Egy éjszaka alatt [VMIN/BEFEJEZETT]

-2•10-

* TaeHyung PoV*

Reggel első dolgom volt lemenni Kook és YoonGi előtt a konyhába, hogy meglepjem őket reggeli rántottával. Sokkal tartozom nekik nagyon.

- Reggelt'- köszönt Suga álmosan, de nagyon küszködött a szemében lévő álmosság ellen. - Segits

- Miben?- néztem rá kíváncsian.

- Hónap fordulónk van- rám emelte tekintetét mintha, ez olyan természetes lenne.

- De nyálas lettél- kerekedett ki a szemem, de azért segítettem neki valamit össze hozni szerelmének.

A palacsintát, a pirítóst és a kávét egy tálcára pakoltuk. Mellé még egy vörös rózsa és kész is volt a szép kis reggeli Kook-nak.

- Nagyon Köszi Tae- ölelt meg Suga hálásan

- Igazán nincs mit. De én megyek asszem Seo-ékhoz. Muszáj beszélnek a pici lánnyal- sóhajtottam szomorúan.

- Sok sikert. Menni fog az- simította meg a vállam bíztatóan.

- Majd két nyögés közt mond el Kooknak, hogy puszilom- kacagtam és felöltöztem.

- Kim TaeHyung te sosem változol- nézett rám mérgesen, de a szemei boldogak voltak.

- Mert ti így szerettek. Na puszi a pociktokra- intettem és kisasszéztam a házból.

Kocsiba szálltam s magabiztosan mentem Anna és Seo házához. Útközben vettem csokit meg egy olyan dolgot amiről egyből Seo jutott eszembe. Ha ezektől nem fog megbocsátani én tényleg elvesztem...

Az ajándékokkal a kezemben becsengettem. Imádkoztam, hogy ne Jimin nyisson ajtót, de persze, hogy az imám nem hallgattatott meg és a kis vattacukor törpe nyitott ajtót.

Azonnal vissza is akarta csapni, de a lábam megállította.

- Kérlek Jimin. Beszélnem kell vele és veled is- próbáltam magabiztos lenni, de egy-egy helyen még most is megremegett a hangom.

- Tae?- hallottam Anna hangját. - Szia, gyere gyorsan- ragadta meg a kezem félre tolva Jimint.

Felrángatott az emeletre egyenesen Seo szobájába.

- Anna...nagyon haragszik rám?- kérdeztem halkan.

- Menj, be és meglátod- engedett be.

Vettem egy mély levegőt és lassan kinyitottam az ajtót.

- Seo?- suttogtam

- Tá Oppa?- kérdezte a takaró alól valaki bizonytalan hangon.

- Én vagyok Kicsim- mentem közelebb és leültem az ágya szélére.

- Tá Oppa- forgolódott és kicsi kezét kidugta a takaró alól.

Kereset valamit majd megfogta a kezem.

- Itt vagyok- simogattam hosszú ujjaimmal pici kézfejét.

- El mész még?- csuklott el a hangja.

- Nem maradhatok. Apukád elküldött- suttogtam szomorúan.

- De menjen el ő! Azt mondta elhagytál és, hogy ne szeresselek!- csattant fel és nagy hévvel felült így megláttam picit duci arcát és vörös szemeit.

- Seo-m, te sírtál?- simogattam meg az arcát.

- Ne hagyj el Oppa- ölelt magához.

- Nem hagylak Kincsem- pusziltam a hajába. - Nézd, hoztam neked valamit