-13-

3.9K 310 22
                                    

Sokkoltan figyeltem, ahogy a lány megcsókolja Jimint majd integetve kitipegett a magas sarkújában. A többi osztálytársammal ellentétben én nem a lány miniszoknyás fenekét, hanem Jimint néztem. De fogalmam sincs miért. Rossz dolgot éreztem a mellkasomban, de magam sem tudom mit. Csak annyit tudtam, nem akarom azt a lányt Jimin közelében látni.

Szóval neki ennyit jelentett a reggeli csókunk? Neki ugyan olyan volt, mintha mással tette volna? Vagy ennyire rosszul csókolok? Áh, azt kétlem. Hisz eddig mindenki azt mondta istenien csókolok. Akkor neki mi baja lehet?

- Föld hívja TaeTae-t- suttogta a fülembe YoonGi.

Megráztam a fejem és rá néztem.

- Hm?- jött az értelmes megnyilvánulás tőlem.

A tanár felé bökött, aki mérgesen méregetett.

- Mr. Kim örülnék, ha az osztállyal is megosztaná, hogy min jár az esze- támaszkodott neki a tanári asztalnak háttal és karba tett kézzel várta a válaszom, ahogy az egész osztály kíváncsian vizslatott.

Na baszd meg kösz Jimin! Idegesen vettem egy mély levegőt majd a legszenvtelenebb mosolyomat felvéve néztem a tanár szemébe.

- Tudja tanár úr nekem még mindig van társasági életem, ahogy magának sosem lesz és egy egész kellemes reggelnek az emlékeit idéztem fel magamban. Remélem, megérti, ha nem szeretném- nyaltam picit a számat és a csillogó szemű lányokra néztem akik abban reménykednek ők lesznek a következőek. - mindenki orrára kötni kit dugtam meg tegnap.

A matektanár köpni-nyelni nem tudott annyira lesokkolódott. Az osztályom csak elismerően bólintott kivéve egyet. Jimin csak maga elé meredt. Nem láttam az arcát, de biztos voltam benne, hogy az izmai nem azért voltak befeszülve, mert mosolygott. Ugyan nem voltam senkivel sem reggel csak vele, de nem akartam beárulni, hogy meleg, vagyis ezek szerint biszex mert az előbb lánnyal volt reggel meg az én számba nyúlkált a nyelvével.

- TaeHyung az igazgatóiba most!- szólt rám kissé feszülten Mr. Min, azaz a drága kedvenc tanárom.

- Mar megint?- nyafiztam, de megismételte magát mire unottan felkaptam a cuccom és kimentem. Megint egyedül jártam a folyosókat, mert eszem ágába sem volt bemenni a zsémbes vénemberhez, aki ennek a kócerájnak a vezetője.

Kiültem az udvarra és vártam a csengőt, hogy mehessek végre az egyetlen olyan órára, amit szeretek. Az ének volt az egyetlen, amiből általában dicséretes voltam mind félévkor mind Év végén, ami azért itt nehéz, mert itt nem a próbálkozást nézik, hanem, hogy kinek milyen jó a hangja. Szerencsém van, mert az ég egész jó mély hanggal áldott meg. Nem azt mondom, hogy én vagyok a legjobb, de magasan van a szint, amit én sikeresen meg is ütöttem.

Kis gondolkozásomat egy árnyék zavarta meg. Bárhonnan felismerném, hiába csak egy napja ismerem.

- Mit akarsz?- kérdeztem nem túl kedvesen rá sem nézve.

- Beszélni a barom fejeddel- sziszegte idegesen.

- Mi bajod? Én nem csináltam semmit- vontam vállat.

- Még, hogy nem! Ki a faszommal voltál te reggel? Még mielőtt bejöttél volna suliba megdugtad az öcséd? Szánalmas vagy!- vágta a fejemhez a szavakat nekem meg elegem lett belőle.

- FOGD BA SZÁDAT VAGY ÉN FOGOM BE!- ordítottam rá és megragadtam a pólója nyakát. - Kurvára nincs közöd hozzám szóval, most azonnal húzz vissza órára vagy oda ahová akarsz, de engem hagyj békén- löktem el és idegesen a fejemet fogva vissza ültem.

- Ennyit jelentett neked a re...- kezdett volna bele, de azonnal félbe szakítottam.

- Leszarom a reggelit világos? Nem jelentett semmit. Menj el- mondtam a szemébe, amik csalódottan néztek vissza rám.

- De Tae...

- AZT MONDTAM HAGYJ BÉKÉN!- ordítottam rá. Megszeppenve hátrált majd megfordult és elment. Vissza akartam hívni. Hazudtam neki, de ha ő bánt én is fogom őt. Láttam egyszer még vissza fordult, de miután látta, hogy nem mutatok felé érdeklődést ment tovább.

Azt hittem győztem, de rá kellett jönnöm ez még csak a háború kezdetének a mámoros íze. Nyugi Jiminie a következő napokban le nem szakadok rólad, bár a kiszemelteidről ezt nem mondhatom el.

Ördögi kacajt hallattva mentem be énekre. Kezdődjön hát akkor az első kör. Amit én fogok megnyerni. Ugyan úgy ahogy az utolsót is.

Halii! Harmadik! Új rekord! Bár minden héten lenne ilyen három nap szünet és akkor tudnék nyugodtan írni 😖. De most megpróbálok minnél többet megírni, hogy utána tudjátok olvasni 😊.

U.i: Késő este lesz a negyedik 😉

Egy éjszaka alatt [VMIN/BEFEJEZETT]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora