Senkivel nem találkoztam a munkám során, aki ennyire nagy hatással lett volna rám, pedig elég közeli kapcsolatba kerültem a vendégeimmel. Mivel a szüleim meghaltak, kénytelen voltam saját magamat ellátni és egy gyors megoldás kellett, hogy fent tudj...
Otthon lezuhanyoztam és megmostam a hajam, mert úgy éreztem, hogy füstös lettem a délelőtti grillezéstől. Nem csináltam nagyon semmit sem a boglyámmal a fejem tetején, sem az arcommal. A barna hajam csak egyszerűen, természetes hullámokban omlott a vállamra, sminket pedig nem tettem fel, hiszen utáltam, ha a munkámon kívül az arcom le van mázolva. A szekrényem egyik felében kutattam egy ruha után, amiben biztos voltam, hogy megnyerem a fogadást. Nem volt kihívó, de elég szép darab volt, ami kellően felkeltette a férfiak érdeklődését, ráadásul tökéletesen látszódtak benne a hosszú combjaim és a vékony derekam is.
Út közben azon gondolkodtam, vajon mit is kérhetnék a győzelmemért cserébe. Talán bízzam rá Dante ellátását egy hónapig? Úgyis imádja a macskámat, nekem pedig annyival több pénzem maradna. Nem, ez nem volt elég jó, szerintem ezt kérés nélkül is elintézte volna, hiszen a cicát már sajátjaként szerette. Talán kezdenem kellene valamit a felhevült agyával. Kérjem meg, hogy végre elégítsen ki rendesen, ne úgy, ahogy a többi pupák? Nem, nem akarok kiéhezettnek tűnni, még akkor sem, ha már tényleg vágyik a testem egy jó kis mennyországra. Elhúztam a számat és sóhajtottam.
- Szerinted? - Néztem a tükörből az ágyamon ülő cicára. - Mit kérjek tőle?
Dante nyávogott egyet és elfeküdt a paplanon.
- Nyerni fogok - Bólintottam rá. - Ebben a ruhában biztos, hiszen a szabadidőmben is rám indult.
Újabb nyávogást kaptam válaszul, mire én újabbat sóhajtottam.
- Tudom, először legyünk túl rajta - Mondtam.
Felkaptam a megtalált, fehér csipkeruhát és boldogan néztem magamra a tükörben.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
- Menjünk - Mosolyogtam magamra.
Dante-nak adtam a fejére egy puszit és kisétáltam a házból. Lábamat csak egy apró, fehér saru fedte, így nem takartam sok mindent onnan sem a kíváncsi szemek elől. Átsasszéztam az úton és megálltam az ajtó előtt. Megnyomtam a csengőt és vártam, hogy kinyíljon előttem az ajtó.
*Taehyung POV*
- Elnézést - Biccentettem egyet, ahogy meghallottam az ajtó csengőjét.
- Semmi gond - Mosolyogtak rám a kollégáim, akik már megérkeztek az összejövetelre.
Kisétáltam a kertből és az ajtóhoz siettem. Lenyomtam a kilincset és már készültem a mosolygós köszöntésemre az újabb kollégáknak, de lefagyott az arcomról a mosoly, amikor a szemem elé tárult egy angyal. Apró, fehér, csipkézett ruhája megmutatta a kecses vállait és a kiálló kulcscsontját, amire azonnal rácsókoltam volna. Vékony, de formás lábai kilógtak a rövid anyag alól és a szoknya szabása miatt úgy kiemelte a lány derekát, hogy mindenki azonnal meg akarta fogni a vékony testrészét.
- Bassza meg - Mordultam fel, ahogy végig néztem rajta.
Lisa szája egy mosolyra húzódott és közelebb lépett hozzám.
- Ha akarja - Válaszolt provokatívan a káromkodásomra.
Nyeltem egyet és egy féloldalas mosolyra húztam a számat.
- Akarja, hát - Bólintottam egy aprót.
Sóhajtottam egyet és félreálltam az ajtóból.
- De sajnos utálok veszíteni - Mosolyodtam el. - Úgyhogy majd ha nyerek.
