Egy éjszaka alatt [VMIN/BEFEJEZETT]

-17-

*TaeHyung PoV*

Kicsit megijedtem, hogy mennyit hallott, de... ezek szerint mindent. Oh TaeHyung csak ilyenkor tudnád befogni a szádat. De mi a fasznak foglalkozok egy ilyen kis faszfej törpével? Nekem nem jelent semmit. Ha durcizni akar hát durcizzon. Meg mi az, hogy sosem lesz az enyém? Ki mondta, hogy nekem ő kell? Kicsit el van tévedve a kicsike. (kicsike XD nem tudom megállni XD)
Letrappoltam vissza a konyha és a már kihűlt levesemet megettem.

- Minden rendben?- érdeklődött JungKook

- Persze- vontam vállat.

- V nekem ne hazudj. Nem kell elmondanod min vesztetek össze, csak tudod, hogy még egy hónapig itt lesz és nem mindegy, hogy azaz egy hónap veszekedésben és feszültségben telik, vagy mosolyogva- simította meg a vállam öcsém mire vérszegényen elmosolyogtam.

- Néha elgondolkozok azon nekem kellene-e e téged Hyungnak hívnom- kuncogtam és a mosogatóba raktam az üres tányérom

- Ne. Nem akarom magam öregnek érezni- mosolygott és megölelt.

- De én nem vagyok öreg, hogy engem meg Hyungnak hívsz?- nevettem hitetlenül.

- Nem. Na gyere este van már. Szunya- húzott fel az emeletre és beterelt a fürdőbe, hogy zuhanyozzak.

Ledobáltam a ruháim és zuhany helyett most egy kádforró vízbe helyeztem hátsó felem.

Lehunytam szemim és próbáltam ellazulni. Persze, hogy nem ment, mert akárhányszor lehunytam a szemim a kemény és érzelemmentes tekintete jut eszembe. Ennyire megbántottam volna azzal, amit az udvaron mondtam neki? De én... hazudtam neki... magamnak is hazudok... Igazából imádtam a csókját és szívesen mennék tovább is. Fáj bevallani, de ő az első, aki iránt nem csak vonzalmat és vágyat érzek. hogy csak megdugjam utána meg mehet az útjára. De hogy mit? Azt ne kérdezd, mert nem tudom. Az érzelmeim változása egyenlő jelenleg egy terhes nőével. Egyszer boldog vagyok, máskor sírni akarok utána meg dühöngök. Nincs magam felett kontrollom.

A telefonom csörgése zavarta meg az érzelmeim kibontakozását.

- Hm?- vettem fel meg sem nézve ki az.

- Tae...baj van...- motyogta a vonal másik végén YoonGi.

- Mi az?- keltem fel hirtelen eddig fekvő helyzetemből és kicsit kilocsoltam a vizet, de nem érdekelt.

- Azt... hiszem... tetszik valaki- suttogta még, úgy hogy én is alig hallottam.

- Mi? Kicsoda?- lepődtem meg.
Vett egy mély levegőt majd elkezdte mesélni mit csináltak az előadóiban Jiminnel. Teljesen sokkolva hallgattam végig. Sóval Jimin lenne?

- Vagyis aki tetszik az...- és itt a telefonom lemerült. Értetlen fejjel néztem a kezembe lévő készülékre. Ma minden ellenem van?

Lassan kiszálltam a hidegre hűlt vízből és felvettem a pizsamám. Szóval Jimin tetszik YoonGinak. Vagyis már ő sincs nekem. Ez így kurva jó mondhatom. Aki eddig mellett voltak valamilyen szinten elvesztem őket. Erre a gondolatra összeszorult a szívem a gondolatra. Tényleg mindenki elhagy? Mit tettem, hogy ezt érdemlem?
Visszamentem a szobába ahol Jimin már édesen szunyókált. Akaratlanul elmosolyodtam a látványán. Miért melengeti meg ennyire a szívem? Miért nem találom vele kapcsolatban a válaszaimat? Miért kel ennyire megzavarnia az életem? Na, nem baj. Csak egy hónap Tae. Utána már csak akkor látod, ha muszáj lesz.
Le akartam mellé feküdni, de a takarómat is sikeresen magára húzta. Ah, a kis szemét. Ahelyett, hogy most felkeltettem volna, hogy veszekedjek vele, helyette inkább lefeküdtem és közelebb csúsztam, hozzá. Mikor megérzett a hátának simulni felém fordult és átölelt így kaptam takarót is. elmosolyodva simultam karjaiba és el tudtam nyugodtan aludni.