*TaeHyung PoV*
Mi a szar? Én most komolyan hagytam, hogy majdnem leteperjen a konyha közepén? Oda adtam volna neki magam??
De újra fog próbálkozni...megígértem, hogy lesz folytatás. Áh elveszi az eszem, és nem tudok rendesen gondolkozni mellette.- Seo?- mentem fel gyorsan a síró kislányhoz. - Mi a baj Kincsem?- ültem le mellé az ágyba és az ölembe vettem.
Nyugtatóan simogattam a hátát mire álmosan és szipogva bújt hozzám.
- Leesett...- sírt csendesen.
- Megijedtél?- puszilgattam. - Semmi baj csak egy tányér esett le.
- Azt hittem bajotok lett- sírt a mellkasomba.
- Dehogy Angyalka. Semmi ilyesmi. Nyugi mindketten jól vagyunk- ölelgettem.
Legalább fél órán keresztül nyugtattam mire újra vissza szunyókált. Lefektettem az ágyra és a kezébe adtam a kicsi plüss oroszlánom. Már félig aludt, de magához ölelte és nyugodtan szuszogott tovább.
A meleg takaróval betakargattam és csendben mentem vissza a konyhába.Kerülnöm kell Jimint míg Seo alszik. Nem akarom, hogy ezt tegyük. Ha esetleg a felállás más lenne és én lennék felül talán, mert ezt a gyereket mindenki dugná, de így már nem jó, hogy azt a baszott farkát belém akarja nyomni.
- Aissh Shit- szitkozódott valaki aki csak Jimin lehetett.
Bementem a konyhába és láttam, hogy a keze úszik a vérben. Biztos a szilánkok.
- Barom- néztem rá mérgesen, de aggódással a szemeimbe. Megfogtam a kezét és a csap alá tartottam. A kis bénaság ugyan ott vágta meg a kezét, mint én első nap. Na most megtudja milyen érzés. Áh nem én akartam. Dehogy.
- Taeh...- bújta a hátamba. - Fáj
Nyöszörgésétől megdobbant a szívem.
- Mindjárt kész. Nyugi Jiminie- nyugtattam és néhány perc múlva már ismét a konyha széken ült én pedig előtte térdeltem.
Bekötöttem sebét és lentről néztem fel rá. Éreztem, hogy véresek az ajkaim. Szemei teljesen üvegesek voltak és csak egyre inkább hajolt közelebb.
- Fel kellene szedni a szilánkokat- suttogtam, de nem a szemeibe néztem. Dús, telt, húsos ajkaira tapadt tekintetem amit egy mozdulattal be is nedvesített nyelvével. Szexy ádámcsutkája fel-le járt annyit nyelt. Huh majd mást is nyelhetsz Jiminie.
- Taeh...kérlek- fogta meg a kezem és oda rakta ahol egy egész szép dudor volt. - Kérlek...miattad áll...veled élvezzem.
Most rajtam volta sor, hogy nyeljek egyet. Azt...azt akarja, hogy leszopjam? Én...én meg akarom tenni. A számban akarom tudni minnél hamarabb. Akarlak Jimin. Nem csak egy éjszakára.
Megszüntettem a köztünk lévő távolságot és csókot kezdeményeztem. Hálásan viszonozta csókom és testem a lába közé húzta. Még mindig dudorán nyugvó kezemmel elkezdtem lágyan simogatni tagját.
Belesóhajtott a csókba és elvállt tőlem. Ezek szerint ezután már csak nyögni akar.
- Halkan...Seo alszik- néztem rá mire bólintott. Remélem nem veri fel mert ha most felizgatom és nem megy el félő este álmomba megdug.
Kigomboltam a nadrágját és megemelte a csípőjét. Lehúztam róla és magam mellé raktam. Boxeren keresztük tovább masszírozgattam amit egy elismerő sóhajjal díjjazott.
Vettem a bátorságot és a vékony anyagon keresztük kezdtem nedvesre nyalni. Eleinte csak a körvonalát utána ahol értem. Folytott hangon felnyögött amitől akaratlanul kezdett a kis TaeTae is felállni. Bassza meg ha közbe ki kellessz vernem...
YOU ARE READING
Egy éjszaka alatt [VMIN/BEFEJEZETT]
FanfictionTaeHyung nappal, sem egy angyal, de éjszaka Maga a megtestesült ördög. Akit reggel fűz az estére már alatta fekszik legyen az fiú vagy lány. Neki nem számít csak kellő kielégülést nyújtsanak neki. De egy helytelen éjszaka ami egy furcsa álom miatt...