- Csak szeretnéd - Nyalta meg a száját kacéran és elsétált mellettem.
Vettem egy mély levegőt, ahogy a csípője elringatózott mellettem, majd bezártam az ajtót. A lány mellé lépkedtem és vele együtt sétáltam ki a kertbe. Nem zavarta meg a hat férfi jelenléte a kertemben, magabiztosan lépkedett mellettem tovább, egy angyali mosollyal a száján.
Morogtam volna, ha lehetett volna, hiszen a vendégeim már most, kicsit sem leplezve mérték végig a nőt mellettem.
- Uraim, itt Jon Lisa - Mutattam be a hölgyet. - Ő lesz ma a segítségemre és ő is csinálta a mai menüt.
A férfiak egytől egyig kezet nyújtottak neki és bemutatkoztak a lánynak, aki mosolyogva bólintott minden egyes kézrázásnál és kedvesen elismételte a neveket, amit hallott, hogy biztosítsa a vendégeimet, hogy figyelt rájuk. A férfiakat azonnal lekenyerezte, nem csodáltam, hogy ennyire megy a kis magán biznisze. Nagyon jól tudta, mivel kell megfogni egy férfit, ha már nem lett volna esetleg a külseje elég hozzá. Bár biztosra vettem volna, hogy akkor is levette volna mindegyiket a lábáról, ha egész nap meg se szólal, csak áll egy fa mellett és ő is egy növénynek álcázta volna magát.
- Elnézést, vendégek jöttek - Mosolyogtam rájuk és egy újabb bocsánatkérő bólintással az ajtóhoz siettem.
Sem a vendégeket nem akartam megváratni az ajtó előtt, sem Lisa-t nem akartam túl sokáig a kerti férfiakkal hagyni. Ha így haladok, elveszítem a fogadást öt perc alatt.
Az érkezőket köszöntöttem és utunkon a kertbe tájékoztattam őket a nőről, aki a segítségemre van, volt és lesz a nap folyamán, ne érje őket váratlanul a lány jelenléte. Nevetgélő emberekre tértünk vissza az újabb négy férfival a nyomomban. Mindenki mindenkivel kezet fogott és az újak is bemutatkoztak Lisa-nak, aki szintén őket is egy perc alatt lekenyerezett.
-----
Már mindenki boldogat evett és beszélgetett a kert különböző részein. Az összes vendégem megérkezett, köztük négy nővel, akik szintén teljesen jól elbeszélgettek Lisa-val, de amikor hátat fordított, úgy néztek rá, mint egy véres rongyra, hiszen az összes férfi vele volt elfoglalva, még akkor is, ha ő ezt nem akarta. Nem tudta, hogy amikor elsétál valamerre, minden szempár titokban a fenekére és kecsesen mozgó alakjára tapad -kivéve persze a hölgyékét, akik felvont szemöldökkel kapkodták a fejüket az elcsábult férfiak és Lisa között.
A lány mellém sétált és felmutatta a poharát, amiben jégkockák csörögtek a félig megivott limonádéjában.
- Nem árulod el a titkát? - Mosolygott rám.
Telt ajkai közé fogta a szívószálat, miután először a nyelve hegyéhez érintette. Aprót szívott rajta, hogy az ital a szájába kerüljön. Mondanom sem kell, hogy a szívószál helyére azonnal beraktam volna mást a szájába.
- Miért szeretnéd tudni? - Fogtam vissza magam.
- Hogy otthon is bármikor bekaphassam a szívószálat, hogy igyak - Mosolyodott el kacéran.
- Bekaphat... - Elfojtottam a kikívánkozó mondatomat, hiszen nem akartam elveszíteni a fogadást.
Lisa szája már egy diadalmas mosolyra húzódott és felvonta a szemöldökét, hogy hallgatja.
- Bekaphatod a szívószálat bármikor, amikor nálam iszod a limonádét - Köszörültem meg a torkomat.
- Ügyes - Kacsintott egyet és elsétált mellettem.
Megráztam a fejem és halkan felnevettem, ahogy utána néztem. Csibész.
