Egy éjszaka alatt [VMIN/BEFEJEZETT]

-2•13-

*Jimin PoV*

Ahj...tudtam, hogy baj lesz. Tae be van szarva, én aggódok Minwoo meg örül, hogy segített.
Jó igazából segített is, de rossz, hogy Tae miattam került igazából ágyba. És miattam lehet nem táncolhat többet.
Na akkor ő fog engem felakasztani az biztos.

Nem tudtam egész este aludni... Lehet szenved, lehet fádalmai vannak és miattam vannak fájdalmai...

Ahj bazd meg Minwoo, hogy erre rá kellett venned. Egész este nem tudok miatta aludni. Át akarok menni, magamhoz akarom ölelni, de nem lehet... Csak nagyobb fájdalmat fogok neki okozni...

Reggel nagyon hamar kipattantak a szemeim és a fáradság sem volt vészes.
Első utan TaeTae szobájába vezetett.

Halkan nyomtam le a kilincset és bekukkantottam. A szoba félhomályát csak a sötétítőn beszűrődő fény törte meg. Tekintetem azonnal az ágyon fekvő angyalra tévedt.
A takaró csak derékig takarta. Felül ne volt rajta semmi így megcsodálhattam kidolgozott hasfalát.

Nem volt egy agyon izmozott srác, de a póló nem csak pici pocakot takar. Egy elég izmos testet, ami nekem a gyengém. Úgy meg akarom simítani. A kezem alatt akarom érezni selymes bőrét. Most.

Kezem magától mozgott, ahogy a lábam is. Azt vettem észre, hogy már az ágya mellett állok és mancsom lassan közelít haloványan mozgó hasához.

Néhány másodperc múlva felsóhajtott a kellemes érzésre. Szereti ha a hasát simogatják? Milyen kis édes.

Mosolyogva ültem le az ágya szélére és tovább cirógattam.
Ő csak nyammogva nyitogatta szemeit, de mosolygott.

- Barom...- suttogta álmosan.

- Kezdem megszokni a szebbnél szebb beceneveket- forgattam meg a szemem, de csak egy aranyos mély kuncogással válaszolt.

- Te mész be?- csillogtak a félhomályban szomorúan a szemei.

Jézusom én őt megzabálom, ha így néz rám.

- Muszáj...ZH-im vannak a héten...- s lebiggyesztette ajkait.

- Hát jó...- meg akart fordulni, de felszisszent.

- Hé- fogtam meg a derekát és finoman visszatoltam a puha matracra.

Hatalmas szemeivel meglepetten nézett engem. Megleptelek Kicsikém?
A gondolatra elmosolyodtam és lágyan cirógattam oldalát.

- Nem fogsz elkésni?- kérdezte suttogva.

- Miattad nem lenne kár- bókoltam és puszit adtam sima arcára.

Éreztem megdermed, de nagyon hamar egy kis szusszantással kezeim közé engedte magát

- Ha megcsókollak megint kapok érte?- kérdeztem játékos mosollyal.

- Úgy nézek ki mint aki most tudna verekedni?- nézett rám unottan.

- Jó, jogos. Megcsókolhatlak?- kérdeztem bizonytalanul.

- Ki kell érdemelni- fordította el a fejét.

Na TaeHyung..ilyet nem játszunk.

- De mit tegyek?- kérdeztem hisztérikusan.

- Rá fogsz jönni. Most menj, de hogy fogok pisilni?- nézett le tagjára ami halványan meredezett mint mindenkinek álltalában reggel, de gondolom pisilnie is kell.

- Ha most kiviszlek délutánig kibírod?- vettem lágyan az ölembe.

- Ülve kell pisilnem- pirult el picit.

Megzabállak TaeHyung. Érted? Megzabállak!

- Akkor ülve fogsz- mosolyogtam hisz meg kell várnom míg végez.

- Állj fél lábra- állítottam le óvatosan és lehúztam a rövid nadrágját míg ő a vállamba kapaszkodott. Már a boxeréhez nyúltam.

- Ne...vagyis....ne- dadogta zavartan.

Oh TaeHyung, de szégyellős lettél. Tekintetemet az övébe fúrtam. Tudtam, hogy nem fogja elkapni az íriszeit. Túlságosan kiéhezve nézett ahoz, hogy ettől megfossza magát.

Kezemet a boxere korcában akasztottam és lassan toltam le róla.

- Na csücsülj le babám- húztam perverz mosolyra ajkaim.

Pironkodva ülte a WC-re de én nem fordultam el. Perverzen mosolyogva néztem ahogy össze zárta lábait, hogy ne lássak semmit.

- Elfordulnál?- kérdezte kicsit idegesen.

- Hát hogy ne- emeltem fel kezeim védekezően és hátat fordítottam neki.

Hallottam lassan kikerül minden a szervezetéből. Próbált felállni és találkozott a tekintetünk a tükörben. Igen én végignéztem ahogy pisil. És a kicsi Chim kezdett rá felállni. Baszki komolyan ki kellene már vernem...

- Te komolyan...

- Igen TaeTae végignéztem ahogy pisilsz. Na gyere te kis pisis- fordultam meg és egyből a tagja elé kapta a kezét.

- Már láttam- sóhajtottam, de a szemei az ijedségből átváltozott szomorúságba.

Na igen...kényes téma azaz egész hét...

Innentől a hangulat meg fagyott. Egyikőnk sem beszélt. Hagyta hogy vissza vigyem. Csináltam neki kajat egész napra meg vittem be neki kávét

- Jó legyél- akartam menni.

- Jimin...minwoo míg beteg vagyok ne jöjjön ide!- határozott volt, de kicsit félénk is.

Akkor tényleg féltékeny? Oh Tae csak egy szavadba kerül és dobom MinWoot. De míg nem mondod ki nekem "ő lesz".

- Rendben- mentem vissza. - Na pihengess törött kis angyalom

Puszit nyomtam a hajába.

- Jimin...szerited valaha vissza kapom a szárnyaim?

- Igen- bólintottam. - Vissza kapod. Ezt garantálom- megsimította hüvelykujjammal ajkait és szája sarkába adtam egy pici csókot.

Egy utolsó bíztató mosoly után elmentem az egyetemre.
Az én angyalom meg fog gyógyulni! Ezt garantálom...

Halii! :)
Kicsit hamarabb mint terveztem. A mai nap nem úgy jött össze mint ahogy terveztem...😔
De ma még irok egy részt szerintem.
Ha tetszett nyomokat hagyjatok 💞💞

Pussz: VALAKI