

A sok kis gondokat közepette észre sem vettem, de elmentem. Az utóbbi 4 évben többször mentem el mint egész életembe, de így belegondolva kurvára nem bánom. Bár jobb lett volna Jimin-nel... Na, de az élet nem ilyen. Mindig az bűnhődik, aki a megérdemli. És én megérdemlem...vagyis mások szerint.

De már kezdem érteni, mi az a hűség. Én szerettem Jimint, sőt még most is imádom. És képes lennék vele leélni az életem. De ezt, mikor fogja megtudni? Én egyszerűen nem fogom, neki addig elmondani míg Minwoo a képben van. De talán, ha már nem lesz zavaró tényező, el tudnám mondani azt, amit érzek, Jiminnek?

Megpróbáltam kiűzni az ilyen gondolatokat a fejemből és mivel a tánc volt az egyik dolog ami mindig elfelejtette velem a gondjaim, de volt egy másik ami jelen esetben jobban megvalósítható mint a tánc.

Nyújtózkodva próbáltam az éjjeli szekrényből egy lapot elővarázsolni meg egy kemény fedelü valamit. Nincs rajztáblám mert az asztalom mindig tükör sima volt, így egy ősrégi történelem atlasz megtette. Huh ezt utoljára 9.-ben látta nállan a tanár... Talán ezért lett a töri éretségim is épp hogy kettes? De lényegtelen. Úgy se történelemésznek készülök.

Íróeszközt, vagyis jelen esetben rajzeszközt találva kezdtem el alkotni. De én valahogy ezt éreztem, hogy ez lesz.

Tudtam, hogy a ceruzáim, csakis az ő vonalait lesznek képesek lerajzolni. A rózsaszín haját, a hibátlan, gyönyörű bőrét és a tökéletesen ártatlannak látszót lényét. Ch ártatlan persze... Aki végig nézi az... Én tulajdonképpen milye is vagyok most Jiminnek? Nem mondtuk, ki hogy járunk, meg csak egyszer lefeküdtünk...az mellékes hányszor vertük ki egymásnak és mennyire élveztük egymás ajkait. Vagyis mindig azt mondta imádja a csókjaim... Vajon most is szeretné? Vagy más teljesen undorodik tőlem?
Na, oké az tuti nem. Akkor nem akart volna most megcsókolni. De akkor is... Míg ő minwooval van és teljesen magányosan érzem magam... Míg rokkant nem lettem észre sem vett... Miért Jimin? Miért csak Minwoo után vagyok? Tudom balfasz voltam és az is vagyok..
De hiányzol és szeretlek...

- Szeretlek Jimin...

A szoba csendjében a suttogásom csak úgy eleveszett. Már újra a rajzomnak akartam, szentelni a figyelmem, de kiabálást hallottam lentről.

- Nem, kurvára nem volt jó ötlet!- ez Jimin... Ezzel meg mi van?

- De Jiminie, tudod, hogy igen. Majd rendbe jön- győzködte Minwoo.

Bassza meg nem úgy volt, hogy nem jön ide? Ha feljön és elkezdi, hogy sajnál és fejbe baszom!

- De ha nem? Engem felakaszt!- Jimin kétségbe esett volt, de hallottam egy kis suttogást majd csókra utaló hangokat.

Gondolhattam volna. Próbáltam vissza fogni magam, de a könnyeim megeredtek...Jimin elgyengít testileg is és lelkileg meg főleg...

Jimin miért nem szeretsz? Miért nem?

Az ajtó hirtelen kinyít és Jimin vágtatott be rajta. Kicsit, ideges volt, de ahogy ártatlan és könnyes szemeimbe nézett megváltozott...

- Kérlek...angyalkám ne sírj- ült le az ágyam szélére

Próbáltam eltakarni a rajzom, de késő... Meglátta és meglepődve nézett rám.
Természetesen egész síró lényemet elöntötte a pír. Tekintete majd átlátott rajtam. Én most lebuktam.

- Meg ne mozdulj- figyelmeztetett és nagyon lassan hajolt ajkaim felé.

Azt hiszi kibírom? Leszarva a kerését másodperc töredék alatt szüntettem meg a köztünk lévő távolságot.

Mohón és dominanciáért éhezve mozgattam ajkaim. Ez valószínükeg nem tetszett neki mert beleharapott alsó ajkamba. Felnyögtem és leálltam. Ő továbbra is csak lágy tempót diktált amit hamar felvettem ezzel Passzív szerepbe kényszerülve. Miért más a csókja mint másnak? Miért élvezem jobban az övét mint másét? Miért akarom ezentúl csak az ő csókját érezni? Miért vagyok szerelmes ebbe a srácba? És miért csak ebbe az egybe?

Forró csókunktól a szoba is rettenetesen felforrósodott.
Oxigén hiányában pihegve válltunk el. Nem húzódtunk el csak egymástól néhány centire mohón szívtuk tele tüdőnket éltető gázzal.

- Szeretsz?

Ez az egyszerű még is teljesen bonyolult kérdés képes leblokkoltatni az agyam...

- Nem kapsz választ...még...és te szeretsz?

- Nem kapsz választ...még- utánozott mosolyogva.

- Barom- forgattam a szemem.

- Törött angyal- suttogta ajkaimra.

- Segíts megragasztani...a megtört szívem- azzal nyaka köré fontam a karom és újabb csókba húztam...

Halii! :)
Úgy érzem kezdem kicsit össze szedni magam, vagyis ez a rész szerény véleményem szerint nem letr olyan szar.
Ha tetszett hagyjatok nyomokat 💞💞

Pussz: VALAKI