A szomszéd srác

39.

A telefonom csörgésére ébredtem, amit egy ideges hörgéssel nyugtáztam. A másik oldalamra gurultam és nyújtózkodtam a mobilomért, ami vadul vibrált és csipogott. Megdörzsöltem a szemeimet, hogy a homályos látásom valamennyire tisztuljon, de a telefonom kijelzője kiégette a retinámat, úgyhogy mindegy volt, hogyan nem látok. Leolvastam a hívásazonosítót és visszafeküdtem a puha párnáim közé.

- Mi van? - Szóltam bele kedvesen.

- Szexelni akarok! - Nyafogott elnyújtott szavakkal Taehyung.

- Komolyan? Ilyenkor? - Kérdeztem vissza hitetlenül.

- Miért? - Kérdezett vissza. - Még csak hajnal fél négy.

- Taehyung, nem tudom, neked mit jelent az idő, de én ilyenkor alszom! - Hangsúlyoztam az utolsó szót.

Taehyung felkuncogott a mobilban.

- Már nem, úgyhogy gyere - Mondta mosolyogva, amit még így, telefonon keresztül is kihallottam a hangjából.

- Baszd meg, Taehyung - Sóhajtottam.

- Azt szeretném, úgyhogy csipkedd magad!

Felnevettem, mert már nem tudtam, mihez kezdjek magammal. 

- Adj negyed órát - Adtam be a derekam.

A hívást bontottam és megdörgöltem az arcom a tenyeremmel. Hihetetlen egy fickó, nincs mese...

----

Egy sima, fekete fehérneműszettet választottam, amin semmi cicoma, semmi csipke, semmi extra nem volt, csak a fekete anyag. Már nem akartam neki tetszeni mindenképpen, hiszen túl jól ismert ahhoz, hogy ilyen plusz dolgokat belevigyek, ráadásul úgyis sötét van, nem fogja látni és percek múlva már úgysem lesz rajtam, szóval teljes mindegy volt, milyen fehérnemű van a földön. A hajamat egy egyszerű lófarokba kötöttem, sminkkel pedig nem foglalkoztam, mert úgyis tudta, ki vagyok és látott már mindenhogy. Felvettem magamra a hosszú, vékony kardigánomat, amit körbecsavartam magamon addig, amíg át nem érek az úton.

Sietve átbattyogtam és bekopogtam. Alig vártam pár másodpercet, hogy a bejárat kinyitódjon és felfedjen előttem egy alsónadrágban várakozó Taehyung-ot. Miközben beléptem, végigmértem és kertelés nélkül legeltettem rajta a szemeimet. Az izmos karjain, a hátán, ahogy bezárta az ajtót. Visszafordult felém, hogy felfedje előttem a kidolgozott testét és jól látható V-vonalát, ami az alsónadrágja gumija mögött eltűnt. Combjai kivillantak az aprócska anyagból és meg-megfeszültek, ahogy egyik lábáról a másikra helyezte át a testsúlyát. Visszanéztem az arcára és a mélybarna szemei már összeszűkültek a fölényes mosolyától, ami angyali arcát díszítette. Barna haja kissé kócos volt, de még így is hihetetlenül jól állt neki.

- Tetszem? - Kérdezte mély és kicsit rekedtes hangon.

Kirázott a hideg az orgánumától, de bólintottam. Mi tagadás, ha nemet mondok, mind a ketten tudtuk volna, hogy hazudok, olyan áhítattal szkenneltem le a testét. Közelebb lépett hozzám és felemelte a kezeit. A kardigánom alá becsúsztatta a hosszú ujjait és lassan, végigsimítva a vállamon letolta rólam az anyagot, hogy aztán mögöttem egy néma puffanással essen a földre. 

- Vedd le a cipőd! - Utasított.

Felemeltem a lábaimat és levettem róluk a fekete magassarkúkat, aztán az előszoba szélére tettem őket. Taehyung elégedetten bólintott és biccentett egyet a hátam mögé.

- A nappaliba - Irányított.

Felvontam a szemöldököm, mire ő csak elmosolyodott.

- Ma ott kezdjük és csak később megyünk fel - Rántotta meg a vállát, ahogy közölte a terveit.