-2•4•

2.7K 236 37
                                    

*Jimin PoV*

Jézusom azok az ajkak, amik mindig örömet szereztek nekem. Amikért vágyakoztam és amikért ölni tudnék. Meg akarom csókolni. Sőt, meg fogom csókolni.

- Ha megcsókolsz megverlek töpe- szólalt meg hirtelen.

Mi a szar? Ez gondolat olvasó? Meglepett fejemtől édesen felkuncogott mély hangján. Aww, de imádom. Bár azok a magas hangok amelyeket azon az éjszakán adott ki sokkal jobbak voltak

- Mi lesz ha megteszem?- húztam huncut mosolyra ajkaim.

Látszólag nem hatotta meg, de a szemei elgyengültek. Ismét azokkal a vágyakozó szemekkel pillantott felém amikkel mindig mikor ilyen helyzetbe kerültünk. Láttam rajta, hogy küzd, de a tekintete így is elég sokszor lecsúszott ajkaimra.

- Nagyon megverlek törpe- keménykedett tovább amin legszívesebbeb fanoltam volna. Vagyis fanoltam, de az arcomon ez csak egy pici mosolyban mutatkozott meg.

- Jajj, de kis durva- fordítottam magam alá.

Nyekkent egyet. Kezemet a mellkasára akartam helyezni, de ellökte azt. Nocsak félsz, hogy lebuksz? Másik kezemmel össze fogtam ellenkező mancsit és a feje fölött leszorítottam. Ficánkolt és rúgkapált.
Ezt megunva egyszerűen csak egy puszit nyomtam kulcscsontjára.

Azonnal megállt és felős kiscica szemekkel nézett rám.

- Kérlek...hagy tegyek meg valamit- simogattam szabad kezemmel oldalát.

- Meg ne tedd. Kérlek ne- nyöszörögte.

Szóval magaddal küzdessz drága? Ha megtenném nem löknél el, de míg nem érzed ajkaidon az enyémeket ellenkezel?
Drága Tá fogd be és csókolj!

- Miért ne?- puszilgattam az arcát.

- Mert ne- mondta kurtán. - Kérlek Jimin. Engedj. Így is rossz.

- Rossz? Ebbe mi rossz? Mintha tetszene- puszilgattam a nyakát.

- Nee- nyöszörgött, de a fejét hátra vetette, hogy jobban hozzá férjek a nyakához.

- Velem alszol és kényeztetlek hasonló módon. Mit szólsz?- döntöttem össze a homlokunk.

- Nem- rázta a fejét, de nem mozdult.

Megkíséreltem az ölembe venni. Azt hittem majd el fog tolni, de nem. Úgy kapaszkodott a lábaival és a kezével mintha utolsó esélye lenne.

- Rakj le- suttogta a fülembe.

Kuncogtam. Mennyire kis cukika, hogy ennyire össze van zavarodva.

Lefektettem az ágyikóba és betakartam. Leakartam menni a nappaliba a párnáért, de eszembe jutott valami úgy hogy inkább a párnát középre húztam vele együtt.

- Jimin mit csinálsz?- kérdezte félénken.

- Megmondtam, hogy kényeztetlek, de mivel késővan és nagyon rég volt Tá macim ezért azt halasztjuk- átkaroltam a derekát és mellkasomra húztam.

Nem bújt, de nem is ellenkezett. Inkább tűrte.

- Miért dobog így a szived?- kérdezte csendesen.

- Ez a szív érted dobog- simítottam meg a hátát.

- Jó éjt- motyogta elfolytott hangon.

- Tae mi a baj?- simítottam meg a haját.

Szipogba megvonta a vállát.

- Mond el kérlek- aggódtam.

- Tovább fogok lépni ne aggódj- mosolygott rám szomorúan majd könnyes szemmel vissza feküdt mellkasomra és hagyta, hogy elnyomja az édes álom.

De én nem akarom, hogy tovább lépj. Szerelmem, ne hagyj el. Elég volt, hogy én megtettem...

-------MÁSNAP REGGEL-----

Csendesen és óvatosan keltem ki a szunyókáló Tae mellől. Egész este a mellkasomon pihentette buksiját ami már hiányzott. A kellemes illata, az apró szuszogása és testének melege.

Mosolyogva adtam egy puszit az arcára és átmentem Seo-hoz.
A kislányom egy szál semmiben aludt. Ez levett mindent míg aludt?

Aggódva takartam be gyorsan, hogy ne fázzon meg.

- Kis lököttem- ráztam a fejem és puszit nyomtam a hajába. Oda adtam neki a kis lovacskás plüssét majd a lehető leghalkabban mentem le a konyhába, hogy ne keltsem fel az alvó angyalkákat.

- Szia Bell- pusziltam meg őt is és csináltam magamnak kávét.

- Szia Chim. A gyerekek?- kérdezte mire megforgattam a szemem

- Tae már közel sem gyerek- kuncogtam.

- Nem a méreteire voltam kíváncsi drága. De alszanak még?- kuncogott Annabell.

- Igen. Te mikor jöttél?- ültem le mellé egy csésze kávéval.

- Nem rég. Ezt a kezembe adta útközben Tae anyukája.

- Ez mi?- vettem el a három borítékot.

- Egy a tiéd, egy a Tae-é egy pedig mindkettőtöké.

Először kinyitottam az enyémet. Boldog mosollyal nyugtáztam, hogy felvettek az egyetemre. Már nincs miért izgulni. De vajon mi jött nekem is meg Tae-nek is?

Kíváncsian nyitottam ki.

" Sziasztok fiúk!
Mivel még csak most jöttek meg a levelek, nem akartam előre elmondani, most meg nem tudtam személyesen így inkább leirom. Mivel mindkettőtöket felvették, ugyan arra az egyetemre ugyan arra a szakra ezért koli helyett inkább az egyetem közelében egy házat vettünk nektek. Minden azért hogy a gyerek jól tanuljon lool xD. Ha nem együtt olvassátok tudassátok a másikkal!
Pussz: MRS.JEON A.K.Á. ANYA<3 "

Sokkolva és remegő kezekkel olvastam el Tae levelére mi van írva.

Kim TaeHyung
Busani Művészképző-Tánc és zene kar

Ezt nem hiszem el... TaeHyung ki fog akadni...

Halii! :)
Kora reggeli rész, de még közel sem mai utolsó 😊
Ma még tuti lesz rész ne aggódjatok.
Ha tetszett hagyjatok nyomokat!

Pussz: VALAKI

Egy éjszaka alatt [VMIN/BEFEJEZETT]Место, где живут истории. Откройте их для себя